Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)

2008-08-25 / 15. szám

mmrnr INGYENES KERÜLETI ÚJSÁG 2008. augusztus 25. Dr. Semsey Aladár emlékére Augusztus 30-án, vasárnap 10 órakor domborművel díszített emléktáblát avat a vá­rosháza István úti homlokzatán az Újpesti Közművelődési Kör. A fennállásának hu­szadik évfordulóját köszöntő- és a városnapokon Újpestért - díjjal kitüntetett civil szervezet kilencedik alkalommal állíttat emléktáblát - ezúttal dr. Semsey Aladár jo­gász, Újpest 1922 és 1938 közötti polgármestere emlékére. Az alkotás Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. Dr. Somos Andrást, Újpest díszpolgárát, a Közművelődési Kör ügyvivőjét arról kér­deztük: miként született az emléktábla állítás hagyománya?- A közel kétszáz tagot számláló Közművelődési Kör politikától független civil csoportosulásként a lokálpatriotizmus életben tartását tűzte ki célul megalakulá­sakor. Ennek egyik megnyilvánulásaként állíttatunk - tagtársunk: 5zunyoghy András ötlete nyomán - Újpest számos pontján emléktáblát azon elődeink emléké­re, akik tetteikkel, életművükkel ma is kiváltják az utókor megbecsülését, elisme­rését. Úgy gondoljuk, hogy munkásságuk példa a mai nemzedéknek is, és a város­háza homlokzatáról, más újpesti épületekről ránk tekintve ismertek maradnak a fi­atalok előtt is. Csokorba fűztük azokat a személyiségeket, akik a város története szempontjából alkottak jelentősét. így kapott elsőként domborművet a városlapító gróf Károlyi István, majd a település jelképes értelemben vett első polgára: Mildenberger Márton, valamint első polgármestere: dr. Ugró Gyula, a gazdasági élet reprezentánsai közül Aschner Lipót, az Egyesült Izzó gyárigazgatója és Wolfner Lajos, a bőrgyáros. Megörökítettük a tudósok között dr. Szunyoghy János biológust, a művészek közül Babits Mihály költőt és Pállya Celesztin képzőművészt. Újpest történetéhez nyúlunk vissza ismét, amikor most dr. Semsey Aladár domborművének leleplezé­sére készülünk, akinek polgármesteri ideje alatt virágzó város volt Újpest, sőt megyei jogú városi rangot is kapott. Ekkor épültek például a Mátyás téri városi házak, a Fa és Fémipari Iskola, a Városi Kórház, az UTE stadion, az első vi­lágháborús emlékmű, kialakult a megyeri áj temető...- A nemes szándékon túl, az emléktábla állítás tetemes összegbe is kerül. Honnan a fedezet erre?- Természetesnek vesszük, hogy mi, a kör tagjai adjuk össze rá a pénzt. A dom­bormű és az emléktábla költsége ma már közelít az egymillió forinthoz, amelyet kis­mértékben csökkent az az összeg, amit a Képző és Iparművészeti Lektorátus nyújt számunkra, minden alkalommal elismerendő ezzel az alkotás magas művészeti ér­tékét. Valamennyi emléktáblánkat elismert újpesti művészek: a Tóth család tagjai, Szász György, Schrammel Imre, Csíkszentmihályi Róbert készítette, a Semsey Ala­dárt megformáló Mihály Gábor pedig a Nagybányai Nagy Zoltán művész kör tagja­ként lett elkötelezett újpesti. Az alkotások „találkoznak" a közterületre kikerülő em­lékműveket elbírálók támogatásával is. Céljaink megvalósulásához nagy segítséget kapunk klubtagunktól, dr. Zsigmond Attila művészettörténésztől, a Budapest Galé­ria Főigazgatójától, amelyért a lap hasábjain is szeretnék külön köszönetét monda­ni. Megtiszteltetés számunkra, hogy az önkormányzat is elismeri ténykedésünket: a dombormű leleplezésére ezúttal dr. Derce Tamás polgármester urat kértük fel. Örömmel vennénk, ha minél több újpesti is velünk tartana. - B. K. Dankó Pista nótafáját Újpesten is óvják Születésének 150-ik évfordulóján Szegeden, és másutt is megemlékeztek a kalandos éltű nótakirályról: Dankó Pistáról. A június végén megtartott emlékestnek újpesti kitüntetettje is volt: László Mária versmondó, nóta műsor szervező személyében.- Nagy jelentőségű az idei Dankó Pista évforduló, és márciusban éppen Újpest, az Ady Művelődési Központ elsőként adott otthont - teltházas rendezvény kereté­ben - a nótaszerző dalainak - mondja László Mária. Ráadásul több mint egy évtizede társadalmi munkában tudósítok a Szegeden megjelenő Nótás Újságban azokról a rendezvényekről, előadóestekről, amelyek­ben magyar nóták, dalok csendülnek fel. Az újság ösz- szekötő kapocs Pest és a vidéki városok, hidat képez a magyar nóták, népdalok kedvelői között. De nemcsak tudósítok, hiszen a legtöbb esetben szervezője is va­gyok, sőt konferálok vagy verset is mondok... Az em­lékérem, amelyet az Országos emlékbizottság nevé­ben dr. Majzik Istvántól a Magyarnótaszerzők és Éne­kesek Délmagyarországi Egyesületének elnökétől vet­tem át, nagy megtiszteltetés és egyben nagy megle­petés is volt számomra. Nem tagadom, meghatott... Megvallom: büszke voltam arra, hogy a méltatásban többször elhangzott Újpest neve. Mert amit csinálok, azt én az újpestiekért teszem.