Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)

2009-09-21 / 18. szám

Visszatekintő

Környezetvédel m i beruházás üzembe~helyezése az EurO'Metall Kft. öntödéjében

Az újpesti telephelyű Euro-Metall Kft. árbevétele alapján jelenleg a legjelentősebb vasöntöde Magyarországon. A német DIHAG öntödei csoport és a MÁV Zrt. vegyesvállalataként működő társaság a MÁV és további, magyarországi, európai vasútüzemek, vasúttársaságok valamint a gépipar részére gyárt öntvényeket. Az Euro-Metall Kft. jelenleg 10 európai országba szállítja termékeit, az export aránya 40-50%. legfontosabb külföldi partnerei angol, szlovén, cseh, román és német társaságok. Az öntöde jelenleg kb. 70, kizárólag magyar munkavállalót foglalkoztat.

A vasolvasztás 1500 °C feletti hőmérsékleten, két, felváltva üzemelő, hidegszeles kupolokemencében történik. Az olvasztási folyamat optimalizálása és a környezetre gyakorolt káros hatás minimalizálása érdekében az elmúlt években különféle intézkedések, beruházások történtek. Ilyen volt az olvasztáshoz szükséges levegő oxigénnel történő dúsítása, a torokgázok után égetése a kemencék felső részében és szigorúbb minőségi követelmények bevezetése az alapanyag beszállítók részére.

Az olvasztás folyamán a meglévő technikai berendezések a legmesszebbmenőkig alkalmasak a Magyarországon érvényes környezetvédelmi előírások teljesítésére. Mindezek ellenére az elmúlt időben, a két szomszédos kerület, Újpest és Rákospalota lakói részéről bizonyos időjárási helyzetekben a levegőben terjengő bűz miatt panaszbejelentések érkeztek, melyekért az öntöde legalábbis részben erkölcsi felelősséget érzett. Az időközben a fővárosi ÁNTSZ által végzett környezeti levegőminőségi vizsgálat a kialakult helyzetért nem állapította meg az öntöde szakmai felelősségét.

A 2009. március 4-én a rákospalotai városházán tartott lakossági fórumon a megjelent lakókat tájékoztatta az Euro-Metall ügyvezetése, hogy panaszaikat komolyan veszi, és ígéretet tett, hogy

1.2009. év közepén egy, a legmodernebb, nemzetközi elvárásoknak megfelelő, új porleválasztó berendezés felszerelésére kerül sor;

2. ha bizonyíthatóan az öntödéből származó bűzt éreznek, és jelzik az Euro Metall felé, az kész leállítani az olvasztást.

Az Euro Metall Kft. a korábbi fejlesztési tervei szerint - egyrészt, mint a békés egymás mellett élés elvét valló tudatos környezethasználó, másrészt pedig a jogszabályokban meghatározott elérhető legjobb technika elvének való folyamatos megfelelés igénye szerinti gazdálkodó szervezet - telepítette az új környezetvédelmi berendezést a technológiához.

A meglévő vizes porleválasztó berendezést felváltó, új szárazporleválasztó berendezés beruházási költsége kb. 100 millió Ft. A berendezést, az európai piacvezető német Neotechnik cég szállította és szerelte fel 2009 augusztusában. Az acél- szerkezeti munkát, mely a teljes beruházási érték kb. 35%-a, a budapesti Esz-Team Kft. végzi. A beruházás tervezett üzem behelyezése 2009. augusztus 31-e volt. Ezt követően történnek a garanciális és próbaüzemi mérések, melyek eredményeiről a hatóság részére részletes beszámolót készítünk.

Ezzel a berendezéssel az Euro-Metall a hidegszeles kupolokemencét üzemeltető európai öntödék között a legmodernebb környezetvédelmi technológiát valósítja meg. Az olvasztókemencék füstgázában a por, szénmonoxid és széndioxid valamint a kén- és nitrogénoxid-tartalom nem haladja meg a környezetvédelmi határértéket. Ami a környékbeli lakók számára különösen fontos lehet, a füstgázok teljesen szagtalanok, és a porkibocsátás kevesebb lesz, mint korábban, annak ellenére, hogy eddig is lényegesen a kibocsátási határérték alatt volt.

