Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-04-26 / 16. szám
Közélet Tűz, riadó Az elmúlt hónapokban többször is szerepelt paneltűz a híradások' ban, és sajnos nem egyszer tragé' diával végződtek az esetek. A hí' rek valószínűleg óvatosságra in- tik a lakókat, azonban ez nem elég, szükséges a megfelelő felké' szükség és az ideális mentési kö' rülmény is. A panelek sajátosságaiból adódóan szükség van gyakori, átfogó ellenőrzésre és a tűzvédelmi helyzet meghatározására, az esetleges lakástüzek megelőzésére és kezelésére. Ennek érdekében a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság évente alapos ellenőrzést végez a fővárosi középmagas lakóépületekben, s azok tűzvédelmi helyzetéről értékelést készít. A tavalyi év javuló tendenciát mutat, azonban a panellakások élettartama, az építés idejében meglévő szabályozások, a lakóközösségek rossz anyagi helyzete, a tárolással kapcsolatos hiányosságok, illetve a gépjárművek parkolási igényeinek megnövekedése jelentősen befolyásolja a lakások tűzvédelmi helyzetét, és természetesen a tűzoltóság munkáját is. A panelállomány legnagyobb részét - így az újpesti lakások nagy százalékát is - a hetvenes években építették meg. 1960 és 1992 között 500 ezer lakás épült fel ezzel a technológiával, melyből Budapesten 190 ezer található. A tűzoltóság az ellenőrzés során vizsgálja többek közt az épületek megközelítését, a külső oltóvízforrások hozzáférhetőségét, a fali tűzcsaphálózatot, a lépcsőházak, felvonók állapotát, a menekülési útvonalakat. Tapasztalatuk szerint az épületek megközelítése az esetek többségében biztosított, azonban gyakran fák, parkoló autók akadályozzák a magasból mentő szerek működését. Néha nehéz megállapítani a tűzoltási felvonulási terület pontos helyszínét is, mivel azok idő közben parkoló területté alakultak át. Gyakori eset, hogy a felvonulási területe előírt két tűzcsap nem volt kiépítve, vagy nem megfelelően működött, esetenként komoly problémát okozhat az is, hogy a tűzcsapszekrényeket lelakatolták. A panelekre jellemző, hogy a lépcsőházak hő- és füstelvezetését legtöbbször a legfelső szinten elhelyezett egy m2-es ablak biztosítja, csak néhány esetben működik mesterséges hő- és füstelvezetés. A legtöbb panelépületben kis alapterületű közlekedő található, ami egy légteret alkot a lépcsőházzal, azonban a folyosók végén lévő ablakok a legtöbb esetben nem nyithatók. Tűz esetén az egyik legfontosabb szempont a menekülési útvonalak ismerete, és használhatóságuk biztosítása. A tűzoltóság tapasztalata szerint ''v, a kiürítési útvonalak műszaki állapota megfelelő, azonban jelentősen megnehezíti munkájukat az, hogy a folyosókra, illetve a lakások bejárati ajtajára a lakók - érthető okokból - biztonsági rácsot szereltettek fel. Abban az esetben, ha a rácsok tűzvédelmi berendezést nem zárnak el, és a lakók nem tárolnak a rács mögött bútorokat, a lezárást a tűzoltóság nem kifogásolja, de több esetben tapasztalható volt, hogy a rácsok szárazfelszálló vezetékek szekrényét, hő- és füstelvezetés indító szekrényét és tetőre vezető útvonalakat is elzártak. Az Észak-Pesti Tűzmegelőzési Régió területén történt már olyan tűzeset, ahol a vizsgálatok szerint a folyosói tárolások elősegíthették a tűz terjedését, és hátráltatták az épületből történő kijutást. A tűzoltó készülékek darabszáma a legtöbb esetben megfelelő, ezeket a liftgépházban, az elektromos kapcsoló helyiségekben, és a kereskedelmi, illetve szolgáltató helyiségekben tartják. Az áramtalanítás a legtöbb épületben megfelelő módon zajlik, s ilyen esetekben a panelépületek bejárati ajtajának elektromos zárja is feloldódik. Mivel a panelek megépítésénél nem volt előírás sem a beépített automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezések, valamint a menekülési útvonaljelző rendszerének kiépítése, ezért ezek ritkán találhatóak meg az épületekben. A tűzoltóság gyakran hiányosnak tapasztalta a tűzvédelmi használati szabályok alapos kidolgozását és azok ismertetését, illetve szintén hiányosságot tapasztalt a villamos és villámvédelmi berendezések rendszeres felülvizsgálata esetében. 2008-ban elindult a panelprogram, melynek hatására több épületben elkezdődtek a szükséges felújítások, de kevés esetben fejeződtek be. A program elsősorban az energiamegtakarítást szolgálta, és nem a tűzvédelmi helyzet javítását. Bár a pályázat megkövetelte, hogy a felújítással érintett gépészeti aknákat megfelelővé tegyék (azaz új gépészeti aknafalak, új nyílászárók, légtechnikai berendezésekben hőre, vagy füstre záródó csappantyúk kialakítása), ezek általában érintetlenek maradtak. Ez azért is veszélyes, mivel gyakran a gépészeti aknákon átterjedt füst és hő okozott tragédiát. A pályázatokban szereplő hőszigetelések nem rontanak az épületek tűzvédelmi helyzetén, de ezek véleményeztetésében a tűzoltóságoknak is fontos szerep jut. A tűzoltóság 380 esetben küldött hatósági felhívást a tavalyi ellenőrzést követően, melyben felszólították a közös képviselőket, illetve a lakókat a hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésére. 28 esetben szabtak ki helyszíni bírságot, 174 alkalommal pedig szabálysértési eljárásokat. Az ellenőrzések természetesen tovább folytatódnak, azonban a lakástüzek megelőzéséhez a lakók felvilágosítása, tájékoztatása is rendkívül fontos. Forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság
