Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-02-27 / 4. szám
hit* Emlékkönyvbe foglalt múltúnk Sajtótájékoztatón mutatta be a Budapesti Honismereti Társaság a Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv V. kötetét. Az esemény arra is lehetőséget kínál, hogy nem csak a sorozat legújabb példányáról essék szó, hanem az egyébiránt újpesti székhelyű civil szervezet munkájába is bepillantást nyerjen az érdeklődő. Ezt tettük mi is, amikor Gábriel Tibor történészt, újságírót, az Emlékkönyv szerkesztőjét kérdeztük. 2009. február 27.- Úgy tűnik, ai elmúlt időszakban városrészünkben, de szélesebb körben is több helytörténeti kiadvány, munka, olvasmány került az olvasókhoz. Reneszánszát éli, mint kiadványuk is példázza, a helytörténet-kutatás? *- Úgy vélem, nem divatjelenség a helytörténeti kutatás, de a helytörténettel való ismerkedés sem lehet az. Aki nem ismeri lakóhelye múltját, az kevésbé is kötődik környezetéhez. A lokálpatriotizmus csak ott teljesedhet ki, ahol igény van a múlt megismerésére. Lényeges az is, hogy azok, akik erre késztetést éreznek, vagy ez a szakmájuk is, rögzítsék azt, amit lakóhelyük történetéből feltárnak és közkinccsé tegyék olvasható formában. Ezzel a céllal azonosult a Budapesti Honismereti Társaság, amikortevékenysége egyik mozzanataként Emlékkönyvbe foglalja a fó'város életének, vagyis huszonhárom kerületének még jobb megismerését szolgáló írásokat.- A most megjelent Emlékkönyv az ötödik a sorban. Vagyis ennyi év telt el az első megjelenés óta?- Öt évvel ezelőtt jelent meg az első kötet igaz, Nem tudhattuk előre, hogy sorozat lesz. Hogy mégis az lett, ez több tényező szerencsés egybeesése és sok ember tenni akarása nyomán alakult. Jelenti egyfelől az első kötet kedvező fogadtatását, s azt is, hogy a Budapesti Honismereti Társaság által útjára indított Budapesti Históriák című, 2003-tól tartó előadóest-sorozat tálcán kínálta az írásban történő megjelenés lehetőségét, az elhangzottak kötetbe gyűjtését, ily módon a még szélesebb körű terjesztést. Mindezzel szerencsésen ötvöződött az a tény, hogy egyesületünk, a helytörténet kutatása terén eredményesen működő civil szervezet, elő tudta teremteni a közkinccsé tételhez, vagyis a kiadáshoz szükséges anyagiakat is.- A mostani kötetben Kadlecovits Géza helytörténet kutató, Újpest díszpolgára és Ön újpesti szerzőkként jelennek meg, az elmúlt évek emlékkönyveiben különösen nagyszámú újpesti szerzővel és helyi témával találkozunk.- Újpest a helytörténet-kutatásban kivételezett helyzetű. Egyfelől ténylegesen magas színvonalú helytörténeti tevékenység folyik városrészünkben. Másrészt ezt a munkát mintegy két évtizede elhivatottan támogató, anyagi eszközeiből erre sokat áldozó önkormányzata van. Pozitív visszajelzésnek is szánva azon voltunk, hogy székhelyünket egy évtizede Újpestre helyezzük. A Budapesti Honismereti Társaságot így az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény épülete fogadta be. Ezáltal tagjaink és az egyesületet felkeresők Újpesttel is közeli kapcsolatba kerültek.