Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-03-01 / 8. szám
s Közélet- Nem szokásom sem a bizottság, sem a testület döntéseit felfüggeszteni - mondja dr. Derce Tamás. - Húsz év alatt ez az első eset, hogy egy bizottság által hozott döntést felülbíráljak, és közös újragondolásra kérjem a testület tagjait. Hogy most mégis megtettem, annak az az oka, hogy az újpesti Duna-part természeti adottságait jómagam sokra becsülöm. Milyen apropóból készült az előterjesztés?-Jelenleg a rendezési terv és az annak nyomán készülő övezeti besorolás késztet bennünket arra, hogy állást foglaljunk eme területről. Az állásfoglalásunk nyomán hoz, hozhat majd bármilyen kérdésben döntést a főváros. Kérésemre készült egy tanulmányterv, amely alapja lehet az állásfoglalás kialakításának. Bármilyen kérdésben a döntés joga fővárosé, de megkockáztatom: a Duna-part országos jelentőségű kérdés is. Pusztán ennyi az apropó. Nekem az a véleményem: érdemes arra, hogy újragondoljuk és újratárgyaljuk az előterjesztést. Mely területet érint az előterjesztés?- A Palotai-sziget északi részét képező ártéri erdő területét, pontosan a Vízművek mögött húzódót, amely a szennyvíztisztító északi részétől indul és a Tungsram strand magasságában véget érő, az egykori Egy felfüggesztett döntés margójára A képviselő'testület legközelebbi ülésén kerül a képviselők elé az előterjesztés, amely a Váci út és a Duna folyam közötti szabályozási tervről készült. Eredetileg bizottsági szinten döntöttek a témában. Ám dr. Derce Tamás pol- gármester - élve az törvény által ráruházott vétójoggal - felfüggesztette a döntést, és egy szélesebb körben várja, immár testületi szinten a határozatot, és testületi szinten várja a döntést. Hogy miért és miről is - erre lapúnkban kértünk választ a város vezetőjétől. békásmegyeri komp közé eső terület. Természeti örökségről van szó, amely, amióta a Duna ott folyik, mindig élőhely volt, és úgy gondolom sokan szeretnék még rajtam kívül, hogy maradjon is természet közeli állapotban. Ha a testület többsége úgy dönt, akkor ilyen értelemben születik meg az állásfoglalás is. Lehetséges azonban, hogy véleményemet nem osztja majd a képviselők többsége. A Duna-part az újpestiek kedvenc kiránduló és találkozó helye volt hajdanán. Ez már csak helytörténeti érdekesség és érték?- Talán nem mossa el teljesen az idő. Családom őriz egy régi amatőr filmfelvételt, amelyen látható, hogy bátyáimmal milyen boldogan játszadoztam az újpesti Lidón alig egy éves koromban. A Duna-part aranyszínű homokjáról érdemelte ki a nevét. Régmúlt idők minden mozzanatát természetesen nem lehet visszasírni. Nem is szükséges. Mégis el kell gondolkodnunk azon, mennyire voltunk, vagyunk környezetvédők, mennyit ér nekünk a település öröksége, az épített tájjal szemben a természet közelsége. Vagy túlságosan civilizáltak, sőt, kényelmesek vagyunk? Hagyjuk, hogy egyre több minden vesszen ki a világból? Újpesten vajon mennyit ér a természeti érték?- Az újpestiek akaratából lett az ártári erdő védett terület. Amikor az ország bármely pontján, például a Hortobágyon egy terület természetvédelmi védettséget kap, van egy védő övezet, amelynek az a szerepe, hogy korlátozza, mintegy lefékezze az épített környezet térnyerését. Az újpesti ártéri erdő nem kapott ilyen védősávot. Tehát, ha oda például szálloda épülne, minden bizonnyal hátrányosan alakítaná az élővilággal való kapcsolatot. A Palotai sziget jól példázza Angyalföld és Újpest egymástól eltérő, korábbi véleményét. Az angyalföldi Duna-partot, vagyis a szigetet lekövezték. Újpest, kímélve ezzel a Budapest utolsó ártéri erdejét, nem tette ezt, és a szennyvíz- tisztító kialakításánál is ragaszkodtunk olyan megoldásokhoz, amely az erdőt a maga természetes állapotában hagyta. Úgy gondoltuk: ha az ártéri erőt romboljuk, az utolsó kapcsolatunk is megszűnik a természettel. Sérül a természet, az állatvilág. Csak annyi legyen a változtatás, hogy ne legyen a Duna-part betonrengeteg. A Tungsram strandon kívüli területei már sérültek, hiszen lebetonozottak. Az egykori strand területe viszont zöldövezeti besorolást kapott, 30- 35 százalékos beépítettség lehetséges legfeljebb. Helyesnek tartanám azonban, hogy az újpesti Duna- part csónakházai megmaradjanak, sőt, számuk inkább növekedjen a jövőben. Mit lehet az ártéri erdővel tenni? Például állásfoglalással védeni a környezetkárosító hatásoktól?- Kérdés, milyen állásfoglalás készül. Hogy mit lehet tenni? Például látogatni lehet. Úgy, ahogy a gyermek- és fiatalkoromban tettük, s ahogy szerencsére még mindig sokan teszik. Bármely évszakban paradicsomi állapotot talál az arra járó, szép és hangulatos. Az árhullám levonulása után érdemes manapság is combig érő gumicsizmát húzni és horgászfelszerelés sem kell ahhoz, hogy a Duna gazdag kincsét, a halakat - a kecse- gét, pontyot, kárászt, keszeget - felfedezzük, akár haza is vigyük. És a Duna-parttal mit tehetünk?- Ez nemcsak újpesti ügy. A Dunapart ugyanis nemcsak a látványosan kialakított belvárosi panorámát jelenti, de Angyalföldön át Újpest felé haladva a sötét, lepusztult, elhanyagolt a partszakasz. Hogy ez másnak is bántja a szemét, ezt a napokban örömmel vettem észre. A Magyar Turisztikai Társaság ugyanis arról értesített, hogy a budapesti polgár- mesterekkel konferencián vitatná meg, hogyan lehetne a Duna-partot hasznosítani. A születő döntés bármennyire is fővárosi hatáskör, országos ügy, hiszen az országimázs része a folyó és környezete. Lakóhelyként és turistákat vonzó látványosságként is az ország megítélésének egyik szelete kell, hogy legyen. - B. K
