Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)
2008-10-18 / 19. szám
Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézet az elmúlt évtizedekben súlyponti szerepet kapott nemcsak Újpest, hanem Rákospalota és az agglomeráció fekvó'beteg ellátásában. Területe az alapvető szakmákban Újpest és Rákospalota 200 000, a traumatológiai ellátást nézve az Észak-Pest megyei régió közel fél millió lakosa. A kórházba ön- kormányzati biztost rendeltek ki. Újpest Önkormányzata attól tart: a kórházat fenntartó Fővárosi Önkormányzat gazdasági okokra hivatkozva rövidesen kimondja azt az ítéletet, melynek nyomán a kórházban az aktív fekvőbeteg ellátást megszünteti. Újpest városvezetői: dr. Derce Tamás polgármester, Nagy István alpolgármester, valamint dr. Hallási Antal önkormányzati képviselő, a népjóléti és lakásügyi bizottság elnöke, a kórház sebész főorvosa október 2-án a városháza dísztermében - indulatoktól sem mentes sajtótájékoztatón - más-más oldalról fejtette ki véleményét a kórház, azaz a beteg oldalára állva. Mindezt annak fényében is, hogy két nappal korábban a képviselő-testület 25 millió forintos, vissza nem térítendő gyorssegélyt szavazott meg a kórháznak. Miközben a közvéleményt elsősorban az foglalkoztatja, mikor költözik végre a Jókai utcai épületéből ki és a Görgey úti SZTK-épületébe be a gyermek-szakrendelő, ismét vészharangot kongatnak a rendelőintézeteket is működtető, a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézet felett. abban a helyzetben volt, lehetett hosszú ideig, hogy több kórházat építtetett és el is tartott. A Károlyi kórházat 1917-ben az Árpád kórház megépítése követte a sorban, amely egyúttal a későbbi szülőotthon elődje is volt, majd megvalósult az újpestiek pénzéből a szülőotthon és a Baross utcai, úgynevezett Járványkórház. Újpest polgármestere leszögezte: egy város egészségügyi ellátásához hozzá tartozik a fürdő is. Újpesten 1975-ben zárták be a Venetianer utcai fürdőt, és megnyílt az Árpád út és a Rózsa utca találkozásánál az a gyógyfürdő, amit a főváros nem fejlesztett, minimális pénzösszeget fordított rá, végül hagyta tönkremenni és be is zárni. Újpest Önkormányzata azonban nem lesz abban partner, hogy irodaház épüljön az uszoda helyén - szögezte le a polgármester. A kórház helyzetére visszatérve utalt arra: kalandos tervek jellemezték az elmúlt évtizedeket, szóba került a bővítése, de bezárása is. A részleges megszüntetés az elmúlt két év hozadéka, több osztály is megszűnt - miközben a lakosság száma, amelyet a kórház és a szakrendelő ellát, több mint 200 000. Újpest szeretné elérni, hogy a kórház ne hulljon érett gyümölcsként a porba. Annál is inkább, mert a sokat szidott Horthy rendszerben és a szocializmusban is 4-4 kórház működött Újpesten, most pedig, világvárost építve - utalt dr. Derce Tamás a főpolgármesteri programokra - a minimális ráfordítást sem kapják meg. A főváros ezzel halálra ítéli a kórházakat. Megdöbbentő, hogy a kórházban azért marad el műtét, mert nincs elegendő kötszer és gyógyszer... Újpest polgármestere úgy vélte, az egészségügy helyzete azért is érdekli az embereket és kavarja fel a kedélyeket, mert az életünk olyan, hogy előbb-utóbb mindenki kórházba kerül, s ha nincs kötszer, gyógyszer, a gyógyulás sem biztosított, csak egy további út: már a Megyeri temető felé... NEM A KÓRHÁZI MENEDZSMENT HOZ ROSSZ DÖNTÉSEKET Nagy István, az önkormányzat népjóléti alpolgármestere előszűr az időben tekintett vissza. Arra utalt, hogy a kilencvenes években még arról szóltak a hírek, hogy a AZ ÚJPESTIEK ÉLETE- Minden bizonnyal meglepi a sajtó képviselőit, hogy mi állunk ki a kórház mellett, de mi vagyunk itthon, mi ismerjük az egészségügyi ellátás jelenlegi helyzetét és saját bőrünkön érezzük, mi is az, ami nekünk fáj - kezdte az önkormányzat sajtótájékoztatóján dr. Derce Tamás polgármester. Majd arról szólt: Újpest még falu volt, amikor volt már kórháza, ugyanezen néven, Károlyi Sándor Kórházként gyógyították a betegeket. Újpest / \ I Nyár utcai telephelyen egy vado» I natúj kórház vagy kórházi pavilon || épül majd. A terv nem valósult meg, itt iNttjÉjB helyette a leépülés vette kezdetét. «gwM 2004-ben a kórház számára elren- delt traumatológiai többlet feladatot nem követte a volumen keret emelése, amely nyomán már jelentős adósságállomány keletkezett. A 2006-os finanszírozási jogszabályváltozás további jelentős bevétel csökkenést eredményezett. Majd 2007- ben még ennél is nagyobb kárt okozó veszteséget szenvedett el a kórház. Egy márciusi egészségügyi miniszteri közigazgatási határozat - amit a napokban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt - az aktív ágyszámot 350 ágyban, krónikus és rehabilitációs ágyak számát 295 ágyban határozta meg. Ennek következtében megszűnt a szülészet-nőgyógyászati, valamint az urológiai fekvőbeteg ellátás, megszüntették a III. számú belgyógyászati osztályt. 2008-ban heti ötről négyre csökkent a traumatológiai ügyeleti napok száma, és ezzel együtt elkerült a Pilisvörösvári és Dunakeszi kistérség ellátási kötelezettsége. Az alpolgármester utalt arra, hogy az MO-ás körgyűrű és a Megyeri híd átadása után gyorsabban elérhetővé vált Újpest. Egy baleset esetén az újpesti traumatológiai ellátás is gyorsabban elérhető, mint a XII. kerületi János Kórházban. Vagyis irracionális döntések születnek folyamatosan. A kórház nemrégiben ellátta a Honvéd Kórház helyett az ügyeletet, ennek a finanszírozása sem történt meg, és szintén a hiányt növelte. Ezek miatt a kórház adósságállománya 2008 júliusára 700 millió forint fölé emelkedett, amiből a lejárt adósság meghaladta a 450 millió forintot. A kórházból kivont több mint egymilliárd forint nemcsak a kórháznak jelent veszteséget. A betegek ellátása is károsodott, mára 200 000 ember fekvőbeteg ellátása került veszélybe. Olyan tervek születnek a kórház „megmentésére", ami szerint a traumatológia - amely Észak-Pest vezető traumatológiája - egy helyre történő összevonásra kerülne a sebészettel. Ez szakmai szempontból is helytelen döntés, főleg akkor, ha az összevo2 L. y Lj r\ VJ I I I UL. . . A város szélén, vészhelyzetben