Újpest történeti múltjával nagyon sok lokálpatrióta foglalkozik, ez a tény különösen igaz a 2005-2007 közötti időszakra, amelynek históriás előadásaiból a jelenlegi és a korábbi emlékkönyv is merít. Az új kiadványból Kadlecovits Géza Száz éve város Újpest című írása nem csupán a közelmúlt jubileuma miatt lehet olvasói számára érdekes, de amiatt is, hogy a sokáig csak IV. kerületként jegyzett Újpest az 1950-ben a fővároshoz csatolt önálló települések közül az első város, amely alapításának centenáriumáról emlékezhetett meg. A következő, Újpesthez hasonlóan egykor létező városnak mintegy 20 évet kell még erre várnia... Ide kívánkozik; a 256 oldalas Emlékkönyv a már említett előadások mellett most többek között a Belváros építészeti hagyományaival, a százesztendős magyar kabaréval, a régi budapesti magassági jelekkel, az elfeledett Budai Vigadó történetével, a Történelemtanárok Egyesületével, a székesfőváros vásárcsarnokaival foglalkozik, ráadásként tartalmazza a főváros és a kerületi közgyűjteményei és civil szervezetei adatait, az elmaradhatatlan fővárosi helytörténeti bibliográfiát, sőt egy rövid Írást egyesületünk tevékenységéről is. Az ezer példányban megjelent kötet mintegy 20 százalékát előrendelés során értékesítjük, a további példányokat jutalomként, díjként, adományként adjuk át a fővárosi civil szervezetek, egyesületek, önkormányzatok, iskolák, le véltárak, könyvtárak számára.- Milyen céllal alakult a társaság és mit emelne ki tevékenységük közül ? Várnak-e újabb tagokat?-A Budapesti Honismereti Társaságot egyesületként alapították a főváros helytörténeti gyűjteményeinek vezetői és a budapesti kerületek lokálpatrióta polgárai a kilencvenes évek legelején. Ma már közhasznú minősítéssel dolgozunk. Társaságunknak bárki a tagja lehet, ha vállalja a tagsággal járó kötelezettségeket ,élhet a jogokkal is, részt vehet a területi munkában. Egyesületünk más civil szervezetekhez viszonyítva példátlan nyilvánossággal tárja az érdeklődők elé munkáját, a Budapesti Helytörténeti Portálon ( www.bpht.hu ). A Városunk című, negyedévente 16 oldalon megjelenő ingyenesen terjesztett lapunkból (szerkesztője; Gábriel Tibor, a szerk. megj.) is bárki betekintést nyerhet a fővárosi helytörténeti tevékenységbe.- Egy év múlva is megjelenik a Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv?- A jövőt mi sem látjuk előre. A tagdíjak és az adományok szerény lehetőséget biztosítanak számunkra. További forrásokat pályázatokból merítünk. Újpest Ön- kormányzata civil alapjából, illetve korábban a várossá nyilvánítás centenáriumának méltó megemlékezéseit célzó pályázatából is részesültünk, százezer forintos támogatásban. Számunkra igen fontos, hogy amikor pályázunk, Újpest támogatja munkánkat. Más pályázati forrásokból a Budapesti Honismereti Társaság 2006-ban több mint 4 millió forinttal gazdálkodhatott - 2008-ban máralig több mint 2,5 millió forinttal. Ebből adódóan az összes tartalékunkat feléltük. A fővárosi és az országos szintű pályázataink sikereiben reménykedtünk. Azonban sajnálatos módon az elmúlt években nemcsak az elnyert pályázati összegeink csökkentek, de jelentős pályázati forrásaink szűntek meg - így a főváros Pro Cultura Urbis Alapítványa, vagy a Közművelődési és Tudományos Alapja, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Nemzeti Évfordulók Titkársága tevékenységünket érintő pályázatai. Ezek ki-' esése már az ingyenesen, bárki által igénybe vehető alaptevékenységeinket veszélyezteti. Önkéntes és társadalmi munkával nem lehet mindent megoldani, mi pedig nem szeretnénk a főváros és a kerület lokálpatriotizmusát, hagyományőrzését támogató tevékenységeinket feladni. - B. K. A Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv 1800 forintos áron megvásárolható az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményben (IV. Berda u. 48.)
