Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)

2009-06-19 / 12. szám

ÚJPESTI NAPLÓ Elődök és utódok Tiszavölgyi iánosné, a Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium hamarosan elköszönő igazgatója a tanév végén járva sem azt szá­molja, mennyi van még a mun­kából. Huszonhatodik éve vezeti az iskolát, a tanévzárás és a szó­beli érettségi vizsgái, majd az át­adás foglalkoztatja. Kiegyensú­lyozott, lendületes, mint eddig. Védőpajzsot jelent ez az érzel­mekkel szemben?- Ez még nem az érzelmek feltolulásá- nak időszaka, munka van, asztalomon az általános és a középiskolás korosztály bizonyítványai sorakoznak, készülünk az évet értékelő nevelési értekezletre. Itt valóban befejeződik a tanév. A végzős középiskolások megkezdik az érettségi vizsgákat. A döntést, hogy nyugdíjba megyek, én hoztam meg, és úgy gondo­lom, nemcsak racionális, de jó és felvál­lalható döntést is hoztam. Az érzelmi szálakat nekem is el kell varrnom, ám úgy gondolom a pedagógust segíti eb­ben a nyári szünidő'. Az új tanév kezde­tekor hiányozni fognak a kollégák, a ta­nítványok. De nem hiszem, hogy az is­kolától végleg el kellene szakadnom, munkatársaimmal pedig nem kell meg­szakítanom a kapcsolatot. Visszavárnak, ha szükséges, segítek. Jó kezekbe kerül az iskola, érzelmi oldalról nézve tehát optimista vagyok.- Mihez kezd majd a szabadidejével?- Először kipróbálom: tudok-e unat­kozni. Lehet, hogy nem fog menni. Elha­tároztuk a férjemmel, hogy utazni fogunk belföldön és talán a világban is, élvezni fogjuk a nyaralónk kényelmét és szüleim ritkán látogatott házát is. A tanítással sem hagyok fel teljesen, tanítok a Szegedi Tu­dományegyetem vezetőképzőjén, és szakértőként is dolgozom. Eddig is több ÉVFOLYAM, 12. SZÁM volt a feladat, mint amennyit vállalni tud­tam, most arra is lesz lehetőségem, hogy további felkéréseket is mérlegeljek. A váltás talán ezért sem lesz olyan éles.- Amikor több mint negyedszázada ki­nevezték igazgatónak, minden bizonnyal mosolygott volna, ha valaki azt mondja Önnek: középiskolává alakítja majd Újpest legidősebb általános iskoláját.- Akkor az volt a legnagyobb gondom, hogy a tantermek festése befejeződjön a tanévkezdésre, és szerettem volna, ha egymásra figyelő, szakmailag is felké­szült, képzett nevelőtestületet váljon az Erzsébet utca 69. szám alatti általános is­kolában tanító pedagógusokból. A Viola utcai iskolából érkeztem, ahol valaha én is tanultam. Néhány évvel később, ami­kor tapasztaltuk, hogy a nyolcadikosok milyen nehéz szívvel hagyják el az 1891- ben alapított iskolát, a tanárokat és ezál­tal törést szenvednek, arra gondoltunk: jó lenne iskolánkat olyan intézménnyé alakítani, amelyben eljuthatnak az érett­ségi vizsgáig. Vakmerőségnek tűnt, de hosszú évek előkészítő munkájával meg­valósítottuk. Ehhez kellett az is, hogy olyan iskolánk legyen, amely tradícióit tekintve a múltból építkezett és ötvözte a múlt szellemiségét a modern kihívások­kal. A szanálások következtében új lakó­telep ölelt körül bennünket, sok diákunk távoli kerületekből érkezett. Akkoriban divat volt új iskolaépületről, a modernről álmodni. Itt az ellenkezője volt meg. Sok munkánk van abban, hogy a kötődések kialakuljanak, hogy a patinás iskola szi­nonimája ne a lerobbant, hanem a méltó­ságteljes legyen és ezt az emberi kapcso­latokban is megjeleníthessük. Hogy bel­sőleg, az értékteremtésben legyünk „modernek".- Kémia szakos tanárként Ön a képző­művészetek irányába is nyitotta az isko­lát, A galéria diákoknak és befogadott al­kotóknak egyaránt rendszeres megjelené­si lehetőséget nyújt.- Célunk, hogy sokoldalú képzést nyújtsunk diákjainknak, ezáltal nyitott, az esetleges pályakorrekció, vagy a második szakképesítés, diploma irányába is bizto­san lépő felnőttek legyenek. Ezt szolgálja a képzőművészet iránti nyitottság, de cé­lunk az is, hogy legalább egy természet- tudományos tárgyat válasszanak a diákok az érettségi vizsga során. Céljainkat jól szolgálja a 12 évfolyamos képzés lehető­sége, munkánk visszaigazolása pedig a sikeresen felvételiző diákok nagy száma.- Utódjának mit hagy útmutatásként?- Nem vagyunk sem ismeretlenek, sem idegenek egymásnak. Hiszek abban, hogy Hirmann László nem csak a kihívást érzi, tisztában van az örökséggel, amit a Károlyi szellemiségében is jelent. A veze­tőváltás mindig izgalmas időszak, azt kí­vánom: ösztönözze további építkezésre kollégáimat és utódomat egyaránt.- Az elmúlt napokban vette át az önkor­mányzat elismerését az Újpest Gyermeke­iért díjat.