- Ön nem ismeretlen sem az újpesti közönség, sem a helyi lap olvasói előtt... legutóbb arról tudósítot­tunk, hogy kezdeményezésére létrejött az Újpesti Magyar Dal és Zenbarát Társaskör. Honnan az elköte­lezettség?- Amióta az eszemet tu­dom, mindig is a vers­mondás érdekelt. A kö­zeljövőben ünnepeljük a negyvenedik érettségi ta­lálkozónkat mi, akik a Petrik Lajos Vegyipari Technikumban végeztünk. Érettségi után az Izzó Ku­tató Intézetébe kerültem, vegyésztechnikusként dolgoztam, ez volt az első és az utolsó munkahelyem. Bármennyire is érdekelt a munkám, legalább annyira lekötött az, ami az életem egyik értelme volt: a versmondás és a versírás. Egyik sem eresztett... Rendszeresen írtam a vállalati lapban. Ahol csak lehetett - munkahelyi rendezvényeken, versmondó versenyeken - felléptem, pályázatokon vettem részt, írásaim antológiákban, verseskötetekben láttak napvilágot, egy önálló kötetem is megjelent. Több mint tíz évvel ezelőtt, leszázalékoltak. A betegsé­gemben fogódzót, az egyedüllétben erőt a lányom és a versek jelentettek, és jelentenek a mai napig. A vers egy csodálatos közösséghez vezetett el: az újpesti Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezetéhez és más nyugdíjas csoportokhoz is. Több versenyen indultam, egy időben 3 év alatt 11 első díjat hoztam „haza" Új­pestre. Tíz éve 971 versmondóból lettem az első helye­zett a Kiskegyed újság által szervezett versmondó ver­senyen. A vers közel hozta számomra a zenét, a népda­lokat, ezzel gazdagodtam lelkileg is. Én leginkább ad­ni és nem kapni szeretek ugyanis...- A közönség szeretete minden bizonnyal jólesik...- Igen, nagyon sokan hívnak telefonon, vagy írnak egy- egy műsor után. Úgy gondolom én sok mindent Újpest­nek köszönhetek. Először is a munkahelyemet. Alányom vállalati óvodába járhatott, majd egy remek általános is­kolába és gimnáziumba, ahol kitűnően tanult. Hogy ér­tékes felnőtté válhatott, ahhoz nemcsak szorgalma, ha­nem az iskolában kapott muníció segítette. Én ezt kap­tam a várostól, nekem természetes, hogy szeretném meghálálni Újpestnek mindezt. Ezért boldogan szerve­zem azokat a népdalesteket amelyeket Újpest Önkor­mányzata és több magánszemély is felkarol. így találtam rá például Ugró Gyula polgármester elfeledett dalaira... A jutányos árú belépőjegy lehetőséget ad arra, hogy kis­keresetű emberek is eljöjjenek és örömet szerezzen szá­mukra a dal. A társaskör annak nyomán szerveződött, hogy van itt egy tíz éve meglévő törzsközönség, akik „műsoron kívül" is szívesen találkoznak és ha úgy adó­dik, maguk is örömest dalolnak. Ezért egyengettem a Új­pesten a társaskör létrejöttét. Ez most sikerült. Köszö­nöm az Adynak is a támogatást. Szeptember 2-án lesz a megnyitó ünnepség, amelyre örömmel készülünk.- Az Artisjus évkönyvben a dalszövegírók és zeneszöveg írók között jegyzik Önt. Ez egy új terület?- Az évkönyvbe csak egy bizonyos számú szerzemény meglétével lehet bekerülni. Az, hogy költők verseit megzenésítik, nem ismeretlen előttünk, elég, ha Pető­fi, vagy Juhász Gyula költeményeire gondolunk. Az én próbálkozásaim is így indultak, hogy másnak tetszett amit lejegyeztem. Komponált nótát, sanzont versemre a nemrégiben elhunyt újpesti 7o/si/az/ Vilmos, aki Zárai Mártáékkal is fellépett. Daloskönyvemben szerepel Majláth Jenő, Oláh Kálmán, Giliga Miklós és például Fejes Imre, a Nótás kedvű volt az apám... kezdetű dal legendás komponistája. Nekem megadatott, hogy hí­res emberek figyeljék a munkámat.- A társaskör megalakulása után mi lesz a folytatás?- Október 31-én dr. Kikli Tivadar Dankó-díjas nótaszer­ző emlékére szervezünk műsort. A nótakedvelők között jólismert egy mondás, mely szerint „Dankó Pista nóta­fáján friss egészséges hajtásokat kell nevelnünk"... azt hiszem, itt Újpesten sokat teszünk ezért. - B. K. 24

Next

/
Thumbnails
Contents