Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-08-14 / 15. szám
ÚJPESTI NAPLÓ ÉVFOLYAM, 15. SZÁM, 2009. augusztus 14. Városnapok I CHYMES EGYÜTTES évvel ezelőtt egy felvidéki művelő' dési táborban mutatkozott be elő- szőr, majd eltelt néhány év, és már többezren tapsoltak a zenekarnak. Az együttes népzenei és jazz-ele- mekkel dúsított, közép-európai gyökerekre épülő muzsikáját számtalan díjjal ismerték már el, s nemcsak a magyar ajkú területeken.- Huszonöt éves a zenekar, s ebből az alkalomból fergeteges koncertet adtak idén januárban a Papp László Budapest Sportarénában. Hogy emlékszik vissza a kezdetekre? - kérdeztük Szarka Gyulát, a zenekar vezetőjét.- A Ghymes többi tagjával a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán ismerkedtünk meg. Kezdetben rockot, komolyzenét játszottunk, végül rátaláltunk a közös nevezőre, a népzenére, és a népzenére épülő hangzásvilágra. 1984-et írtunk. Egy szép májusi nap volt az első igazi, közönség előtti megszólalásunk. Leszúrtunk néhány karót a földbe, arra erősítettük rá a mikrofont, és belekezdtünk.- Ekkoriban még népdalokkal léptek fel, de egy idő után már saját dalokkal is bemutatkoztak.- Ez viszonylag hosszú folyamat volt, de úgy érzem, nem is választható szét a két irány. Mindig ösztönösen szerettünk játszani, átélve és felhasználva a népzene szépségeit. Az elejétől fogva volt bennünk késztetés arra, hogy saját dallamokat és szövegeket is bemutassunk, sőt, az első lemezünkre is felkerült néhány ezek közül.- Mit tartottak igazi áttörésnek a pályafutásukban? Amikor országosan ismertté váltak?- Valójában sosem éreztük azt, hogy „beértünk". Nem volt hirtelen- jött, nagy, látványos siker, szép lassan érkezett el minden hozzánk. Talán akkor tapasztaltuk meg először a népszerűséget, amikor rendszeresen játszani kezdtünk a Fonóban - a Rege és a Tűzugrás című lemezünk megjelenése után -, majd amikor országos turnéra indultunk.- Talán 10 éve láttam először egy koncertjüket Budapesten, a Bazilikánál. Nagyszerű volt látni, hogy gyerek és szülő együtt énekelte a dalaikat. Mi a titkuk?- Erre mi is rácsodálkozunk, mivel nem tudjuk a titkot... Pedagógusok vagyunk, ezért a gyerekek kezét sosem engedtük el még zenészként sem. Nagyon örülünk, hogy több generáció is érzi a zenénket, és rendkívül fontosnak tartom, hogy a Kárpátmedencei dallamokat is megismerjék a gyerekek. Azt hiszem, a titok nem is bennünk van, hanem a dalokban, a művészetben.- Most Újpesten is a legkisebbeket fogják elvarázsolni.- Minden gyerekkoncertünk mozgalmas, és igyekszünk minden kisgyereket „megénekeltetni", bár jön az magától. Ok még szeretnek közel kerülni a csodákhoz, élvezik az együtt- éneklést, a táncolást, a tapsolást, a játékokat. A fellépéseink a zenélés öröméről szólnak. A koncert természetesen a két gyereklemezünk, a „Bennünk van a kutyavér", és a „Csak a világ végire" című albumok anyagára épül.- A pedagógiai tapasztalataikat is hasznosítják a fellépéseken?- Magam öt évig tanítottam, testvérem, Tamás is, de a koncerteken nem tanítunk. Minek is? Az ösztö- nösségben hiszünk. Az a jó, ha a gyerekek lazán énekelnek, örülve a hangok, szavak játékosságának, átélve a zene adta boldogságot. Annyi pedagógia azért van a dologban, hogy szeretnénk minél több dalt megismertetni velük, hiszen nincs is annál szebb, mint egy tábortűz körül ülő, együtt éneklő társaság; sajnos lassan elfelejtjük a dalainkat, az ősi szépségeket, a hagyományokat, a gyökereket. Azt gondolom, ez rossz irányba vezet. Tanítóként is azt vallottam, először szeressék meg az éneklést a gyerekek, érezzék meg azt a lelkűkkel. A szolfézs, meg az elmélet majd jöhet utána. (Chymes koncert: augusztus 30, vasárnap, 10:30) r *
