Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)

2009-07-24 / 14. szám

U ) P E S T I NAPLÓ Portré ÉVFOLYAM, 14. SZÁM, 2009. július 24. abban, hogy az ember sora eldönte­tett, azután ki-ki bejárja a reá mért utat. Azt éreztem, ha elvállalom, hosszú ideig leszek majd polgármes­ter. Igaz, ami igaz, a húsz év talán nem volt benne a képben. Éppen az eltelt napokban beszélgettem egy a húsz évet a közelemben megélő ön- kormányzati szakemberrel arról: az első négyéves ciklus jó volt, a máso­dik, harmadik, negyedik már vegyes, de nem volt okunk sok panaszra. Az ötödikben, a mostani négy évben, több a küzdelmes és rossz időszak, mint az első négyben összességében volt. Lehet, hogy ez így igazságos, vé­gül is ez jutott. Életem meghatározó és emlékeimben soha el nem halvá­nyuló időszaka ez.- Azért is kérdeztem a húsz évet, hiszen egy jubileumi születésnap is volt nemrégiben, amelynek nyilvá­nosság előtti megemlékezését elhá­rította.- Nekem az van még a személyi igazolványomban, hogy Újpesten születtem. 1949-ben Újpest még nem volt a főváros része. Ezért is van az, hogy kortársaim úgy fogalmaznak a mai napig is, hogy bemennek a vá­rosba. így vagyok ezzel én is. A jubi­leumról családi körben megemlékez­tünk.- Nos, a dupla jubileum idején röppentjei az a hír, mely szerint jö­vő tavasszal elindul az országgyű­lési képviselőségért Újpesten.- Jó ideje gondolkodtam ezen, számba vettem sok mindent, és el­döntöttem: indulok a parlamenti vá­lasztáson.- Nem először kerül a képbe, hogy Derce Tamás, Újpest polgár­mestere országgyűlési képviselő le­het. .- Többször adódott már arra alka­lom, hogy megfontoljam a jelöltsé­get. Volt olyan időszak, amikor parla­menti pártok támogatását élveztem volna, s nemcsak a parlamenti vá­lasztások során. Felvetődött az is, hogy induljak a főpolgármesteri szé­kért. De minden ilyen esetben erős volt az újpestiségem, hogy itt, hely­ben van, lehet rám szükség. Én ízig- vérig újpesti vagyok, s ebből a körből nem is kívánkoztam kifelé. És a párt­fegyelmet, frakciófegyelmet sem aka- ródzott felvállalni.- Mi változott meg, hogy ismét a jelölés t fon to Igát ja t- A politika, a közélet. Úgy tapasz­talom, hogy a politikai haszonszerzés jegyében agresszíven lépnek fel bizo­nyos csoportok, amelynek tagjai úgy érzik, hogy látszólagos erejükkel az igazmondás alól is mentességet él­veznek. A tehetetlenség nagyon rossz érzés. Úgy érzem, muszáj valamit csi­nálnom, hogy a racionalitástól elsza­kadt politikát visszakényszerítsük a helyére, s kibeszéljük, miként jutot­tunk el idáig, miközben áldozatválla­lásról, belső kényszerről beszél a kor­mányzat. A rendszerváltozás idején nagyon sokan hittünk abban, hogy tisztes­séggel, emberséggel és szakmai tu­dással újjászülethet lakókörnyeze­tünk és tágabb értelemben az ország is. Hogy hogyan jutottunk erre a mélypontra két évtized elteltével, sajnos legfeljebb baráti társaságban kibeszélendő. Párbeszéd nincs, mi­közben a mindennapi életben sorra ölre megyünk egymás ellen. A politi­ka meghurcolt szervezeteket, embe­reket, megszüntette a stabil igazodá­si pontokat is. Gondoljunk csak bele, annak a rendőrségnek, amely felszá­mol egy békés tüntetést, egy hét el­teltével ugyanarról merőben más a véleménye?- Ön az SZDSZ polgármester-je­löltje volt a kezdetekben. A máso­dik ciklusban már az Újpestért Egyesület alapítójaként, független­ként indult az önkormányzati vá­lasztáson, és legutóbb is. Jövőre kik lennének, lehetnének támogatóit- Független jelöltként kerülne erre sor és korai lenne még arról beszélni, lennének-e és kik a választás során támogatóim. Az Újpestért Egyesület nyilván nem lehet a jelölő szerveze­tem, hiszen ahhoz országos listát kel­lene állítania, ami ez esetben lehetet­len.