Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-01-30 / 2. szám
raw. AZ I N G Y E N E 5 KERÜLETI ÚJSÁG 2009. január 30. Biztonságosabb lett a parkolás Előző lapszámunkban beszámoltunk a Berda József utca-Temesvári utcák kereszteződésében létesített térfigyelő kameráról. Most két újabb kamera kihelyezéséről tudósíthatunk, ezúttal Káposztásmegyerről. A körzet képviselőjével, az újpesti Közbiztonsági Bizottság elnökével, Horváth Imrével beszélgettünk. A képviseló'től megtudtuk, hogy 2008. december utolsó hetében szerelték fel a két térfigyelő' kamerát Káposztásmegyeren: egyet a Megyeri út-Külső Szilágyi út kereszteződésében, a 14-es villamos végállomásánál, egyet pedig a Bőrfestő utca végénél, a Külső Szilágyi úton lévő nagy parkolónál.- Az Újpesti Önkormányzat rendelkezik jóváhagyott közbiztonsági és bűnmegelőzési stratégiával, amelyben több feladat mellett a megelőzés, valamint az elfogások érdekében is terveztük térfigyelő kamerák kiépítését, ezzel együtt a rendőrségen üzemelő térfigyelő központ bővítését - mondta el kérdésünkre Horváth Imre. - A térfigyelő kamerák elhelyezésénél figyelembe vettük a gépkocsi lopások és lakásbetörések statisztikáját, a leginkább érintett területeken szerettünk volna kamerákat telepíteni. A bűncselekmények megelőzésén túl fontos szempont volt a kamera által megfigyelt területek kiválasztásánál, hogy a környező utcákban parkoló autók sokasága' jelentősen megnehezítette a közlekedést, míg a Külső Szilágyi út melletti nagy parkolók üresen álltak. A térfigyelő kamerák telepítésétől azt is várják Újpest vezetői, hogy a környékbeli lakosok nagyobb bizalommal helyezik majd el autóikat a nagy parkolóba, hiszen a kameráknak autófeltörések szempontjából jelentős visszatartó ereje van.- Tudnivaló, hogy a Megyeri híd átadásával a Külső-Szilágyi út forgalma jelentősen növekedett - mondja Horváth Imre. - A Megyeri úti kereszteződés egy igen forgalmas csomópont lett, ezért is tartottuk fontosnak éppen oda kihelyezni a kamerát. Már most többen parkolnak a kamerák hatására a külső nagy parkolóban, ám sok emberben nem tudatosodott, hogy ott valóban nagyobb biztonságban van az autója, mint a ház előtt. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy idővel átalakuljon a lakosság parkolási szokása, szemlélete. - T. K. Tizenöt éves történet Jubileumi évet kezdett az Újpesti Helytörténeti Értesítő: tizenöt évvel ezelőtt vehették először kézbe a lapot a helytörténet iránt fogékony újpestiek. A negyedévenként megjelenő, olvasói számára térítésmentes újság az eltelt másfél évtizedben szerkesztési és tipográfiai változáson természetesen átesett, ám a közel nyolcvan lapszám mindegyike őrzi és közvetíti az alapításkori célt Újpest bemutatását a helytörténet-kutatás új eredményeinek tükrében.- Az Újpesti Helytörténeti Értesítő az első pillanattól kezdve az egyik legpatinásabb helyi szervezet, az Újpesti Helytörténeti Alapítvány lapja volt, és ma is az - avat a régmúlt történetébe Rojkó Annamária, a lap szerkesztője. - A szellemi tőkét - egy-egy kutatási téma tanulmányértékű vagy ismeretterjesztő szintű feldolgozását - változatlanul az Értesítő szerzőgárdája biztosítja, a lapkészítés azonban technikai költségekkel is jár. 2001-től Újpest Önkormányzata vállalta magára a mecénás szerepét. A korábbi évek ötezer példányos megjelenését azonban három évvel ezelőtt kénytelenek voltunk kétezer példányra csökkenteni.- Miként indult a lap?- A rendszerváltozás utáni időben nagyon sokan bekapcsolódtak a múlt történetének kutatásába és a feltárt anyagok rendszerezésébe. Ezt a munkát az önkormányzat erkölcsileg és anyagiakkal egyaránt sokféleképpen támogatta. Jól ismert tény, hogy a nyolcvanas években Újpest lakossága a szanálásokat követően megváltozott, sokan költöztek ide a főváros más részeiből. Az Értesítő kiadásának egyik célja az volt, hogy az új otthonra lelt családok a múlt és a közelmúlt eseményeinek megismerésével kötődjenek lakóhelyükhöz, ismerjék meg az 1840-ben alapított település történelmét. Ezzel egyenrangú szempontként merült fel a diákok bevonása a lap olvasásába és a helytörténet megismerésébe. Az Alapítvány abban a szerencsés helyzetben volt, hogy Kadlecovits Géza, Újpest Díszpolgára, az alapítvány korábbi ügyvezető kurátora, maga kezdeményezte az újság megjelentetését. Az alapító főszerkesztő hét éven át jegyezte a lapot, elvitathatatlan érdemeit nevének feltüntetésével ma is jelzi az impresszum.