Ezzel az új szárazporleválasztó berendezéssel az Euro-Metall minden feltételt megteremtett az illetékes környezetvédelmi hatóság előírásainak garantált betartása érdekében. Ennek a modern környezetvédelmi berendezésnek az üzembehelyezése döntő fontosságú az öntöde budapesti telephelye jövőjének biztosítása céljából, és egyúttal biztosítja a jövőben várható, szigorúbb környezetvédelmi előírások betartását is. A beruházás megvalósításánál fontos szempont volt az Euro-Metall felelős vezetői számára az is, hogy a környező kerületek lakói, valamint a budapesti és országos környezetvédelmi hatóságok részéről az eddiginél nagyobb elfogadókészséget érjen el.

Dr. Harald Scheinen kohómérnök, ügyvezető;

Dr. Bubonyi Mária környezetvédelmi szakértő

Hajdanoló 5. - Jolsvai András rovata

Könyves emlékek

A

z az igazság, hogy imádok olvasni. (Akkor miért nem azt csinálom, ahelyett, hogy írnék? - kérdezhetnék önök és joggal.) Sőt, nem egyszerűen olvasni szeretek, hanem könyvezni mindenféle módon. Hisz egy könyvvel annyi, de annyi mindent lehet csinálni! Nézegetni, forgatni, szagolgatni (micsoda finom illata tud lenni egy frissen nyomtatott kötetnek, szinte jóllakik vele az ember!), hónunk alá csapni, megvenni, kölcsönadni és kölcsönkérni, elveszíteni és vadul keresni, polcra rendezni és újrarendezni, ráülni, élére állítani, fejünket vele felpolcolni, dedikálni - és még hosszan sorolhatnám. Mióta az eszemet tudom, könyvezek, ami belefér. Hogy mást ne mondjak, már gimnáziumba is a Könyvesbe jártam, hova máshova

járhattam volna. De ha már így szóba került a Könyves - hogy, hogy nem -, hát nézzük meg, hogy telt akkoriban egy átlagosnak mondható délutánom.

Tanítás után (némi fociszünetet közbeiktatva) eljutottam a Bukfenc gyorsbüfébe, az Árpád út sarkára (ma bank van a helyén), ahol kettős célt kellett megvalósítanom. Jóllaknom egyfelől és megspórolni másfelől a lehető legtöbb pénzt abból a tízforintosból, melyet étkezési célokra kaptam nap mint nap. Csontleves és pásztortarhonya - ez mindig bevált, és kijött hétharmincból. Játszott még a vesevelő, a szalontüdő és a sárgaborsófőzelék, ezeknél akár négy forint is a zsebemben maradhatott. Evés után aztán elsétáltam a sarki könyvesboltba - most ruhabolt, s mint ilyen sincs a legjobb álla>

pótban -, ahol mindig megtaláltam a legújabb köteteket, és az eladók is kitűntek műveltségükkel. Hosszan el lehetett beszélni velük mindenféle könyvekről, s bár hitel nem volt, hetekig eltettek a törzsvevőknek egy-egy keresett kötetet. Innen egy villamos- megállónyi séta a tizenkettes vonalán a posta felé, s máris elérkeztem az újpesti antikváriumba. Apró kis üzlet volt az egész, de benne az egész világ - plafonig polcolt könyvek, újságok, metszetek. Úgy tudtam órákat eltölteni itt, hogy észre se vettem az idő múlását. Vásárlóként még nem játszottam izmos szerepet (Olcsó könyvtár, puha fedél, kis alak, néhány kötet akár nyolcvan fillérért - mára csak az Odüsszeia l-ll. meg az Anekdoták könyve maradt meg belőle Illés Bélától - szemüvegben is nehezen olvasható), de könyvrajongóként igen. Az ember csak nekitámaszkodott a polcnak, és tele tüdővel szívta magába a kultúrát meg a port.

Ám ha úgy esett, hogy mind a tíz forintot elbokáztam az önkiszolgáló étteremben (rántott borda sült burgonyával vagy esem. kar. pir. burg. pár. káp„ van-e, ki e nevet nem ismeri?), akkor sem estem kétségbe - mentem a városi könyvtárba, mely akkor a Meinl-ház Dózsa György úti oldalán székelt (ma ott is bank teszi ezt), végig a földszinten s az első emeleten. Elbóklásztam a kölcsönrészleg katalógusainál, vagy elüldögéltem az olvasóterem recsegő székein, és máris megszűnt köröttem a világ. Beköltöztem Julien Soréi, Tímár Mihály vagy Pierre Bezuhov bőrébe, és nem láttam, nem hallottam. (Akkor nehéz lehetett olvasni, gondolják önök, de nincs igazuk.)

Hogy ment-e a könyvek által a világ elébb, ahogy a költő kérdi, én nem tudom, de hogy én remekül éreztem magam közöttük, az biztos.-JOLSVAI ANDRÁS