- Korai még az önkormányzati választásról beszélnit- Nem tűnik már az sem olyan tá­volinak, érezhető a szorítás. Az eset­leges polgármesteri választásról nem tudok még nyilatkozni, még nem döntöttem el, hogy mit tegyek. Drá­ga elvbarátaim bármennyire is igye­keznek rendszeresen befeketíteni en­gem a sajtóban és internetes oldalu­kon, a választási küzdelembe még beleszólhatok.- Többször megállapítottuk már, ha Angliában élnénk, az időjárás lehetne a kedvenc témánk, Újpest mumusa azonban közlekedés, ki­váltképpen a Főtér-program során megváltozott városközponti parko­lási rend miatt. Emellett szinte el­törpül a Megyeri híd, és az időköz­ben kiadott használatbavételi en­gedély ügye.- Kétségtelen, hogy a Megyeri híd csendesebb hétköznapjait éli, és az önkormányzat megítélése is kedve­zőbb, mint a híd átadásának idősza­kában volt. Újpest Önkormányzata az elmúlt év őszén, a forgalomba he­lyezés időszakában csak annyit tehe­tett, hogy felhívja a figyelmet azokra a közlekedési anomáliákra, amelyek az emberi életet veszélyeztetik. Új­pest négy pontján nőtt meg a forga­lom és a közlekedési lámpák rossz beállításai miatt a balesetveszély. Mi­vel nem láttunk esélyt ara, hogy ér­veink meghallgatásra találnak, nem adta ki a hivatal a használatbavételi engedélyt. Mindez nem volt gátja a híd átadásának, a forgalom megin­dulásának. Elsősorban a Megyeri út és az Óceánárok utca találkozási pontja volt a az a kritikus hely, ahol szerettük volna megelőzni a balese­teket. A hídavatás után mintegy két hónappal átprogramozták a közleke­dési lámpákat, külön lámpajelzés en­gedi az egyenesen haladást és a balra kanyarodást. Tapasztalatunk szerint jól vezeti és tereli a gépjárművek és a kerékpárosok forgalmát a kiszélesí­tett Váci út, nem volt már miért megtagadni a használatba vételi en­gedély kiadását, és ez nem is volt szándékunkban. Az MO-ás gyűrű óri­ási terhet vesz le Újpest és a főváros közlekedéséről, megkönnyíti a hala­dást. Tapasztaljuk azt is, Újpest iránt megnőtt az érdeklődés a különböző befektetői csoportok részéről. Az Aquaworld, a Ramada szálló azok fi­gyelmét is ide irányította, akik ez ide­ig csak átutazóban voltak.- A városrész szívében miért bolygatja meg a kedélyeket több hónap elteltével is a piaci parko­lót- Azok, akik a kedélyeket öncélú­an borzolják, minden egyes megnyil­vánulásukkal a korábban P+R parko­lót használók malmára hajtják a vi­zet. Az év tavaszán, amikor a BKV sztrájkot hirdetett, az újpestiek min­den bizonnyal jól emlékeznek arra: szinte üres volt a sárga keramitos parkoló, hiszen mindenki autóval ment a munkahelyére. Ékes bizonyí­téka volt ez annak, hogy a távolabb lakók a városházáig beautóznak, majd a járműveket hátrahagyva met­róval, busszal, villamossal utaznak tovább. Ezt a helyzetet nehezen ke­zeltük: a fizető parkolás bevezetésé­ről ugyanis a városházán belül is megoszlottak a vélemények. A Főtér­program április nyitánya azonnali lé­péseket követelt, de ezt a lépést is hosszú döntéshozatali időszak előzte meg. Két lehetőség közül választhat­tunk: vagy négy hónapnyi időre be­zárjuk a piac összes standját, boltját, vagy az átépítés ideje alatt is biztosít­juk a működés feltételeit, még akkor is, ha az némi kényelmetlenséggel járhat. Régen sokszor megmosolyog­tuk azt a házat, amelyet éppen, áll­vány takart a tatarozáskor és a föl­szinten működő bolt kirakatába ki­került egy táblára írva, hogy az átépí­tés alatt a bolt zavartalanul árusít. A zavartalanságról messze nem lehe­tett beszélni. A piac ellenben a Főtér-

Next

/
Thumbnails
Contents