Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)

2008-10-04 / 18. szám

„Áldásdús működésért, tüneményszerü magatartásért..." Díszpolgárok, Újpestért .rész Újpest 168 éves története során elismeréssel adózott azoknak, akik segítették a település fejlődését, a kitűzött célok elérését. A legrangosabb elismerés a múltban és a jelenben egyaránt - immár három évszázadot is átölelve az időben- a díszpolgárság. Újpest nagyközség először 1887-ben választott díszpolgárt, azaz már az első alkalommal hármat is, mint az oklevelek szövegéből is kitűnik, hogy „hálájának adóját" lerója: A második világháború előtt, 1939-ben szakadt meg 54 évnyi időtartamra a cím adományozása. 1993- ban, már Újpest Önkormányzata a díj alapítója és adományozója. Augusztus végi lapszá­munkban elkezdett sorozatunkban városrészünk 1887 és 1901 közötti díszpolgárairól írtunk dr. Ugró Gyula Magyar Városok monográfiája sorozatban megjelent Újpest kötetének fel- használásával. Sorozatunk második részében az időben 1904-1939-ig haladunk. z 1904 évi 120 szám alatt hozott községi képvi­selőtestületi közgyűlési határozat a legszebb bizonyossága annak, hogy Újpest az igazi ér­demet mindég kellően értékelte- írja dr. Ug­ró Gyula, miközben továbblépünk az időben. Ezúttal ugyanis a község egyik legrégibb polgára Wolfner La­jos bőrgyáros a díjazott, "...aki a község felvirágoztatá­sában mindig tevékeny részt vett, annak fejlődését lankadatlan szorgalommal elősegítette, jótékonyságá­val pedig számtalan polgártársának nyomorát évtize­den át enyhítette, áldásos életének 80-ik évét töltötte: akkor öt a képviselőtestület a község díszpolgárává vá­lasztotta." A testület választását ezúttal sem érte kriti­ka, hiszen a bőrfeldolgozó timármesterséget kitanulva 1841-ben telepedett le Újpesten Gyula nevű bátyjával együtt. Díszpolgárrá választásakor Wolfner Lajos 1000 forintot adott át a nagyközség vezetőinek a szegények segélyezése érdekében. A díszpolgári címet követően nem sokkal Ferencz József császár és király Wolfner La­jost „újpesti" eló'névvel nemesi címre emelte. (A Wolfnerek történetünk során két díszpolgári címmel „gazdagodtak", ugyanis Wolfner Lajos fia, Tivadar, tíz évvel apja után, szintén díszpolgárrá választatott.) „...1906-ban az igazi hazaszeretet két harcos ka­tonája előtt hódolt Újpest község képviselőtestülete 1906 évi július hó 19-én, amidőn Fazekas Ágoston al­ispánt - aki a lefolyt alkotmányjogi harcban az eré­lyes kitartás és megfélemlithetetlen bátorság minta­képe volt Újpest nagyközség polgárai elismerésének és rokonérzelmének, továbbá nagyrabecsülésének és ragaszkodásának jeléül egyhangú lelkesedéssel Újpest nagyközség díszpolgárává választottuk." - olvasssuk tovább dr. Ugró Gyula sorait... „...Ami Nagyságos Ivánka Pál urat, Pest, Pilis, Solt, Kiskun vármegyébe bekebelezett váci járás főszol­gabíróját illeti: aki hazánk alkotmányának megvédé­sében tüneményszerü magatartásával minden-ma­gyar ember szeretetét s elismerését érdemelte ki, Újpest nagyközség díszpolgává választották..." Sze­mélyükön keresztül közelebb kerültünk 1907-hez a várossá nyilvánítás idejéhez. Ám hét évig nem keres­tek, nem találtak jelöltet a díszpolgári címre. Wolfner Tivadar báró a városi rangra emelt település első díszpolgára. Az 1914. június 17-én, (egy nappal a szarajevói merénylet előtt, amelyben Ferenc Ferdinánd esett áldozatul), kelt testületi határozat az első, ami­kor már a városi képviselőtestület járul hozzá ahhoz az indítványhoz, amelyben- idézzük továbbra is dr. Ugró Gyulát, ...