Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-06-28 / 25. szám
ÚJPESTI NAPLÓ IV. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM, 2010. június 28. Párthírek 1 © Tisztelt újpestiek! Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy irodánk nyáron a megszokott nyitvatartási renddel folyamatosan működik. A Fidesz ingyenes jogsegély-szolgálata, illetve a képviselői fogadóórák július és augusztus hónapban szünetelnek. Irodánk nyitva tartása: H-P: 11-18-ig. Cím: 1042 Bp., Árpád út 56. tel: 369-09-05 FELVIDÉKI BUSZKIRANDULAS A Fidesz - MPSZ Újpesti Szervezete 2010. július 10-én buszkirándulást szervez az inámi Mézfesztiválra. Bővebb információ a 369-09-05 telefonszámon, hétköznap 11-18 óráig. PARLAMENTI LÁTOGATÁS A Fidesz - MPSZ Újpesti Szervezete augusztus 14-én (szombaton) 11 órakor parlamenti látogatást szervez. Jelentkezni a 369-09-05 telefonszámon, hétköznap 11-18 óráig. www.ujpestifidesz.hu FOGADÓÓRA Boruzs András egyéni képviselő (15. vk.: Megyer-Székes-dűlő) Tel.: 232-1501, fax: 380-6341, e-mail: boruzsa@ujpest.hu . Fogadóórája: Megyeri Úti Általános Iskola, minden hónap első hétfőjén 16.30-17.30 TISZTELT ÚJPESTI • «W SZIMPATIZÁNSAINK! Irodánk minden pénteken, 17 és 18 óra között tart nyitva. Kérjük Önöket, vegyék fel velünk' a kapcsolatot, hogy minél hatékonyabban működhessünk együtt! Címünk: 1046 Bp., Szent László tér 7. Tel: 06-30-561-9022. www.ujpestijobbik.hu AZ ÚJPESTÉRT EGYESÜLET KÉPVISELŐINEK FOGADÓÓRÁJA Dr. Kató Balázs minden hónap második csütörtök 17-18 óra között. Helyszín: Munkásotthon utca 18. (Újpestért Egyesület helyisége). Dr. Dabous Fayez minden hónap második csütörtök 17-18 óra között. Helyszín: Munkásotthon utca 18. Nyári szünet miatt az MSZP Újpesti-Káposztásmegyeri m ■MSZP Szervezet INGYENES JOGSEGÉLY SZOLGÁLATÁNAK következő időpontja 2010. szeptember 6. Bejelentkezni 2010. szeptember 1-től 14.00-17.00 óra között a 369-4205- ös telefonszámon lehet! Kedves Újpesti Választók! A KDNP tisztelettel értesíti az Újpesti választópolgárokat, hogy Szalma Botond képviselői fogadóóráját július és augusztus hónapban szünetelteti. A következő fogadóóra időpontja 2010. szeptember 6-a, a szokásos időpontban (este 18 és19 óra között) Az esetleges kérdéseikkel a kdnpujpest@gmail.com címen bármikor fordulhatnak hozzánk. Az Országgyűlésből jelentjük Az Országgyűlés legutóbbi ülésén módosította „a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt. A tavaszi országgyűlési választás lebonyolításának problémái ráirányították a figyelmet arra, hogy a választási eljárásról szóló törvény egyes szabályainak módosítása elodázhatatlan. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek soron következő választásának időpontjáig nem állt elegendő idő rendelkezésre a törvény teljes, átfogó, minden részlet- szabályra kiterjedő átdolgozására, jelen módosítás kizárólag azokat a változtatásokat tartalmazza, amelyek a soron következő önkormányzati választások zavartalan lebonyolítása érdekében feltétlenül szükségesek. A választások kitűzésével kapcsolatosan indokolt a különböző időpontokat egymáshoz közelíteni, törekedni az egységesítésre. Fontos szempont, hogy a kampány ne nyúljon indokolatlanul hosszúra. A rövidebb kampány kisebb költséget is igényel a résztvevőktől. A Parlament elfogadta, hogy az Országos Választási Bizottságot minden általános választás alkalmával meg kell újítani, az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti általános választások kitűzését követően új Országos Választási Bizottságot kell választani. Ez a megoldás a nemzetközi gyakorlatban is ismert, és lehetőséget teremt arra, hogy a különböző választástípusokból fakadó eltérő szempontokat is mérlegelhesse az Országgyűlés az OVB tagjainak megválasztásakor. Módosításra került a csődeljárásról és felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény), ugyanis a bíróságok nem tudnak megfelelni 2010. július 1. napjától kezdődően az elektronizált ügyintézési kötelezettségeknek. Ezért az elektronikus ügyintézési kötelezettség határidejének fél évvel való meghosszabbítása volt szükséges. Az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2010. szeptember 1-jei hatályba lépő rendelkezései szerint a céginformáció szolgáltatás során a