Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)
2008-11-29 / 22. szám
AZ INGYENES KERÜLETI ÚJSÁG Egy szobor kapcsán Utólagos indulatok A képviselő-testület legutóbbi ülésén egyetlen ellenszavazattal és valamennyi képviselő támogatásával született döntés arról: Újpest Ön- kormányzata szobrot állít Kelemen Gyula (1897-1993) újpesti születésű politikusnak, a Szociáldemokrata Párt egykori elnökének, az 1956-os Nagy Imre kormány államminiszterének. A szinte egyöntetű támogatás- utólag - mégis viharokat kavart, részben a döntést meghozók soraiból. A politikában is ismert a Murphy-törvény, hogy ami elromolhat, az el is romlik - erről dr. Derce Tamást polgármestert kérdeztük.- Mi történt valójában?- A döntés után Internetes portál és ingyenes terjesztésű hetilapban arra láthattunk példát, egy jó döntés meghozatala is borzolhatja a kedélyeket Újpesten. A képviselő-testület egyik tagja arról nyilatkozott, hangsúlyozom, a döntés után, hogy a szobor állításakor jó lenne a közadakozás lehetőségét biztosítani; kiszélesíteni, mint ahogy más esetben is volt erre példa. Mondván, hogy a szobor költségét tulajdonképpen „az újpestiektől veszik el". Az internetes portál pedig arról „cikkezett", hogy Újpesten jobboldali szobrok állnak a köztereken. Nem most vetődött fel először, hogy Kelemen Gyula megérdemelne a Munkásotthon utca István út kereszteződésében álló jelenlegi banképületen elhelyezett emléktáblán túlmenően egy szobrot is. Úgy vélem, Újpest Önkormányzata most „érett meg" a döntés előkészítésre, az átgondolásra és a döntésre. Az előterjesztésben az is benne volt, hogy a szobor állításának költsége 10-15 millió forint. Nemcsak én gondoltam úgy, hogy szobor állításával az önkormányzatnak kell az anyagiakat is előteremtenie. Döntésünk arról is szólt, hogy folytatjuk a rendszerváltozást követően megfogalmazott és azóta sem csorbult akaratunkat: mely szerint a köztéri szobrok esztétikai értéket, a kortárs művészetet egyaránt reprezentálják. Egyben gazdagítják és szépítik a várost és kifejezik az önkormányzat, azaz a lakosság ama igényét, hogy ezáltal emléket is állítsunk azoknak, akik cselekedeteikkel az újpestiek életét szebbé, jobbá, gazdagabbá tették.- A közadakozásra Ön szerint lehetne egyáltalán számítani?- Úgy gondolom, csak erre nem lehet ma építeni. A sajtóból most az köszönt vissza, hogy civilek állíttatták nemrégiben a Wass Albert szobrot Újpesten, lám ez is lehetne példa. Az újpestiek közül sokan, sokféleképpen támogatták a Wass Albert szobor elkészültét, sőt az alkotást befogadó Kertvárosi Plébánia- templom kertjének rendbetételét, amit én is nagyra értékelek. De önmagában ez kevés lett volna. Az ön- kormányzat 1,3 millió forinttal járult hozzá - felkarolva ezáltal sokak akaratát - a költségekhez. Tudva, hogy ez egy mellszobor, és maga a szobrászművész is önköltségi árat fogadott csak el, nem kevés összeg. Elképzelhető, hogy Kelemen Gyula szobrához is érkeznek majd felajánlások, de erre nem lehet építeni, hiszen egy egész alakos szoborban gondolkodunk.- Ezért fogalmazhatott a képviselőtárs úgy, hogy az újpestiektől veszik el ezt az összeget?- Ezt én nagyon káros, torz gondolkodásként és demagógiaként értékelem. Főleg, ha politikus szájából hangzik el. A képviselő úr ugyanis szintén ugyanabból a költségvetésből kapja tiszteletdíját, bizottsági tagság és egyéb járandóságát, amelyből a város működik, a bérkifizetés, a segélyezés történik, vagy a virágokat, muskátlikat kihelyezik. És azon is illenék minden érintettnek elgondolkodni, hogy mindazért a járandóságért, amit képviselőként, vagy bizottsági tagként, vagy képviselőként több bizottság tagjaként felvesz, mint juttatást az egyik oldalon, a másik oldalon pedig milyen felelősséget és milyen ellenértéket tesz le az asztalra. És hadd tegyem fel azt a kérdést, hogy ha valaki havonta egyszer elmegy egy bizottsági ülésre, és ott van egy, kettő