Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-05-31 / 21. szám
Évszázadok családi öröksége Zene és tanítás Erkel Ferenc zeneszerzőre emlékezik - születésének kétszázadik évfordulója alkalmából - ebben az évben az ország számos települése, bennük zenei intézmények és szervezetek. Természetesen figyelemmel az Erkelek zenei életben végzett tevékenységére is, amelyre Újpesten példa a zeneszerző legidősebb fia, Gyula által alapított Erkel Gyula Újpesti Zeneiskola. A családról, zenéről beszélgettünk az Erkel-család doyenjével, Erkel Tibor zongoraművésszel, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárával, akit újpesti otthonában kerestünk fel.- Beszéljünk a családról. Ön egyedüli Er- kelleszármazottl *- Jómagam Erkel Ferenc legidősebb öccsének, Erkel Jánosnak dédunokája vagyok. Kevesen tudnak arról, hogy a bicentenárium rendezvényeit segítendő több kiadvány is szolgálja az emlékezést. Közöttük kiemelkedik Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc Himnuszának fakszimile kiadása, amelyet Bónis Ferenc szerkesztésében jelentetett meg a Balassi kiadó. A család történetét pedig a gyulai D. Nagy András dolgozta fel „Az Erkel család krónikája'' című kötetben. Benne napvilágra kerül a teljes családfa, amelyből bizonyítottan kitűnik: Magyarországon valóban egyetlen Erkel-család van! Erkel Ferenc öccsének az ágából pedig rajtam kívül nincs senki, aki hivatásos muzsikus lett volna. A húgom lányának én lettem a keresztapja, hadd büszkélkedjek vele: ő Sebestyén Márta énekművész. Két fiunk közül András filmművészettel foglalkozik, mint menedzser. László (művésznevén Kentaur), a fiatalabbik, festőművész, díszlet- és jelmeztervezője számos prózai és zenés műnek. Itthon és külföldön.- Tudjuk, hogy Erkel Ferenc Gyulán született. . Ott vannak a családi gyökerek!-Van, aki sakkozik, bridzsezik, kaláberezik, vagy más kártyajátékokat űz. Az én gyermekkoromban számunkra az volt a gyönyörűség netovábbja, ha az ember új kottákból új zeneműveket ismerhetett meg. A szalonban varrtak, hímeztek; volt, aki olvasott, és a „háttérben" zene, zongora szólt. Háttérzene ma is van: a rádióból, a lemezjátszóról, de ez passzív zenélés. Úgy vélem, az igazi az, amikor valakinek a saját keze alól csendülhet fel a zene. Emlékszem, amikor apám hazaért, kezet mosott, majd azonnal a zongorához ült. Én meg bekuporodtam a zongora alá, a privát barlangomba. Később, amikor már az Erkel Konziban, majd a Zeneakadémián tanultam, egy-egy zenemű hallatán belém vágott a felismerés: hiszen ezt ismerem! Édesapám játszotta! Apám eredetileg matematikusnak készült. Terveinek az I. világháború, majd a 7 éves hadifogság vetett véget. Végül a Pallagi Mező- gazdasági Akadémián végzett, és onnan lett a Nagyváradi Káptalannál intéző. Ma talán agro- nómusnak mondanák. Ezáltal lett „halálos" ellensége a későbbi kommunista rendszernek, és hát diákként, mint osztályidegent bélyegeztek meg engem is. Apám nagyon komoly kérése volt: „A politikát messziről kerüld el!" Ezt sikerült 1996-ig megállnom, mikor is országgyűlési képviselő lettem egy ciklus erejéig. De kanyarodjunk vissza még az időben. Debrecen. Nem mellesleg említem meg, hogy a Városi Zenede hangversenytermében Bach, Mozart és mások arcképe között lévő Erkel-portré láttán meglepődtem. Nagynéném világosított fel az addig feltáratlan családi kötelékről. Kényszerűségből kerültem Pestre az Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakközép- Az Erkelek elég régen és nagyon messziről érkeztek ide. A vallásháborúk kirobbanása miatt, mint római katolikusok menekültek az akkori Németalföldről. A mai Hollandia területéről érkeztek ide. Az amszterdami telefon könyvben legalább 100 Erkelt talál. Tehát nem kitalált név. A zeneszerző nagyapját, idősebb Erkel Józsefet a Gyula városát és a körülötte fekvő földterületeket birtokló Wenckheim Ferenc gróf azért költözette Pozsonyból Gyulára, mert ő az orgonán kívül zongorán is jól játszott és értette a zeneelméletet. így alkalmas volt egy együttes megszervezésére is. A gróf deklarálta: Gyula városában az ilyen tanítás „...csak és kizárólag Erkel Józsefnek adatik meg!" 1810-ben megszületett Erkel Ferenc, ifjabb Erkel József legidősebb fia, és itt említsük meg, hogy alig egy évvel később az ország nyugati végén Liszt Ferenc. E két gyermek az ég ajándékaként, de mai szemmel nézve szinte semmibe érkezett. Hol voltak itt akkor az életre megfelelő felkészítést nyújtó elemi iskolák, a személyi és gazdasági feltételek? Kultúra- Mégis a zene, a tanítás az a vezérmoti- vum, ami a családban a mai napig megtalálható lesz.