cégbíróság és a céginformációs szolgálat az információ kiadását megelőzően a természetes személyek cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyét összeveti a személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szerepelő adatokkal. A fentiek megvalósulását akadályozza, hogy a cégbíróságok és a személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság számítógépes nyilvántartása- forráshiány és a szükséges fejlesztések hiánya miatt- az előirányzott határidőben nem tud összekapcsolódni, így a fent említett jogszabályi rendelkezést nem lehet alkalmazni. Erre tekintettel vált szükségessé a hatályba lépés dátumának módosítása. A helyi iparűzési adó állami adóhatóság általi beszedésének 2010. január 1-től hatályos szabályozása súlyosan sérti a helyi önkormányzatiság több olyan alapjogát is, amelyek a helyi szintű hatalomgyakorlás, mint a demokrácia egyik alapintézményének lényegi ismérvét, azaz az önkormányzatok autonómiáját igyekeznek garantálni. A jogállam működése folyamatában kiemelkedő jelentősége van a demokratikusan megválasztott és megfelel ő önállósággal rendelkező helyi önkormányzatok létezésének. A valódi önállóság, autonómia megvalósításához nélkülözhetetlen a szükséges gazdasági feltételek biztosítása is, melynek elsődleges gazdasági alapját a saját bevételek, közöttük a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók alkotják. Ezen belül az iparűzési adó vált a legjelentősebb saját bevételi forrássá. Az előző kormány által végigvitt törvényi szabályozás az önkormányzatok iparűzési adóbevételeivel való gazdálkodás jogát, az arra 2009 végéig létező ráhatást, befolyásolást olyan mértékben csökkentette, amely az alapvető jog szükségtelen korlátozásához vezetett. Az állami adóhatóság jelenleg is olyan sokrétű és nagymennyiségű feladatot lát már el, hogy amennyiben a helyi iparűzési adóval kapcsolatos hatósági feladatok is odakerülnek, semmilyen garancia nincs arra nézve, hogy kellő kapacitás hiányában a tervezett bevételek befolynak. A bevételcsökkenés veszélyét felerősíti az a tény is, hogy az állami adóhatóság egyáltalán nem érdekelt a tervezett helyi adóvételek lehető legteljesebb mértékben történő beszedésében, hiszen az az önkormányzatok saját bevételét képezi, abból az állam nem részesedik. A költségvetési törvény módosításával pedig egy, az előző kormány részéről elrejtett időzített bombát is hatástalanított az országgyűlés, hiszen a költségvetési törvény az állami adóhatóság részére „a bevételek időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére” kamatmentes költségvetési hitel igénybevételét teszi lehetővé az iparűzési adóból eredő kötelezettségek teljesítésére, azaz a költségvetési hiány előre kalkulálhatatlan növelésére adott volna lehetőséget. A Parlament elfogadta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot is. A törvény - a rendszerváltás óta eltelt 20 év közigazgatási működési tapasztalatai alapján - számos ponton korrigálja a központi közigazgatásban dolgozók foglalkoztatási jogviszonyának rendszerét, új életpályát vázolva fel a kormánytisztviselők számára. A szabály- rendszer kidolgozásakor azonban nem lehetett figyelmen kívül hagyni hazánk jelenlegi rendkívül nehéz gazdasági helyzetét, melynek következtében az új szabályozás kiemelten irányul egyfelől a foglalkoztatás - így különösen a jogviszony megszüntetés - feltételeinek rugalmasabbá és takarékosabbá tételére, másfelől a felkészült munkaerő megnyeréséhez szükséges eszközök biztosítására. A Magyar Köztársaság Elnöke 2010. június 14-én visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt. A zárószavazás előtti módosító javaslat eleget tesz a köztársasági elnök levelében foglaltaknak azzal, hogy megteremti a közszolgálati jog különböző ágainak koherens rendszerét, a kormánytisztviselői jogviszonyt szabályozó törvény keretei közé vonja a szakmai vezetőket: a közigazgatási államtitkárt és a helyettes államtitkárt. A törvény szövegének pontosítása mellett a záró- szavazás előtti módosító javaslat hiánytalanul tartalmazza azoknak a törvényeknek a módosítását, amelyek átvezetik a jogrendszerben az állami vezetők megnevezését és jogállását érintő változásokat. Wintermantel Zsolt, dr. Hollósi Antal országgyűlési képviselők
