Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)

2009-11-16 / 25. szám

A szeretetorvoslást végzők napja Egyszerű, teljesen hétköznapi megfogalmazású gondolatok egy „alulról" in­duló kezdeményezésről, amellyel a november 12-én tartandó Szociális munka napjának létrejöttét, a szociális és gyermekvédelmi ellátásban részt­vevők munkájának elismerését javasolták: legyen egy nap a segítő hivatást végzők munkájának méltó elismerésére. Nem ünnep, hanem főhajtás a „szeretetorvoslást" elhivatottan végzők előtt. Ezen gondolatok 1997 őszén a Nógrád Megyei Közgyűlés soros ülésén hangzottak el. A javaslatnak nem­zetközi aktualitása is volt, abban az évben a Szociális Munkások Nemzet­közi Szervezete november 12-ére akciónapot hirdetett, amelynek fő témá­ja a kirekesztés elleni harc volt. A szociális ellátás sziszifuszi feladata, hogy minél kevesebben legyen azok, akik kirekesztődnek a társadalomból. A Szociális munka napja ennyi idő alatt be­bizonyította időtállóságát. Emlékeztet arra, hogy egy kézfogással, egyéb elisme­réssel jelezzék: értékelik a szociális szakmában dolgozók erőfeszítéseit. Utalás egy helyi közös­ség, a társadalom felé is: nélkülük nehezebb len­ne a családok, az idősek élete, a szülők nélkül maradó gyermekek, a betegek és a fedél nélkül maradottak helyzete. Újpesten is, ahol a család- segítő szolgálatnál, a gyermekjóléti központban, a idősek gondozási központjában és a gyermekek átmeneti otthonában dolgoznak szociális mun­kások. November 11-én Hajdicsné Papp Anna az önkormányzat Szociális és Egészségügyi Intézmé­nyének (SZEI) vezetője őket köszöntötte az Ady Művelődési Központ színháztermében. Lapunk felkereste a SZEI négy „szeretetorvoslás- sal" foglalkozó intézményét s megkértük az ott dolgozókat, hogy mutassák be a hétköznapok előtt láthatatlan, ám nélkülözhetetlen tevékeny­ségüket.- Eredetileg geodéta vagyok, ebbe a hivatásba vi­szonylag véletlenül kerültem be - meséli Kodó Miklós, a gyermekek átmeneti otthonának gyer­mekfelügyelője. - Egykor két népművésszel a fóti gyermekotthon kézműves szakkörében dolgoz­tam, ahol a problémás gyerekek folyamatosan kö- rém gyűltek. Beszéltem a nyelvükön, így a vezető­ség felkért, hogy dolgozzam náluk. Később képez­ni kezdtem magam, majd Újpesten folytattam a munkámat.- Milyen okok miatt kerülnek be gyermekek az átmeneti otthonba?- Ha az édesanya, aki egyedül neveli a gyerme­két, kórházba kerül, a gyermek hozzánk kerülhet. Akkor is, ha egyik szülő sem tud foglalkozni a gyermekével, nem tudják rokonhoz adni; és per­sze akkor is, ha a szakértők a környezetet, vagy a gyermek életét veszélyeztetettnek látják. A Hajnal utcai helyiségünket igyekeztünk minden szem­pontból úgy kialakítani, hogy otthont biztosítson a bekerült fiataloknak. 12 gyermek elhelyezését vállaljuk a IV, a XV és a XVI. kerületből.- Egy ilyen változás megviseli a gyerekeket. Hogy próbálják megkönnyíteni a helyzetüket?- Elfogadó környezet megteremtésével, lelki támogatással, életvezetési tanácsadással. Azt kell tennünk, amit az édesanya, vagy az édesapa ten­ne, és ennek szellemében próbálnak nevelőink, pszichológusunk, családgondozónk hasznos, épí­tő foglalkozásokat kialakítani. A szülőknek is igyekszünk segítséget nyújtani, hiszen célunk az, hogy a gyermek minél hamarabb visszakerüljön a számára ideális környezetbe. Egy nagyon pozi­tív, és meghatározó tapasztalatot szeretnék el­mesélni. Németországban töltöttem egy évet, ahol egy csellengő és szenvedélybeteg fiatal keze­lését vállaltam el. Ott már felismerték a termé­szet gyógyító erejét, így ezzel a fiatallal egy ta­nyán foglalkoztam, aki hamar visszatért az egész­séges élethez. Igyekszünk átvenni valamit ebből a módszerből, ha másképp nem is, a rendszeres ki­rándulások során.-Követik a gyerekek sorsát, miután kikerülnek az otthonból?- Az illetékes gyermekjóléti központ által eljut­nak hozzánk az információk. A mi feladatunk ak­kor kezdődik és addig tart, amíg a gyermek ná­lunk él. Még azzal kapcsolatban sincs megbízható tapasztalatunk, hogy hosszú távon milyen hatás­sal bír a gyermek életére egy ilyen átmeneti elhe­lyezés. Sok gyerek már kiskorában a túlélésre ját­szik, kevés körülöttük a szeretet. Sajnos azt kell mondanom, néhányukat túl korán megvisel az élet, és az igazi meleg otthont gyakran csak ná­lunk találják meg.-A gyermekjóléti szolgálat több mint 10 éve működik a kerületben. A családsegítés, a gyer­mekvédelem mellett szabadidős programok szer­vezését, életvezetési és pszichológiai tanácsadást, fejlesztő pedagógiai tanácsadást is felvállalt az in­tézmény - meséli Horváth Ádám, a gyermekjó­léti központ szakmai vezetője. - Szerepünk van a hatósági intézkedéseknél, a gyermekbántalmazá­soknál. Szülők, gyermekek is felkereshetnek ben­nünket, de nem ez elsősorban a jellemző. Az or­vosoknak, pedagógusoknak, intézményeknek - elsősorban az oktatási-nevelési intézményeknek -, a szomszédoknak, vagy akár a nagyobb bevá­sárlóközpontoknak is jelzési kötelezettségük van, azaz, ha bántalmazást, bármilyen, a gyermeket veszélyeztető eseményt észrevesznek, jelenthetik nálunk.- Milyen speciális feladatokat vállalt fel a köz­pont?-Segítjük a kórházakban lévő, veszélyeztetett helyzetben élő gyermeket, és a válsághelyzetben lévő anyákat. Az utcai szociális munkánk során a csellengő fiatalokra fókuszálunk; ennek érdeké­ben jó kapcsolatot ápolunk a civil szervezetekkel. A csellengő, vagy a nehéz anyagi körülmények közt élő fiataloknak nyújt alternatívát a Rózsa ut­cában működő klubunk. Kapcsolattartási ügyel­tünk célja az, hogy találkozást, nyugodt együttlé- tet biztosítsunk a gyermek és a szülő között, s ha szükséges, az elvált szülők közti konfliktushoz a mediáció módszerét is felhasználjuk. Készenléti telefonos szolgálatunknál dolgozó kollégáink a nyitvatartási időn kívül adnak telefonos segítség- nyújtást a rászorulóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents