Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)
2008-12-12 / 23. szám
# # Űypesti karácsony Közösségi ünnepvárás Közeledik Advent utolsó vasárnapja, közeledünk a Karácsonyhoz is; mintha egyre békésebbé ás csöndesebbé válnánk, ahogy érkezik az év vége, hogy aztán a legutolsó napon - búcsúztatva az óévet, és várva az újat - kiki kedve és habitusa szerint mulasson egyet. Az ünnep eló'tti utolsó munkanapok, rohanás az ajándékokért, utolsó simítások, hogy minden rendben legyen, és visszaszámlálás... Jó ilyenkor együtt élményt szerezni, forralt bort kortyolni, valóban lecsendesedni, és dúdolni a karácsonyi dallamokat. Amint tehettük, és még pár napig tehetjük ezt a piacnál, az első „Újpesti Karácsony" rendezvénynél. Nem fogyott el még sem a bor, sem a krampampuli, sem a kürtös kalács, sem a gesztenye. A karácsonyi ízekre és illatokra vágyóknak gasztronómiai élményt nemcsak a lacipecsenyék, és a finom édességek nyújtanak, hanem az immár hagyományossá vált ökörsütés is. Ajándékok és ajándékötletek várnak bennünket, s bár közeleg Advent utolsó vasárnapja, azaz a rendezvény utolsó napja, mintha egyre több újpesti volna kíváncsi erre a hagyományteremtő, kulturális programokkal ékesített közösségi élményre. Az ünnepi hangulatot szabadtéri koncertek is emelték. Az első vasárnap a klasszikus műfajt és a komolyzenét ötvöző Adagio énekegyüttes népszerű dallamokkal, majd a következő héten Horgas Eszter fuvolajátékkal örvendeztetett meg minket. Kovács Kati koncertje „teltházas volt", s a dalok örökérvényűségét bizonyítandó, nemcsak idősebbek, hanem a fiatalok is együtt énekeltek a művésznővel. A szenteste előtt a szomszédokkal, kollégákkal és ismerősökkel is együtt ünnepelhettünk a Városháza és az Egek Királynéja Főplébánia Templom közötti helyszínen, gazdára váró karácsonyfák, feldíszített épületek és karácsonyi illatok között. Az élmény bizonyára sokáig elevenen él majd bennünk; remélhetőleg egészen a következő Újpesti Karácsonyig. Nem kell áztatni a gesztenyét Újdonságnak számít a fővárosban a gesztenyeárus. Méginkább az, aki sültgesztenyét kínál a vásárlásban elfáradt és a téli hidegben átfagyott járókelőknek. Az első Újpesti Karácsonyi Vásárban szerencsére akadt árus, aki a tápláló csemegét kínálta. Bajnóczy Katalint arra kértük, ossza meg olvasóinkkal, mi a gesztenyesütés titka. Aki ugyanis próbálta már otthon sütni a gesztenyét, tudja, hogy a legritkább esetben sikerül elsőre az áhított kissé megpirult, ízletes gesztenyét kapni, sok buktatója lehet a dolognak. Például ha mézbe áztatjuk, az íze ugyan finomabb lesz a népnyelv szerint, ám nehezebben lehet meghámozni, a méztől ugyanis beleragad a héjába. Katalin azt mondja, nem is kell beáztatni, a megfelelő ideig való sütés és a jó helyen való héjmetszés a sikeres gesztenyesütés titka. Alul, a vastag részét kell X alakban bemetszeni, így válik le az omlós gesztenyéről a héja a legköny- nyebben. Ezután kerülhet a forró sütőbe, ahol körülbelül húsz percig kell sütni a barna gesztenyeszemeket. Amikor már kellően megpuhultak, s a bemetszés mentén a héj elkezdett felpöndörödni, akkor jó a gesztenye. Fogyasztásig melegen kell tartani, s figyelni arra, hogy ki ne száradjon, míg elkezdünk belőle csemegézni. Az biztos, hogy vásárlás után nagyon hatékony energiapótló egy-egy adag gesztenye. Jól esik testnek és léleknek egyaránt a meleg csemege. www.ujpest.hu 13