vagy esetleg három órát, azért ugyan milyen pénzügyi ellentételezés jár? És ilyen mondatok olvasatán az is felmerül bennem, hogy vajon azon politikai pártok, melyek úgy használnak helyiséget; hogy közüzemi tartozásaik vannak megtehe- tik-e azt, hogy miközben az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségeket használják, nem illenék-e legalább ezen tartozásukat kiegyenlíteni, hogy ne az újpesti polgároknak keljen közvetett módon helyettük fizetni. Példaként állhat előttünk, hogy Újpesten a második világháború előtt az akkori önkormányzatban a képviselők száma meghaladta a 120-at, de ezek a képviselők egyetlen fillért sem kaptak azért mert képviselők, vagy bizottsági tagok voltak. Az ilyen morális kérdéseket nekik joguk volt feltenni, de ezek a kérdések akkoriban fel sem merültek.- Folytassuk a szobor lajstrommal, vannak baloldali és jobboldali szobrok Újpesten?- Azt már megszoktuk, hogy az emberekre billogként sütik rá: jobb, vagy baloldali. Én tömény hülyeségnek tartom azt, hogy Újpesten a jobboldali szobrok vannak többségben. Ugyan ki a jobboldali, és ki a baloldali? Hova soroljuk Görgey Artúrt, Petőfi Sándort, Bay Zoltánt, az I. világháborús emlékművet? Szobrokról szólva az ilyen megállapítás számomra teljesen újszerű. Újpest Önkormányzata úgy gondolta a rendszerváltás után is, hogy valamennyi szobor összenőtt a városrész életével, az itt lakók egyéni sorsával. Ezért megmaradt eredeti helyén a tanácsköztársasági emlékmű, a partizánemlékmű, sőt a Berda-szobor is. A szovjet katonát formázó alak pedig a Megyeri temető sírjaihoz került. Az önkormányzat gróf Károlyi Istvánnak, Görgey Artúrnak, és az I. világháború áldozatainak emelt szobrot, utóbbival pótolva azt, amit a hetvenes években eldózeroltak, és az 1956-os emlékkővel idézi a múltat. Miközben tudjuk, sok még az adósságunk. Ezt pótoljuk például akkor, amikor Kelemen Gyula szobrát igeneltük. - B. K. Szobor egy szociáldemokratának É A legutóbbi képviselő-testületi ülésen Dr. Trippon Norbert alpolgármester kezdeményezésére a képviselők úgy döntöttek, hogy - amennyiben a Fővárosi Közgyűlés is hozzájárul - Kelemen Gyula emlékét egy köztéri szobor felállításával örökítik meg. A kezdeményezéshez az Újpesti Helytörténeti Alapítvány, valamint az Újpesti Művészek Társasága is csatlakozott.- Úgy gondolom, hogy az újpesti származású Kelemen Gyula példát mutathat a jelen kor számára - nyilatkozott az elhatározás körülményeiről az alpolgármester. - Az elvei mentén cselekedett: mind szélsőbal, mind szélsőjobboldali nézetektől mentesen végezte munkáját. Üldözték a Horthy-érában szakszervezeti tevékenysége miatt, a Rákosi-kor- szakban demokratikus nézetei miatt. A Szociáldemokrata Párt egykori vezetőségi tagja volt, aki 1956. november 2. és 4. között a Nagy Imre kormányban miniszteri posztot is betöltött. Több hónapos tervezés után nyújtottuk be a képviselő-testületnek az új köztéri alkotás elkészítéséről szóló javaslatot. Az Újpesti Művészek Társasága a szobor elkészítésére Tóth Dávid szobrász- művészt javasolta. Az újpesti művészcsalád fiatal alkotója tehetségét már több köztéri műalkotással bizonyította. Az általa elkészített szobortervet a Budapest Galéria, mint a fővárosi köztéri alkotások gondozója és elbírálója véleményezte, és felállításra elfogadta. Aszobor javasolt helyszíne a május elején „felvirágoztatott" Tulipánkert, amely a zöld- területi fejlesztéseknek köszönhetően méltó otthona lehet a műalkotásnak. Az ülő alakos bronzszobor megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet a testület a 2009. évi költségvetés terhére előzetes kötelezettség-vállalással biztosítja. Minden felajánlást szívesen veszünk, és várjuk mindazon újpesti szervezetek, egyesületek, lakosok jelentkezését, akik adományukkal szeretnének tisztelegni Kelemen Gyula életútja előtt - tudtuk meg Dr. Trippon Norbert alpolgármestertől. - H. P. 2
