Újpesti Napló. 2008 (2. évfolyam, 1-23. szám)
2008-01-11 / 1. szám
ÚJPESTI NAPLÓ ÉVFOLYAM SZÁM i l/l 1 1/. Híres újpesti cigányok 10 Bizsu, a festőművész Dilinkó Gábor 1957. Fővárosi Bíróság felvétele D ilinkó Gábor 1929.február8-án született a Tél utcában. Édesapja, Dilinkó Mihály lókereskedő családból származó, vándorló cigány volt, míg el nem érte ó't az újpesti barakktelepen a szerelem. Édesanyjának, Kantó Annának felmenői közül többen szegkovácsok és muzsikusok voltak. Bizsu - akit nagyapja nevezett el így - nagybátya műhelyében besegített a szegkovácsoknak, eló'ször kokszot törni, majd fújtatni. A gödörben való kovácsolás helyett, Gábor inkább a piaci kereskedelembe vágyott és az Attila utcai elemi iskola után egyre többször lehetett ó't megtalálni a libásoknál vagy a zöldségeseknél. Szeretett pakolni, árut feltölteni és a kedves vevő kérésére hazasegíteni a nehéz kosarat. Amolyan utcagyerekként így minden zugot ismert a régi Újpesten. A folyamatos munkától bivalyerős, az utcákon való bunyóban kiképzett kamasz lett. A háború utolsó napjaiban a nyilasok, mint cigányt pofozták, ezért a zűrzavaros napokban szerzett magának egy katonai kabátot, amelyért tévedésből az oroszok is jól elverték. Édesanyja korai halálakor teljesen elárvult, rokonoknál húzta meg magát. A katonaság után a bó'rgyárban dolgozott. Egyik este az Árpád Kávéházban le- cigányozták, amiért úgy leütötte az illetőt, hogy menekülnie kellett Újpestről. A Keletinél csavargóit, amíg Ilona nevű barátnője be nem fogadta. Négy hónapra rá kitört a forradalom. Huszonnegyedikén a kutyásétáltatásból csak a kutya jött haza, Ilonát, pedig a Corvin közben találta meg Gábor. Mindketten ott ragadtak és Kovács Iván irányításával benzines üvegekkel dobálták az orosz tankokat. Ilona, Kócos becenév alatt vált a forradalom mártírjává. Gábor, '56 Cigány Bizsuja - akit Maiéter őrnaggyá nevezett ki - pedig az államrend megdöntéséért állt a bíróság előtt. A fegyveres felkelésben való részvételéért halálbüntetéssel került a siralomházba. Hajnalban, a zárkában nagy kopogásra ébredtek. Nem tudjátok mi ez? - kérdezte Gábor. Rabtársa világosította fel, hogy ácsolják a bitófát. Minden ékre hármat ütnek. Ahogy abbamaradt a kopogás, társa megjegyezte: Közülünk ma négyet akasztanak. Kegyelmi kérvényét fél év múltán módosították tizenhét év letöltendő börtönre. Az első hónapokban minden héten ájulásig vertek, „többször felvágtam az ereimet, mert úgy gondoltam, hogy jobb ha meghalok!" - emlékezett később vissza. 1966-os kedvezményes szabadulása után munkát nem kapott. Ahol pedig letagadta ‘56-os múltját, ott három munkanapon belül kiderült és kirúgták. Legtöbbször sajnálatból jutott élelemhez, és amikor már szégyellt kérni, a kukákból evett. Több tucat próbálkozás után az IKV- nál, mint háztakarító tudott megmaradni. A hetvenes években rendeződött az élete, megnősült. '75-ben elütötte az autóbusz, a feje is megsérült, környezete azt hitte, hogy megbolondult. Felesége, akit miatta kirúgtak a pártból - bízott benne. A tizenegy hónapos betegállomány alatt elkezdett festeni. A börtönben összetört ujjai közül az apró ecset egyfolytában kiesett a kezéből, ezért az ujjával és rongyokkal vitte fel az olajfestéket a farostlemezre. Az autodidakta festőművészre többen Dilinkó Gábor 2007. Újpest felfigyeltek és kiállításokra vitték a képeit. Befutott. Alkotásait Francia- országban és Amerikában is bemutatták, munkásságát a Stúdió ‘86 MTV filmen is feldolgozta. „A belső látás, az expresszivitás határozza meg Dilinkó művészetét. Érzelmi, indulati kifejezés szerint formálja át a természeti és figurális motívumokat, és bizonyos fokig belső látásától vezérelve átértelmezi azokat. Hóviharban című képén egymás nyomába lépve, a viharnak nekifeszülve halad a hideg, havas télben egy kis csapat. A kép nem csak a természettel való küzdelmet idézi, hanem tragikus sorsszerűséget is sugall, a cigányságnak a léttel való szakadatlan küzdelmét, kiszolgáltatottságát." - írta róla Kerékgyártó István művészettörténész. Festményei jelentős hányadát jótékony célra ajánlotta fel, a megmaradtak árából, pedig elhunyt feleségének síremléket állítatott. Dilinkó Gábort a rendszerváltáskor rehabilitálták, a Corvin Bajtársi Közösség tagjává választották, nyugalmazott Nemzetőr tábornoknak nevezték ki. „Hűséges helytállásért" kitüntetést, a Szabadság Hőse-díjat, a Magyar Köztársaság Érdemrend Keresztje kitüntetést kapott. Bizsu, ma szerény körülmények között Mátyásföldön, egy otthonban él. Pár nappal ezelőtt, ezt mondta nekem: Hogy lehetek magyar hős, amikor többek szemében csak egy koszos cigány vagyok? Még az a jó, hogy beszólni nem mernek! Mert, van itt még izom...- MOLNÁR ISTVÁN GÁBOR Dilinkó Gábor: Hóviharban c. olajfestménye 90x120cm. A Magyar Művelődési Intézet tulajdona www.ujpest.hu 15
