Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)
2008-02-08 / 3. szám
Beszélgetés Molnár Krisztinával Egyéni rekord a cél az olimpián Olimpiai sorozatunkban folyamatosan bemutatjuk azokat a sportolókat, akik az UTE színeiben kvalifikációt szereztek a 2008-as pekingi nyári olimpiai játékokra. A sorban az első Molnár Krisztina rúdugró bajnokunk. Optimista, mosolygós hölgy, aki pontosan tisztában van a céljaival, terveivel. Érdemes lesz rá odafigyelni a nyári játékokon is. A fiatal, mosolygós lány gőzerővel készül a nagy megmérettetésre. A kvalifikációs szintet biztosan hozza, már többször megugrottá a szükséges 4,30 méteres magasságot. Kérdésünkre elmondta, hogy az olimpiai részvételhez az szükséges, hogy a játékokat megelőző több, mint másfél évben, azaz 2007. január 1 - tői 2008. július 23-ig lehet versenyen teljesíteni a „8" szinthez a 4,30 métert, az „A" szinthez pedig a 4,45 méteres magasságot. A két eredmény között a különbség, hogy ha az országban egyedüli rúdugróként megy az olimpiára, akkor elég a „8" szint, egyébiránt az „A" szükségeltetik.- Fedett pályán tavaly már többször sikerült megugranom 4,40 métert, szabadtéren pedig 4,35 méteres magasságot is. Tehát többszörösen teljesítettem a szintet. Egyelőre egyedül vagyok rúdugró, akinek sikerült a „B" szint teljesítése, de még az ifjú tehetségek számára is nyitott a lehetőség. Sporteredményeire igazán büszke lehet, hiszen 2001 óta folyamatosan országos csúcstartó. Saját csúcseredményeit javítja évről évre,- legutóbb 2006- ban sikerült javítania 4,55 méterre.- Hogyan kerültél kapcsolatba a rúdugrással? Milyen sportmúltad van?- Ötéves korom óta tornáztam az UTE színeiben, a barcelonai olimpián csapatban 6. helyen végeztünk. A tornát 1993- ban hagytam abba, majd érettségi után főiskolára mentem. Az ELTE-n, az ottani atlétika tanár nagyon szerette a rúdugrást. Éppen akkoriban - 1994-95 környékén - került fel a női rúdugrás új sportágként az atlétika versenyek műsorára. Elég sok tornász kezdte el az új sportot amiatt, mert ügyesek, a levegőben jól tudnak koordinálni. A tanárom ajánlotta, hogy mindenképpen menjek, mert jó tornász voltam, biztosan jó rúdugró is lehet belőlem.- A rúdugrás mégis teljesen más mozgás, más edzéseket kíván, mint a torna. Itt van például a futás...- Természetesen, sőt! így utólag nézve, amikor a főiskolán ugrottam, nagyon gyenge teljesítményt nyújtottam. Egyértelművé vált, hogy nem elég, ha csak ügyes az ember. Az ugrásnak bizony neki kell futni, el kell ugrani, erő kell ahhoz, hogy eredményesek legyünk. Karerőt, láberőt kellett volna fejleszteni, de akkor még nem vettem annyira komolyan.- Mikor jött el az a pont, amikor úgy döntöttél, hogy komolyan veszed a rúdugrást?- 1997-ben, amikor visszaigazoltam az UTE-hoz az ELTE-től, s Balogh Lászlóval kezdtem az edzéseket. Akkoriban Szemerédy Eszter - anno Európa- csúcstartó rúdugró - is a tanítványa volt. Eszti és a csoportja nagy motivációt jelentett a számomra. Elkezdtem velük dolgozni. Majd amikor az edzőnk, Balogh László sportágat váltott, s inkább a golfoktatást választotta’, közös megegyezéssel Szabó Dezső - akivel már akkor is párt alkottunk, most már a férjem - lett az edzőm. Dezső tízpróbá- zó volt, komoly sportmúlttal rendelkezik, Európa-bajnok ezüstérmes és olimpiai negyedik helyezéssel büszkélkedhet, hogy csak kettőt említsünk a sikerei közül.- Nem okoz konfliktust, hogy a férjed egyben az edződ is?- Most már lassan tíz éve edzünk együtt, már nem okoz problémát. Egymáshoz csiszolódtunk. Eleinte persze voltak kisebb gondok, de mostanra már szinte csak előnyét érezzük a közös munkának. Ilyen helyzetben ugyanis a jó duplán jó, a rossz pedig tripla olyan rossz, hiszen hazavisszük az érzelmeket, a munka során kialakult stresszt. 4-5 éve teljesen kialakultak a rutinok, most már zökkenőmentes a közös edzés.- Miben kell leginkább fejlődnöd az olimpiáig?- Pekingben elég nehéz helyzetben leszek, hiszen a tavalyi világbajnokságon 4,55 méterrel lehetett döntőbe kerülni. Tehát nagyon komolyan kell venni a felkészülést ahhoz, hogy ott a döntőbe kerülhessek. Egyéni csúcsra lesz szükség.-TK A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG 2008. január 18-án összeállítást készített azokról a sportolókról, akik már részvételi jogosultságot szereztek a 196 nap múlva kezdődő Pekingi Olimpiára. Az UTE részéről eddig három hölgy sportoló szerepel a listán. Molnár Krisztina rúdugró, leveli Petra maratoni futó, Tóth Anita sportlövő. Bővebb információ: www.mob.hu ISMÉT GYŐZTEK A LÁNYOK Tovább tarolnak az UTE hokis lányai. Ezúttal, január 27-én, az MTK Meteor csapata ellen léptek a jégre, a magyar bajnokság, alapszakaszában. 2:8 arányú győzelmet arattak idegenben az újpesti hölgyek. Ahogyan azt a beszámolóból megtudhatjuk: „Az alapszakasz zárómérkőzésén kiábrándító játékkal, a szezon leggyengébb teljesítményét nyújtva, bár mégis könnyű győzelemmel tért haza a csapat a Pesterzsébeti Jégcsarnokból." Két kulcsember, Osztódi Angéla és Kocsondi Nóra is hiányzott a meccsről, ám egy kiemelkedően tehetséges újonccal állt fel az UTE kezdőcsapata. Miután az első harmadban előnyre tettek szert az újpestiek, hamar lelohadt a lelkesedés és inkább könnyed korcsolyázással töltötték a hátralévő időt. A második játékrészt emberhátrányban kezdte az UTE, s éppen mire kiegészült a csapat, érkezett az első nagy kudarc: a védelem csak pislogott szinte, miközben az MTK játékosa szép gólt lőtt a keresztvas alá. Ám még ez sem pörgette fel a játékot, viszonylag gyenge teljesítményt nyújtva játszottak a csapatok. Még egy mondat a csapat saját értékeléséről: „Egy gyakorlatilag tét nélküli mérkőzésen sikerült olyan játékkal előrukkolni, amelyet jobb lesz minél hamarabb elfelejteni. Hibát hibára halmozó, tompán és ötlettelenül játszó UTE-Marilyn szerepelt ma Pesterzsébeten, és bár az összecsapáson gond nélkül szereztük meg a pontokat, de tudjuk jól, hogy ha bajnoki címünket meg szeretnénk védeni, ilyen hibákat nem követhetünk el." fotó: www.utemarylin.hu 22