- Meglepett, de nem tagadom, nagyon jólesett. Főleg, hogy a kollégáim javasol­tak a díjra. Szép búcsúajándék, a megbe­csülés jele, ami végigkísért a pályámon. Még nincs egy esztendeje annak, hogy a Langtet Waldemár Általános Iskola és a Bródy Imre Gimnázium összeolvadása so­rán létrejövő Bródy Oktatási Központról, az új intézményről a tervekről Hirmann Lász­ló igazgatóhelyettessel beszélgettünk a lap hasábjain. Most pedig a Károlyi István 12 évfolyamos gimnázium leendő igazga­tójaként ül szemben velem.- Miért e váltás? Ön mindig is a Bródy gimnáziumhoz kötődött.- Első és ez idáig egyetlen munkahe­lyem a Bródy. Hűséges típus vagyok, ennek egyik megnyilvánulása a felme­nők nyomán családom újpesti volta, hogy a Bajza Utcai Általános Iskolából a Könyves Kálmán Gimnáziumon át vezető a tanulmányaim is Újpesthez kötöttek, nem véletlen, hogy diplomámat is meg­szerezve „itthon" kívántam boldogulni. Tizennyolc éve dolgozom a Bródyban és bizony ez erős kötelék. Nagyon sok szép feladat talált rám, én is igyekeztem a jobbításra, a sokoldalúságra. Egykori ta­nítványaimmal is tartom a kapcsolatot. Az eltelt közel húsz év arra is figyelmez­tet, vegyem észre a még inkább próbára tevő feladatokat. Megpályáztam a nyugdíjazás miatt meghirdetett igazga­tói állást. Megtisztelő, hogy a következő tanévet a Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium igazgatójaként kezdhetem, s ebben a pályázati eljárás során a véle­ményezés, majd a döntés meghozatala­kor mindenki támogatott. Rendben ha­gyom itt a Bródyt, úgy érzem, sikerült a gimnázium hagyományait, erényeit és a korábbi Langlet szellemiségét is ötvöző, ugyanakkor megújuló és sokoldalú kép­zést nyújtó oktatási intézményt kialakí­tani, a két nevelőtestületet elindítani az összeolvadás útján. Ebben a munkában talán meghatározó szerepem lehetett. Életem ezen szakasza valóban lezárul, de kitörölhetetlen marad.-A Károlyi gimnázium 12 évfolyamos intézmény, lesznek általános iskolás korú­ak is. Miként ismerkedik az új feladattal?-Újpest két gimnáziumának oktatási programjában egyaránt vannak azonos és egymástól eltérő elemek. Minden bi­zonnyal az elején sokat fogok kérdezni, meg kell ismerkedni a kollégákkal. Az első tapasztalataim nagyon kedvezőek, pályá­zatom során volt alkalmam beszélgetni nemcsak a kollégákkal, hanem a diákokkal és a szülőkkel is. Ezek a találkozók abban erősítettek meg, amit kívülről is tapasztal­tam, pedagógusként láttam: az iskola sta­bil és tudatosan építkező intézmény. Ezek a találkozók ugyanakkor azt is jelezték, hogy mindenképpen szeretnék, ha a Kár­olyi Gimnázium a megkezdett úton halad­na tovább. A szülők számára a 12 év bizto­síték arra, hogy értékközpontú és érték­teremtő iskolában tudják a gyerekeket. Erre fogok én is törekedni. Nyár végén személyesen is találkozom majd a nevelő- testülettel, hiszen megbízatásom augusz­tus elsejétől szól. Az általános iskolai kor­osztállyal is van tanári tapasztalatom: évekig óraadó voltam a Szent János Apos­tol Katolikus Általános Iskolában. A Bródyban eltöltött tizennyolc évből tizen­hatban igazgatóhelyettesként dolgoztam. Az igazgatói pályázat elkészítése során bi­zalommal volt irántam és korrekt partne­rem az átadás során a nyugdíjba menő igazgató asszony, Tiszavölgyi Iánosné is.- Ön elismert helytörténész, a helytör­téneti oktatást a városrészben megalapo­zó általános iskolai tankönyv társszerzője, az Újpest Lexikon szerkesztője, a Helytör­téneti Értesítő szerzője, a Híres Újpestiek könyv írója, hogy csak néhány tevékeny­ségét soroljam. Marad erre ideje?- Szakítani kell erre időt, hiszen a helytörténet-kutatás nemcsak történe­lem tanárként érdekel, hanem a hobbim is. Érdekes kapcsolódási pont: Károlyi Ist­vánnak, Újpest alapítójának, a gimnázium névadójának élete is régóta foglalkoztat, most talán alkalmam lesz arra, hogy róla is írjak. Szeretném továbbra is kurátor­ként segíteni az Újpesti Helytörténeti Alapítvány munkáját, és a Kriszt Lajos Emlékére Alapítvány titkári teendőit. Nem lenne etikus azonban, ha továbbra is én szervezném és állítanám össze az újpesti diákok helytörténeti vetélkedői­nek anyagait, hiszen a Károlyiból az ál­talános iskolás és a középiskolás kor­osztály minden bizonnyal vetélkedik.- Családja miként fogadta az áj fel­adatot?- Segítenek és mellettem állnak, fele­ségem bátorított. Nőnek a gyerekeink is: kislányunk hatodik osztályos az Angol Ta­gozatos Általános Iskolában, a kisfiúnk a Rózsaliget oviba jár, ahonnan már eddig is átlátott a Károlyi gimnáziumba. - B. K. 9

Next

/
Thumbnails
Contents