Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-10-19 / 22. szám
Ütköző ÚJPESTI NAPLÓ - III. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM, 2009. október 19. szerződés értelmében ezen felül nagy terjedelmű hulladékot is köteles átvenni, mint például a mosógép vagy a bútor. Szerződés ide-vagy oda, bizony pórul jártak sokan. Volt, hogy könyvespolcot, foteleket vittek az udvarba - ám hiába. Az ott dolgozók nem voltak hajlandóak tőlük átvenni a feleslegesnek ítélt holmikat, mondván, várják meg a következő lomtalanítást. A hoppon maradtak pedig fordulhattak vissza a könyvespolccal, fotelekkel. Az újpesti önkormányzat a beérkezett panaszokat kivizsgálta. A kialakult helyzetet és a szerződésszegést jelezte a hulladékudvar vezetőjének és a FKF Zrt. illetékeseinek is. írásbeli válasz lapzártánkig nem érkezett. A helyzet pedig változatlan. MAGYARÁZKOPNI KELLETT Az Újpesti Naplóban az önkormányzat tájékoztatta az újpestieket a kialakult helyzetről és arról, hogy a tárgyalások megkezdődtek. Egyúttal elnézést kért a félretájékoztatásért - bár a hiba nem az önkormányzat készülékében van... Lőrincz Mihály kérdésünkre elmondta, hogy remélhetőleg egy-két héten belül véget ér a hulladékudvar körüli vita. Miután az önkormányzat kedvezménnyel adja a területet az udvar üzemeltetéséhez, ragaszkodnak a szerződésben leírt kötelezettségek teljesítéséhez. AZ FKF ZRT. ÁLLÁSPONTJA Nardai Ferenc, az FKF Zrt. üzemvezetője, a hulladékudvar vezetője nem kívánt érdemben nyilatkozni lapunknak az üggyel kapcsolatban. Horváth László, az FKF Zrt. helyettes szóvivője az alábbiakról tájékoztatta szerkesztőségünket: „A hulladékudvarok fennállása óta nem merült fel igény bútorok átvételére, mivel a rendes évi lomtalanítások keretében a keletkezett felesleges bútort a lakosságtól begyűjtöttük. Nem kivétel ez alól a IV. kerületben található két hulladék- udvar sem. Szerződésünk valóban tartalmazza ezt az opciót, ezért most - hogy ez igényként jelentkezett - haladéktalanul intézkedni fogunk az udvar ez irányú működéséhez szükséges engedélyek kibővítésére. A terület korlátái azonban még a vonatkozó engedélyek birtokában sem teszik lehetővé a nagyméretű bútorok rendszeres befogadását. Erre a célra változatlanul a rendes évi lomtalanításokat tartjuk megfelelő módszernek, illetve a lakosoknak lehetősége van soron kívüli lomtalanítást megrendelni társaságunktól. Az építési törmeléket ugyanakkor már nem lehet az Orgoványi úti inert lerakóban elhelyezni, mivel azt az uniós előírások értelmében 2009 nyarán bezártuk és rekultivációra a területet visszaadtuk." ZÖLD SZÁM Felhívtuk az FKF Zrt. zöld számát, hogy tájékozódjunk, mégis hova vihetjük Újpestről legálisan a megunt bútorokat. A válasz értelmében a legjobb volna, ha megőriznénk a következő - 2010 tavaszán esedékes - lomtalanításig a bútorokat. De ha mindenképp meg szeretnénk válni tőlük, akkor vigyük Dunakeszire vagy Pusztazámorba. Csak reménykedhetünk benne, hogy a nagyobb hulladékok nem az utcákra vagy az erdőkbe kerülnek ezek után... - TUTOR KATA Mindennek ára van A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. közlése szerint hatékonyságnövelő és költségcsökkentő programjuknak köszönhetően a hulladékkezelés költsége a várható inflációnál kisebb mértékben, 4,2 százalékkal nőtt. A díjemelésre ugyanakkor azért volt szükség, mert a költségek növekedése mellett a társaság bővíti szolgáltatásainak körét: új hulladékszigetek létesülnek és nő a zöldhulladék szelektív gyűjtésébe bevont területek aránya is. A fővárosban kétszázzal nő a szelektív hulladékszigetek száma, amely így meghaladja majd az ezret. Budapesten 2009. év végétől összesen 1103 szelektív hulladéksziget áll majd a lakosság rendelkezésére. Bővítik a zöldhulladék szelektív gyűjtését is, így már az érintett területek 85 százalékában kerül megoldásra a kelti zöldhulladék járatrendszerben történő gyűjtése. A FKF Zrt. szerint a budapesti hulladékkezelési díj a jövedelmi szintek arányában is alacsonyabb, mint Európa más nagyvárosaiban és hazai viszonylatban sem tartozik a legdrágábbak közé. Magában foglalja a háztartási hulladék elszállítása mellett a szelektív gyűjtőszigetek üzemeltetetésének költségét, a zöldhulladék házaknál történő összegyűjtését, a háznál történő komposztálás támogatását, a lakossági hulladékudvar-hálózat működtetését, a lomtalanítások és a veszélyes hulladék különgyűjtését, a lomtalanítás utáni takarítás költségét valamint a díjhátralékosok támogatását. A TÁRSASHÁZI GYŰJTÉS HATÉKONYABB? A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatai szerint Magyarország polgárai átlagosan 350 kg háztartási hulladékot termelnek évente. A keletkezett hulladék 85%-át lerakókba viszik, vagy elégetik, és körülbelül 15%-ot hasznosítanak újra. Ez az arány a skandináv országokban akár a 80-90%-ot is elérheti. Az Öko-Kord Országos Nonprofit Kft. friss kutatása arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az újrahasznosított hulladék arányának növelése elsősorban a lakosság felelőssége, mivel jelenleg a családi háztartásokban keletkező, elsősorban csomagolási hulladék jelenti a legnagyobb veszélyt környezetünkre. Sajnos, még mindig nem eléggé elterjedtek azok az ismeretek, amelyek elegendőek szelektív hulladékgyűjtés jelentőségének felismerésére. Aki megismerkedik ezekkel, az sokkal nagyobb valószínűséggel vállalja magára az anyagfajtánként történő gyűjtés fáradtságát, és hajlandó aktívan is tenni a környezet megóvásáért. 4 f * 1