- Az előbbiekben említette az iskolások megnyerését az olvasók táborába. Milyen tapasztalatok vannak?- Nagyon kedvezőek. Nálam szakavatottabbak mondják: Újpesten példás a helytörténeti munka, ebben a városrészben vezették be először a helytörténet oktatását. Az önkormányzat tankönyv írására buzdította a helyi pedagógusokat, és a legjobb munkákból egységes helytörténeti olvasókönyvet jelentetett meg. (Dr. Sallai János, az Alapítvány kuratóriumi elnöke a közelmúltban kezdeményezte egy kibővített és átdolgozott tankönyv kiadását). A tankönyv anyagát folyamatosan bővíti, kiegészíti és mélyíti az Értesítő. Városismereti olvasmányaikról az alapítvány rendezésében - az önkormányzat, az Újpesti Városvédő Egyesület és a Közművelődési Kör támogatásával - évente helytörténeti vetélkedőn adnak számot a srész iskoláinak csapatai.- Hogyan lehet újra- és újra témákkal megtölteni az Értesítőt? kik írják, készítik a negyedéves kiadványt?- A most áttekintett másfél évtized felénél járva, 2001-ben bővített terjedelmet, új rovatokat Banga Ferenc Munkácsy-díjas grafikusművésznek köszönhetően igényes tipográfiát, és ehhez igazodó nyomdai kivitelezést, míves papírt kapott az Értesítő. A témákra helyi segítőink, szerzőink hívják fel a figyelmünket, a válogatás és a tematika összeállítása a szerkesztőbizottság feladata. A szerkesztőbizottság elnöke dr. Sipos Lajos egyetemi tanár, Újpest Díszpolgára, akinek szakmai véleménye, szerkesztői munkája garancia arra, hogy a sokféle alkotó által készülő lap egységes egésszé és nívós kiadvánnyá váljon. Munkatársaink többsége jó íráskészséggel megA szerkesztőbizottság tagjai, és néhány szerző: dr. Kőrös András, dr. Sipos Lajos, Iványi János, Rojkó Annamária, Szötiősy Marianne, Lőrincz Róbert, Ktizsán Sándor és Hirmann László fotft: Krézsán Sándor! áldott, a helytörténeti kutatómunkát kedvtelésből végző kolléga. Akadnak közöttük egészen különleges témát választó, saját szakterületükön belül minden apró részletet felkutatni kívánó lokálpatrióták, az írást hivatásként űzők, illetve rendszeresen publikáló tudományos'kutatók, tanárok, történészek is. A szerzői kör szívesen kutat és publikál. Munkájukért jelképes ajándékkal mondunk köszönetét. Soha nem vagyunk témák híján. Tévedés lenne azt hinni, hogy már mindent feldolgoztak Újpest múltjából és csökkenne a muníciónk! Ezt a tényt igazolja többek között, hogy folyamatosan jelennek meg az ön- kormányzat, illetve a különböző civil szervezetek, alapítványok, iskolák által kiadott, helytörténeti vonatkozású könyvek, cd-k, dvd-k, albumok.- Milyen tematikával folytatják, és mely témákat dolgoz jel a jubileumi évben az Újpesti Helytörténeti Értesítő?-Január közepén tartottuk „évnyitó" szerkesztőbizottsági ülésünket, amelynek során virtuálisan mind a négy idei lapszámunk oldalait megtöltöttük. Az értesítő ebben az esztendőben is megtartja jól bevált szerkezetét: az első oldalon megjelenő archív képpel, és a hozzá kapcsolódó publicisztikával az adott lapszám belső tartalmára „hangolódunk rá". Az olvasó múltidéző sajtóösszeállítással, majd egy-egy témát feldolgozó tanulmánnyal találkozhat a lap belső oldalain, amelyet a színestematikájú közlemények rovat, és a híres újpestieket bemutató sorozat egy-egy epizódja követ. Interjú rovatunkban mindig egy Újpesten élő, vagy innen elszármazott, jelentős életpályát befutott személyiséget mutat be. Idén a gyárak, üzemek bemutatásával folytatjuk az elmúlt év őszén megkezdett ipartörténeti sorozatunkat, amely nemcsak a nosztalgia jegyében készül. Elsősorban a fiataloknak szeretnénk bemutatni milyen jelentős iparváros állt hajdan a jelenlegi üzletek, lakóparkok helyén, és hogyan tűnik el mindez szinte nyomtalanul.- Mikor jelenik meg a lap?- Az első negyedévi újság március közepén jelenik meg. Az önkormányzat jóvoltából ebben az évben is térítésmentesen juthatnak hozzá az érdeklődők az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményben, a Városházán, az Ady Művelődési Központban, a Karinthy ÁMK-ban és a Király Könyvtárban. - B. K. 6
