Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)

2009-11-23 / 26. szám

Közélet äl !*'P PMp i Alkotmányos a szuperbruttósítás Több marad a zs Alkotmányos a szuperbruttósítás, és az adószakértők többsége szerint elő­nyös is. Számításaik szerint ezzel a technikával az adózók többségének jö­vőre nőni fog a nettó jövedelme. Ugyan a szuperbruttósítás életbelépésé­vel nő az adóalap, viszont az adómérték csökkenésével az adózók jelentős körénél összességében a nettó jövedelem növekedését vonja maga után. A z Országgyűlés által korábban elfogadott adótörvény-módosítások értelmében 2010-től bevezetésre kerül a személyi jö­vedelemadózásban a szuperbruttósítás, amelynek lényege, hogy január 1-jétől az adóalap részévé vá­lik a munkáltató által fizetett, foglalkoztatót ter­helő járulék, illetve biztosítás hiányában az egész­ségügyi hozzájárulás összege is. Ez a sok vitát ki­váltó, az elmúlt hónapokban több szakmai szerve­zet által is támadott új technika a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 100 ezer forintos havi munka­bérrel rendelkező dolgozónak 127 ezer forint után kell személyi jövedelemadót fizetnie. „A szuperbruttósítás életbe lépésével - és így az adóalap emelkedésével - párhuzamosan azonban csökken az adómérték, s e két ellentétes hatás az adózók egy jelentős körénél - az adójóváírást is fi­gyelembe véve - összességében a nettó jövedelem növekedését vonja maga után 2010-töl" - hívja fel a figyelmet Szolnoki Béla, a BDO Forte könyvvizs­gáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég adótanács- adó partnere. „Bruttósításról igazán akkor beszélhetnénk, ha a dolgozó bére megemelkedne a jelenleg a foglal­koztató által fizetett társadalombiztosítási járu­lékkal, és a jövőben a dolgozó fizetné meg saját jogcímen a teljes járulékot. Emlékezetes, hogy ha­sonló technika működött évtizedekkel korábban a személyi jövedelemadó bevezetésekor, akkor a személyi jövedelemadóval megnőtt a magánsze­mély jövedelme" - mutat rá a BDO Forte adóta­nácsadó partnere, hozzátéve: „Ez azonban sok egyéb, akár hosszabb távon meghatározó, alapve­tő rendszerbeli következménnyel járna, amit nyil­vánvalóan nem mert felvállalni a jövő évi törvény- módosítás." „A 2010-től hatályos személyi jövedelemadó­változások - az alsó adókulcs sávhatárának kitolá­sa, az adókulcsok csökkentése és az adójóváírás kereteinek bővítése - összességében azt eredmé­nyezik, hogy az adófizetők 99%-ának nettó kere­sete növekedni fog januártól" - emeli ki Szolnoki Béla. „Havi 1 434 450 forint jelenlegi bruttó kere­setig jobban jár az adózó, például egy havi félmil­lió forintos bruttó jövedelemmel rendelkező munkavállaló 13 800 forinttal kap többet jövőre, mint idén" - teszi hozzá Szolnoki Béla, a BDO For­te adótanácsadó partnere. A következő napon a sajtóközlemény több fon­tos pontját cáfolta Angyal József az Adózóna okle­veles szakértője. Véleménye szerint 1 434 450 fo­rintos jelenlegi bruttó keresetnél még a 2009. évi érvényes sávhatárral számol a BDO Forte, míg a mondat második felében az ötszázezer forintos havi jövedelemre vonatkozó 13 800 forint adót még 1,7 millió forintos sávval számolja ki, hozzá­téve, hogy ez utóbbi 10 800 forint. (Forrás: internet) Mint látjuk, az adószakértők más-más összegek­ben határozzák meg azt, hogy hány forint plusz bevételre számíthatunk. Ami talán közös pont, hogy úgy vélik, havi 1 434 450 forint jelenlegi bruttó keresetig jobban jár az adózó. Ki mire szá­mít, hány forinttal marad több a zsebében?- A havi félmilliós jöve­delmet felvonultató példa nem teljesen életszerű a környezetemben - kom­mentálja a hírt Kiss Tamás tanár. A bérből és fizetésből élők minden személyi jöve­delemadózási könnyítésre felkapják a fejüket, de a sok jogszabály-tervezet letisztulását meg kell várni. Hiszen a sok ígéretnek töredéke valósul meg. A szuperbruttósítás már nevében is hangzatos, és minden forintnak, ami a havi fizetésnél nem le-, hanem hozzáadódik a kifizetendő összeghez, he­lye van. Pedagógusként ugyanis öt éve változatlan a keresetem. Az adócsökkentésen túlmenően azonban a keresetek emelkedése jelentene igazi többletbevételt a családoknak. Hiszen az infláció, az áfa-emelés, a táppénz csökkentése, a béren kí­vüli juttatások megadóztatása mind-mind elvo­nást jelent.-A hírekben jómagam is hallottam a személyi jövedelemadó változásokról. Én bizakodó vagyok, mert a számítások szerint én jobban járok. Jóma­gam arra számítok, hogy nagyságrendileg nyolc­tízezer forinttal vihetek majd haza többet, hiszen az én havi kerestem messze alatta marad a közel másfélmillió forintos sávhatárnak. Hozzáteszem, a környezetemben is így van ez. - tette hozzá Bartha Veronika ügyintéző. Főbb változások adó A személyi jövedelemadózásban legjelentősebb változás, ha az adótábla sávhatára 1,9 millió forintról 5 millió forintra emelkedik, míg az adómér­tékek 18 és 36 százalékról, 17 és 32 százalékra csökkennek. További jelentős változás, hogy a munkáltatók által fizetendő járulék mértéke általánosan 27 százalékra csökken. Míg a tételes egészségügyi- és járulékterhekben hozzájárulás megszűnik, addig a százalékos mértékű egészségügyi hozzájá­rulás 11 százalékról 27 százalékra emelkedik. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2010 január elsejétől meg­szünteti az étkezési hozzájárulás és ruházati költségtérítés adómentessé­gét is.

Next

/
Thumbnails
Contents