Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)

2010-05-03 / 17. szám

ÚJPESTI NAPLÓ - IV. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM, 2010. május 3. Oktatás Egyetemmé alakult át az újpesti általános iskola Olimpiai bajnok üzent a nebulóknak Közel egy hétre egyetemmé alakult át az újpesti Testnevelés Tagozatos Általános Iskola. Úgynevezett Geo-Déta egyetem működött a suliban, amelynek keretében színes programok, előadások, játékok, érdekesebbnél érdekesebb vendégek várták a nebulókat és természetesen minden érdeklődőt, még azokat is, akik már kinőtték az iskolapadot, de szeretnek kutakodni a tudomány világában. H a egyetem, akkor kötelező, hogy alapítólevele is legyen. Nos, április 19-én megalakul­tak a különböző tanszékek - ahogyan az egyetemen szokás -, majd az alapí­tólevélben lefektették a Geo-Egyetem működésének fő irányvonalát. A programok összeállításában óri­ási munkát végeztek az iskola taná­rai és a diákok is. A munka során senki sem téveszette szem elől a kí­nai filozófus, Lao-ce mondását, mi­szerint „terebélyes fa hajszálgyökér­ből fejlődik, kilenc emeletes torony kupac földből emelődik, ezer mérföl- des utazás egyetlen lépéssel kezdő­dik." A heti programban helyet kapott például egy virtuális múzeumlátoga­tást előkészítő óra, amelyen a nebu­lók megbeszélték, milyen „szemüve­gen át" érdemes egy múzeumban a látnivalókat vizsgálni. A Költészet Napjáról sem feledkeztek meg, egy igen izgalmas nyílt óra keretében ün­nepelték a verseket és a költőket. Kocsis András fotóiban gyönyör­ködhettek a vendégek, a művészi ké­pek Európa tetején készültek. Szoro­san kapcsolódott egy másik prog­ram ehhez a kiállításhoz, a kerületi természetfotó pályázatának ered­ményhirdetésére is sort kerítettek a szervezők. Persze, a komoly szakmai progra­mok mellett bőséggel akadtak köny- nyedebb percek is, a kézműves foglal­kozásoknak nagy sikerük volt. A héten szinte mindenre jutott idő, ami a geo-tudományhoz tartozik. Ta­lán a legnagyobb sikere a Több milli­árd év története elnevezésű laborató­riumi gyakorlatoknak, kísérleteknek volt, hiszen aki odafigyelt, csodákat is láthatott. A Geo-Déta egyetemen a nyílt nap keretében vendégekkel is találkozhat­tak az érdeklődők. Múzeológus, geo­lógus, festő-író, biológus, kertészmér­nök tartott izgalmas előadást, vala­mennyien saját tudományukról be­széltek. Végül, de nem utolsó sorban pél­daképekkel is találkozhattak volna a gyerekek, de, sajnos, a meghívott vi­lághírű sportolók közül „csak" a világ­bajnok jégtáncos pár egyik fele, Sallai András tudott eljönni a randevúra. Az olimpiai bajnok tornász, Magyar Zoltán ebben az időpontban éppen a tornászok kontinens-viadalán szorí­tott a magyar versenyzőknek, a profi ökölvívó világbajnok, Erdei Zsolt szin­tén külföldi elfoglaltsága miatt ma­radt távol az eseménytől. De semmi baj, hiszen a fantasztikus sportolók el­küldték kézlenyomatukat, amelyek felkerültek az iskola folyosóján a falra, olyan elődök kéznyoma mellé, mint az olimpiai bajnok kajakozó, Janics Natasa, vagy a szintén olimpiai baj­nok Igaly Diána sportlövő és NagyTimea vívó. Sallai András meghatottan szólt a gyerekekhez. Elmondta, hogy büszke arra, milyen nagy eredményeket ért el párjával, Regőczi Krisztinával. Annak különösen örült, hogy sok-sok év el­teltével még mindig emlékeznek rá az idősebb embereken kívül a sportot kedvelő és szerető fiatalok is.- Egyet ne felejtsetek el - mondta. - Csak a munka és a kitartás hozhat sikert. Kedvenc mesterem mondta, hogy András, csak akkor leszel a világ legjobbja, ha minden nap túl akarod szárnyalni tegnapi önmagadat. Nos, én azóta is így élek, s már nem is fo­gok megváltozni. Magyar Zoltán üzenetét az Újpes­ti Naplón keresztül küldte el a gyere­keknek: Nagyon sajnálom, hogy nem lehettem veletek az ünnepsé­gen. Remélem megértitek, hogy egy sportvezetőnek is akadhat fontos dolga. Nos, nekem a birminghami Európa-bajnokság ilyen volt. Üze­nem nektek, hogy szeressétek a sportot, lehetőség szerint szakítsa­tok időt is rá. Tudom, mindenkiből nem lehet nagy bajnok, de higgyé­tek el, nem csak az aranyérem szá­mít. Ha sportoltok, egészségesek maradtok, erősebbek lesztek, fegyel­met tanultok, és biztos vagyok ab­ban, hogy életetek során csak profi­tálhattok abból, hogy valamikor rúgtátok, dobtátok, ütöttétek a lab­dát, futottatok, tornáztatok vagy éppen az állandó számítógépezés, tévézés helyett néhány órát eltöltöt- tetek az uszodában vagy valamelyik atlétikai pályán. -G. G. Bölcsődék Napja A Pesti Első Bölcsődei Egy­let 1852. április 21-én létre­hozta az első magyar böl­csődét. Ennek a napnak az emlékére április 21 -ét 2010-től a BÖLCSŐDÉK NAPJÁVÁ nyilvánították. Ennek a számunkra rendkí­vül fontos napnak az elis­mertetéséért több évet küzdött dr. Koncz József, a Bölcsődei Dolgozók De­mokratikus Szakszerveze­tének és a Magyar Bölcső­dék Egyesületének megál­modója és alapítója. A küz­delem mára a múlté, az álom 2010. április 21-én valósággá vált. Ezt a jeles napot a kerüle­ti bölcsődék is megünne­pelték. A megemlékezés két szinten történt, az Új­pesti Önkormányzati Böl­csődék Intézménye szint­jén, és az adott bölcsődék­ben helyi szinten. Örömteli változás a bölcsődék életé­ben az is, hogy a közel­múltban több felsőoktatási intézmény akkreditáltatta és beindította a Csecsemő- és kisgyermeknevelő alap­képzési szakot.- VARGA GYÖNGYI intézményvezető

Next

/
Thumbnails
Contents