Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-08-14 / 15. szám
NGYENES KERÜLET 2009. augusztus 14. 3f Nemcsak az újpestieket érdekli Fóttól Újpestig a Károlyi-család nyomában Újpest önkormányzata kiadásában tizenegy évvel ezelőtt jelent meg a Gróf Károlyi István élete című könyv, amely az első átfogó mű a főispán-politikusról: Újpest alapítójától. A kötet szerzője Buda Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának könyvtárosa az első kötetet jegyzi az önkormányzat könyvkiadásainak sorában is, amelyet A hallgatag mágnás, a Károlyiakról összeállított szemelvénygyűjtemény követett. Buda Attila ma is szívesen időz kutatása során a Károlyiak korában. A városalapítóról és egy újabb kor szülöttéről egyaránt beszélgettünk.- A Károlyi-család emlékét őrzi Újpest, István gróf nagyrabecsülése jeléül szobrot állíttatott az önkormányzat, utca, emléktábla jelzi munkásságát, iskola viseli nevét. Fiának nevét a mai napig őrzi a kórház, hogy csak a legismertebb családtagokat említsük. Az István úti cukrászdában, ahol beszélgetünk, szintén gróf Károlyi István arcképe néz ránk egy metszetről, ami minden bizonnyal a tulajdonos főhajtása. Miért fontosak számunkra a kollektív emlékezet ezen megnyilvánulásai?- Az élet egyik mozgatóereje, hogy az ember maradandót alkosson és keresse gyökereit is. Az Újpesten otthonra találók ismerik felmenőiket, de ugyanilyen fontos, hogy a település is tisztában legyen azzal, honnan indult, kik segítették az első lépéseket, s annak van- e hatása a ma történésére. Kétségtelen, hogy Újpesten is a rendszerváltozás utáni évek a Károlyi-család megismerésének és tevékenységének mélyebb megismertetését hozták. A helytörténet-kutatást is a városalapítás minden lehetséges mozzanatának megismerésére ösztönözte. A Károlyi fivérek közül István gró/volt az, aki az 1838-as nagy pesti árvíz után, hogy a főváros lakóin segítsen, kedvezményekkel ösztönözte a Duna-menti területen való letelepedést. A káposztásmegyeri telepítéssel, az 1840-ben kiadott alapító levéllel biztosított szabadságjogokkal robbant ki és válhatott hallatlanul gyors fejlődéssel később várossá Újpest. A Károlyi-család története a XV. századtól követhető nyomon. Az újpestiek számára István gróf az első, markánsan megjelenő politikus, akihez kötődik a település létrejötte. Fontosak-e a Károlyiak, az egyik legrégebbi magyar család tagjai mások számára is?- Igen. Néhány éve tapasztalom, hogy az egyetemi oktatásban nagyon sok érdekes szakdolgozat, doktori disz- szertáció témája a XVIII., a XIX, avagy a XX. század és benne a Károlyi leszármazottak tevékenysége. Ez azért örömteli számomra, mert a magyar arisztokrácia történetének kutatásában véglegesen véget ért az a korábbi sommás vélekedés, melynek eredményeként a történetkutatás és írás minden mágnáscsaládban nemzetietlen és pazarló, szokásaiban nem érett és kigúnyolt személyt és osztályt láttatott. Emiatt a történészek kiválóságainak arisztokrácia- és társadalomtörténeti kutatásai nagyjából a nyolcvanas évek közepéig azonnali publikálási lehetőség nélkül maradtak. A Károlyiak koráról azonban újabban több előadás-sorozat is megemlékezett, példaként említem a 2005 októberében Foton a Római Katolikus Plébánia és a Magyar Építészeti Múzeum által szervezett, több napon át tartó tudományos konferenciát, amelynek előadásaiból könyv is készült A fóti templom és a romantika építészete címmel. A konferenciát az Ybl Miklós tervei által épült templom felszentelésének 150. évfordulója alkalmából hívtak össze. Szöllősy Marianne gyűjteményvezető Újpest történetét tárta a hallgatóság elé. Köztudott: a fóti templomot Károlyi István építtette, az épület ma is önálló fejezete a művészettörténetnek: a romantika kora építészetének. De nekünk több is ennél: a Károlyiak temetkezési helye is egyben. Ön hogyan lett a Károlyi-család kutatója, ezáltal jó ismerője?- Először Kadlecovits Géza, az Újpesti Helytörténeti Értesítő alapító főszerkesztője kért fel bő másfél évtizeddel ezelőtt egy Károlyi István életét felvázoló tanulmány megírására, amelyet örömmel vállaltam. Az érdeklődésen túl személyes emlék is motivált: a hatvanas évek elején kisgyermekként Füzérrad- ványban, a Károlyi család korábbi kastélyában kialakított szanatóriumban éltem egy ideig. Erőnlétem javítása egy teljes oktatási évet vett igénybe, ott végeztem az általános iskola első osztályát. Éreztem tehát személyes késztetést is. A tanulmány megírását követte az önkormányzat megbízásából írt életrajzi könyv, majd a forrásmunkák gyűjteménye. írtam egy összefoglaló művet a fóti Károlyi templomról is, ez utóbbit a fóti Károlyiak Alapítvány adta ki. Ezekhez a munkákhoz az újpesti önkormányzat mellett igen sok segítséget kaptam Sebők Sándor plébános úrtól, valamint Károlyi László tói és feleségétől, Erzsébet asszonytól. A Károlyi-család történetével kapcsolatosan korában is meglévő források mellett a kutatás során feltárultak a kéziratos források további lelőhelyei, a Magyar Országos Levéltár kezelésében lévő Károlyi levéltár anyagai mellett kiváló történészek munkássága bővítette a Károlyi-családról fellelhető ismereteket. A kilencvenes évek elejétől szerencsére minden hivatalos gát megszűnt. A kutatásoknak az egyén felelősség vállalása és legfeljebb az anyagi korlátok szabhatnak határt. 4 I 4
