Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)

2008-11-03 / 20. szám

Művészetterápia a hajléktalanokért Művészetterápiával segíti a hajléktalanok visszailleszkedését a tár­sadalomba a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete, amely 2001-ben alapította meg a Madridi úti hajléktalan szállón az AHA Színpadot. A jelenleg 22 tagú színtársulat tagjaiból nyolcán mára már családban, vagy éppen saját fenntartású albérletben élnek, kikerültek az otthontalanok közösségéből. kezdeményezés azzal a céllal in­dult, hogy a művészet eszközeit felhasználva értékelhető pro­dukció jöjjön létre az AHA Szín­pad (A Hajléktalanok színpada) segít­ségével. Az első bemutatkozás 2002 májusában volt, amelyet azóta sok más fellépés és verses, zenés produkció kö­vetett. Az amatőr színpad bemutatkozott Kapolcson a Művészetek Völgyében, számos nemzetközi színjátszó fesztivá­lon léptek fel és nyertek díjakat. Két év­vel ezelőtt XVI. Benedek pápa nyilvános audienciáján magyar nyelven méltatta a csoportot és adta rá apostoli áldását. Legutóbb, október 25-én Újpesten, a Polgár Centrum színháztermében Szlo­vákiából, Hollandiából Csehországból érkezett hajléktalanokból verbuválódott társulatokkal közösen, angol nyelven vitték színpadra Charles Dickens Kará­csonyi ének című művét. Az előadást nagy érdeklődés előzte meg. A bemuta­tó előtt a Pécsi Sebestyén Általános és Zenetagozatos Iskola három diákja kö­szöntötte zongorajátékával az amatőr színjátszókból álló nemzetközi társula­tot és a nézőket. Az előadás pedig bebi­zonyította, hogy a szereplők közül sokan rendkívüli mélységekből képesek a ma­gasba emelkedni. Gál Gellért, a madridi úti hajléktalan- szálló vezetője úgy véli: sikeres eszköz lehet Magyarországon is a hajléktalanok számára a művészetterápia, és az AHA színpad sikere sem vitatható. Ám a szakemberek megemlítik azt is: a művé­szetterápia használata a hajléktalanok rehabilitációjában jelenleg Magyaror­szágon nem elfogadott, mert a hajlékta­lanság nem betegség. A terápiát azon­ban alkalmazzák a drog- és alkohol­problémákkal küzdők gyógyításában. Molnár Sándor, az AHA Színpad veze­tője biztos abban, hogy a művészet esz­közei, a színjátszás alkalmas arra, hogy pozitív visszajelzéseket juttasson el a fedél nélkül maradtak felé, önbizalmu­kat növelje, megmutassa számukra azt is, hogy képesek alkotó munkára, sor­suk jobbítására. Sok esetben már ennyi is elég ahhoz, hogy elinduljanak és megtegyék a normális életvitelhez ve­zető első lépcsőfokot. Kardos István, a művészetterápiát tá­mogató Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezetének igazgatójától megtudtuk: a szervezet által működte­tett hajléktalan szállókon közel 500 ott­hon nélküli kap ellátását, és lehetősé­get , hogy a társadalomba való visszail­leszkedésükre számtalan program közül válasszon. Ezek egyike a művészetterá­pia. Ebben az évben szolgáltatóházat is nyitott a Vöröskereszt szervezete, amely hét hajléktalannak ad munkát és lakhatási támogatást, miközben a prog­ram résztvevői asztalosnak tanulnak. Mindezen apró lépések nagy ered­ményt jelentenek minden résztvevő­nek, a programot kidolgozóknak egy­aránt. - B.­Hagyományőrzés Szent Mihály napján Szeptembert a néphagyomány Szent Mihály havának nevezi; szeptember 29-hez, azaz Mihály arkangyal ünnepéhez, és az Európa-szerte ismert pásztorün­nephez pedig jól ismert hagyományok, szokások és mondások fűződnek. A régi korokban a gyerekek ek­kor nem mentek iskolába, az asszonyok pedig nagy- takarítottak, sütöttek-főztek, mivel ez a nap a gaz­dasági év fordulója is volt, az emberek nagyobb vá­sárokat is rendeztek. Az óvodákban és az iskolákban ma is virágoznak a naphoz kapcsolódó szokások, a pedagógusok fantá­ziája pedig kimeríthetetlen. A Virág oviban kilenc éve tartanak Mihály-napi vásárt, melynek elindítása két óvónő, Csabáné Pegán Gabriella és Fodorné Gombos Tímea nevéhez fűződik. Szeptember 30-án a gyerekek eladóvá és vásárlóvá váltak: az ovisok öt pénzérmével öt árut - játékot, dísztárgyat, vagy ék­szert - vehettek, melyet az óvónők készítettek a nagy napra, de választhattak a szülők által sütött édességek közül is. A Mihály-napi vásár nemcsak szórakozás volt, pedagógiai jelentőséggel is bírt: a játék közben a gyerekek megismerték a vásárlás for­télyát, és elsajátíthatták az alapvető viselkedési sza­bályokat is. A Szigeti József Utcai Általános Iskolában szep­tember 26-án délután tartották a Mihály-napi vá­sárt. A szülők lángost sütöttek, teát főztek, a diákok pedig kézműveskedtek, és különböző játékokban vehettek részt: gesztenyegurítás, kelmefestés, bé­kaetetés, körjátékok, teknősfuttatás, szol őfürtkészí- tés gazdagította a programot. Szűcs Kata Donna, a Szigeti suli 6/a. osztályos tanulója versben is meg­örökítette a Mihály-napon szerzett élményeit: „Szeptember 26-a péntekén Mihály napja volt idén Ettünk-ittunk, jót vigadtunk, A meleg lángost mind felfaltuk íjászkodtunk, ragasztottunk Gesztenyével dolgoskodtunk Horogra akadt pár papír cápa Bár ezt senki sem bánta Teknősbékát futtattunk Attól nem lobogott a hajunk Szép volt minden, csuda jó Szerencsére nem hullott a hó Nagyon jó volt minden program A fejem sosem fogtam." - P. K. www.ujpest.hu 21

Next

/
Thumbnails
Contents