„dr,. Varázséji Béla - aki tizenhárom ével később jómaga is díszpolgár lesz -és 200 társa kérel­mére ül össze a képviselőtestület és dönt Wolfner Ti­vadar gyáros díszpolgárrá választásáról. Az indít­ványt a testület egyhangú lelkesedéssel fogadta, és Wolfner Tivadar urat, városunk szülöttét azon ne­gyedszázadon át tartó tevékeny és áldásdus műkö­déséért melyet Újpest városának fejlődése és felvi­rágzása, közintézményeknek létesítése körül kifej­tett, munkás és áldásdus, a közjóért mindig lelkesülő életének 50. évfordulója alkalmából az iránta táplált szeretet, elismerés és bizalom tanújeléül Újpest vá­ros díszpolgárává egyhangúlag nagy lelkesedéssel megválasztottuk. 1927-ben tizenhárom évnyi szünet után kerül sor ismét díszpolgárrá választásra, talán bepótolandó a sokévnyi kihagyást, hárman a jelöltek: Varázséji Béla apátplébános, dr. Kis Sándor újpesti ügyvéd,, ország- gyűlési képviselő,számos kulturális, szociális intéz­mény alapítója, valamint Kollár Miklós vegyészeti gyáros, volt községi, majd városi képviselő. „...1927 évi szeptember 16-án tartott közgyűlés adta mindenki tudtára, hogy dr. Csik József és társai­nak javaslatára Újpest r. t. város képviselőtestülete nagyságos és főtisztelendő dr. Varázséji Béla Vác egyházmegyei kanonok Urat, az Újpesti rom. Kath, Egyháznak 30 évet meghaladó időn át volt lelkipász­torát egyhangúlag és nagy lelkesedéssel megválasz­totta díszpolgárnak. Ugyanekkor dr. Ugró Gyula és társainak indítványára a képviselőtestület dr. Kis Sándort is díszpolgárrá választotta. Még ugyancsak ebben az évben Kollár Miklós gyárost is..." „...1928-ban Major Gyula és társai indítványt ter­jesztenek a testület elé, hogy dr. 1/áss József m. kir. népjóléti és munakügyi minisztert Újpest r.t. város díszpolgárává választassák meg, mert Vass Jóuzsef miniszter 1922-1925 években az újpesti szegény la­kosság részére a téli inségenyhítő akció keretében 300 felnőtt és 500 iskolás gyermek olcsó, vagy díjta­lan ebédeltetését tette lehetővé. A nyomorgó lakos­ság részére több vagon burgonyát és tüzelőanyagot is adományozott Újpestnek. Ruhával, cipővel segí­tette az újpestieket oly módon, hogy a cikkeket a be­szerzési ár egyharmadáért adta a városnak.. Az 1923-iki árvíz pusztításakor a miniszter volt az első, aki a segélyezést Újpesten megindította és nag­yarányú pénzadományokon kívül élelmiszereket, ru­hát, cipőt, fehérneműt szállíttatott - olvassuk az Újpest monográfiában, és találunk újabb példát arra, hogy valakit országosan is elismert tevékenysége és a helyiek nagyrabecsülése emeli be az újpesti dísz­polgárok sorába. „Az 1930-ik évben a képviselőtestülethez dr. Ko­vács János és társai, képviselőtestületi tagok indít­ványt nyújtottak be,- idézzük dr. Ugró Gyula könyvé­ből tovább, hogy dr. Preszly Elemért, Pest, Pilis Solt Kiskun vármegye főispánját, egyhangúlag és nagy lelkesedéssel Újpest megyei város díszpolgárává vá­lasztották,, „...hogy ezzel a város közönségének örök háláját, elismerését és köszönetét kifejezésre jurt- tassa azért a megértő támogatásért, amellyel a vá­rost fejlődésre irányuló törekvéseiben segítette s azért a megbecsülhetetlen értékű munkálkodásért, amellyel úgy a vármegye, mint a város területén a politikai és társadalmi békét biztosította." Dr. Preszly Elemér főispán volt ugyanis az, akinek hivatali műkö­dése során vált Újpest megyei jogú város, majd na­gyon sok segítséget adott a város fejlődéséhez. 1939-ben Pállya Celesztin képzőművész zárja össze­állításunkban a díszpolgárok sorát, „akivel" a Polgár- mesteri Hivatal régi városházi irodáiban járva ma is ta­lálkozhatunk. Festményei - amelyet a család a városra örökül hagyott - a hivatal irodáinak falát díszítik. A Ge­novában születetett, majd a bécsi Művészeti Akadémián és a müncheni Festő Akadémián tanult fiatalember 1887-ben lett Benczúr Gyula tanítványa, majd 1891 tői rendszeresen állít ki tárlatokon. Képei újpesti - például - piaci életképeket, csendéleteket, portrét ábrázolnak. Korának polihisztoraként is ismert, hangszerkészítőként hegedűt készített, 1890-től, egészen 1948-ban bekö­vetkezett haláláig Újpesten lakott... - B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents