Újpesti Napló, 2009 (3. évfolyam, 1-30. szám)
2009-06-05 / 11. szám
AZ INGYENES KERÜLETI ÚJSÁG 2009. június 5. Szeretetről - két évtizedben mérve Június 13-án és 14-én kétnapos találkozóra várják mindazokat, akik együtt kívánnak emlékezni a Szent- háromság Plébánia 20 évvel ezelőtti megalapítására. Ekkor nevezte ki Marosi Izidorváci püspök dr. Tomka Ferencet plébánosnak és Jávorka Lajos atyát káplánnak. ■rTT^I káposztásmegyeri katolikus közösség most erre az évfordulóra emlékezik. Feri atya úgy fogal- I máz: nem a történelmi távlatokat kívánják a két nap alatt felemlegetni, hanem azt veszik számba: hogy a szeretet, mint mozgatóerő mire is volt képes közösségükben. Dr. Tomka Ferenccel, a káposztásmegyeri katolikus közösség által Feri atyaként megszólított Újpestért és Budapestért díjas egyetemi tanárral - aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának, illetve a Sapientia Teológiai Főiskolának jelenleg is oktatója - történt találkozás során azonban mindkettőről beszéltünk.- A katolikus közösség létrejöttét húsz énei ezelőtti nyárra vezethetjük vissza, bár a templom alapkőletételére és felszentelésére még éveket vártak. Ai ide költözők szinte fejest ugrottak az ismeretlenbe, nem ismerték Újpestet, Ká- posztásmegyert. Párhuzamos a sorsokban, hogy Önnek is ismeretlen volt minden. Hogyan találkozott az útjuk?- Káposztásmegyeren a nyolcvanas évek közepén adták át az első' lakásokat. Ismert volt: az idó'k során legalább negyvenezer ember költözik majd ide. Az otthonra találás persze nem azonos a kulcsátadással. A Budapesti, majd az Egri Hittudományi Főiskolán szociológiát és teológiát egyaránt tanítottam, a két tudomány összeért számomra, s tapasztaltam: egymásra is felelnek. Eger - ahonnan tizenhat évi tanítás után eljöttem - kisvárosnak számított, az ember bármerre járt, otthonosan mozgott. A lakótelep a szociológiában nem pozitív kicsengésű szó. Hiszen a társadalomban a városi magányt, az elidegenedést, a ki- vetettség helyét jelöli. Annál inkább kihívásnak éreztük Jávorka Lajos atyával, hogy egy ilyen környezetbe jöjjünk, és itt fogjunk bele egy keresztény és testvéri közösség építésébe. A kereszténység, amely tanításaiban a szeretetre és egymás elfogadására épít, világszerte számos helyen bizonyította erejét. A családszociológia, a családgondozás és a közösségépítés tanárként is a szakterületem volt, ez is erősítette bennem, hogy ilyen környezetben szolgáljak.- A kereszténység alapelveit tűztük ki tehát célul. Mindenekelőtt az egymás között mindig újra felépítendő' szeretetet (a családokban, közösségünk tagjai között, és az Újpesten élő többi keresztény egyház lelkészeivel és tagjaival), majd erre az alapra építve a szeretet továbbadását a mellettünk élő embertársak felé: a szomszédok, rokonok, rászorulók felé.- Milyen volt az első találkozás?- A lakótelepen néhány család várt és szeretettel fogadott bennünket. Olyan világi segítőket találtunk, akik a mai napig munkatársaink és barátaink is. Mintegy nyolcvan hívő felnőtt, fiatal és gyermek alkotta az első közösséget. Közöttük voltak, akik már korábban felkarolták a lakótelepen a nagycsaládosokat és a fogyatékkal élőket. Mai szemmel nézve is nagy gesztus volt, hogy a mostani Közösségi Házat, amely akkor még az MSZMP közösségi házaként működött, megkaptuk vasárnap és nagyobb ünnepek idején, s ott a katolikus istentiszteletet a református liturgia követhette. Ellátogattunk a lakótelep iskoláiba is, ahol szeretettel fogadtak, és helyet biztosítottak gyermek hittanjaink- nak Közben közösségi életünk, a lelki terápia, a csoportos találkozások a Falamez utcai kis lakásunkban folytak, és ez egyre szűkösebbé vált. Ekkoriban jött létre első babamegőrzőnk, ahol a nagyszülőket nélkülözni kénytelen kisgyermekesek egymásra bízhatták a kicsiket, amíg ügyesbajos ügyeiket elintézhették. Épülő templomunk alagsorának első helyiségeit gyermekek megőrzésére, illetve mozgássérültek ingyenes tornáztatására használtuk fel. A szeretet hivatását követve egyre több testvérünkön tudtunk segíteni és segítünk a mai napig is: ruhaosztással, élelmiszer osztással. Létrejött a plébánia alapítványa, melynek bevételéből, illetve a felajánlott adók egy százalékából anyagi segítséget is képesek vagyunk nyújtani elsősorban nagycsaládosainknak. Sok segélyszállítmányt küldünk hazánkban vagy Kárpátalján és Erdélyben élő szegényebb embertársainknak is.-A közösségépítéssel párhuzamosan elindult a templomépület tervezése, amely szinte közkívánatra vette kezdetét.- A Fővárosi Tanács eredetileg Káposztásmegyer I és II. között, akkor még messze nem a mai szinten benépesült területen jelölte ki számunkra a templom helyét. Mi szerettük volna, hogy az épület a gyerekek és a sérültek érdekében is a közlekedéshez már közeli részen épüljön fel. Ott, ahol ma áll. Ezért aláírásgyűjtésbe kezdtünk, amelyet az akkor körvonalazandó ellenzéki kerekasztal tagjai és általában szinte az egész lakosság támogatott. A lakók döntő többségének egyetértésével kezdhettünk a templomépítésbe a Tóth Aladár utca és Nádasdy utca sarkán. A helyi intézmények részéről is sokféle szeretetet tapasztaltunk. Kedves emlékek, az első adventi koszorúkötésünk az ÁMK-ban, az akkor még Bőrfestő utcai iskola befogadó szeretete a nemzetközi Taizé ifjúsági találkozó kapcsán, a közös szemétszedés a lakótelepi fiatalokkal a Farkaserdőben, az első betlehemes játékunk az akkori Lakkozó utcai iskola aulájában, az első focimeccsek az ÁMK pályáján, a templomunk alapkő-letételének ünnepére kölcsönkapott székek a Babits Gimnáziumból...-A templomok jellegzetesen égbe szökő tornyát itt nem találjuk. Miként került tető alá az épület?- Az épületet a lakókörnyezetbe illően terveztettük. Szerettük volna, ha az épületegyüttes nem emelkedik ki a környező házak közül, hanem külső megjelenésében is hasonlít a körülölelőkhöz. A falak sárga színe barátságos invitálást í közvetít. A kápolna, a plébánia és a közösségi terek a házban jól megférnek egymással egy fedél alatt. Mivel az építkezés megkezdésekor csak csekély összeggel rendelkeztünk, mindig addig építkeztünk, amíg a pénz tartott. Az egyházmegye támogatására kevéssé számíthattunk. Kaptunk ugyan helyi adományokat, de a legjelentősebb segítséget a külföldi, német, osztrák, olasz, holland katolikus testvérek adományai jelentették. Ők Európa-szerte támogatták a kommunizmus alól előkerülő egyházakat. Ebből részesültünk mi is. Tanárként több nemzetközi egyházi bizottság tagja voltam, ezen kapcsolataim révén megtapasztaltuk a szeretet anyagiakban is megnyilvánuló erejét. Egy-egy rész elkészültét a Jóisten ajándékaként és csodaként éltük meg.- Említette, hogy a húsz év mérlegét nem a fizikai történésekben, hanem a „szeretetben" mérné.- Az évfordulót köszöntő két nap során is ez lesz a vezérmotívum: hogyan működött történetünk során az evangéliumi szeretetet. Ennek lakótelep felé irányuló megnyilvánulásai közé tartozik pl. karitász boltunk, mely hetente nyitva tart a lakótelepiek számára is; homokozónk, melyet sok környékbeli anyuka felkeres; az idősebbeknek számára létrejött klub, vagy a sérült gyerekek klubja, mely éveken át működött. A testvéri szeretet megalapozója a közösségünk tagjai között levő kapcsolat. Sokszor tapasztaltuk, hogy az egymással való kapcsolatok, a közös tevékenységek minden nap képesek új próbatétel elé is állítani. De a 20 év során és ma is Jézus alapelvét törekszünk követni: mindig megbocsátani, újrakezdeni a szeretetben. Az elvetett magból 20 év alatt sarjadó fa nőtt ki. Plébániánk híveinek száma több mint tízszeresére növekedett. Sokan vannak olyanok, akik felnőttként, fiatalként nálunk keresztetkedtek, tértek meg. Ha sokaknak korábban egy maradi egyházról volt benyomásuk - köztünk (úgy mondják) egy élő egyházzal találkoztak. Sok a fiatal és a sok- gyermekes családunk is, akik tapasztalják a házasság és a család szépségét. Az ünnepen, szombaton 16 órától csoportjaink számolnak be élményeikről. A vasárnapi 9 órai hálaadó szentmisét követően rajz- és fotókiállítást nyitunk meg, amelyen a gyermekek szemléltetik, mit jelent nekik, hogy ebben a közösségben születtek. Vasárnap az ebédet a kertünkben tervezzük közösen elfogyasztani. Az ünnep délutánján hangverseny lesz, amelyen fellépnek a hangszeres zenét tanuló diákok és csoportjaink is. Szeretettel várunk minden érdeklődőt.-BANGHA KATALIN 20