Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-03-30 / 4. szám
irararrarrr INGYENES KERÜLETI ÚJSÁG 2007. március 30. Babits újpesti útikalauza A közelgő Költészet Napja alkalmából a mai Könyves Kálmán Gimnázium valamikori tanáráról, Babits Mihályról és újpesti éveiről beszélgettünk Sipos Lajossal, az ELTE Irodalomtörténeti Tanszékének professzorával.- Nem egy költőnkkel esett meg annak idején, hogy tanárként ide-oda helyezték. Babits hogyan került Újpestre, és miért ide?- 1911 őszén került az újpesti gimnáziumba Babits Fogarasról. Ebben szerepe volt annak, hogy ekkor már két verseskötete megjelent.- Miért volt ez fontos? Csak nem olyan tanárt kerestek, aki történetesen ismert költő’?-Természetesen nem. A Nyugat vezérkara dolgozott azon, hogy Budapestre vagy a közeibe hozzák. Több ajánlatból választhatott: az egyiket Szabó Ervin tette, aki a fővárosi könyvtárba hívta, a másik egy nem állami gimnázium lett volna, a harmadik volt ez. Itt kedvezőbb volt a fizetés, és volt lakbérpótlék.- A pénz alapján elöntött?- Ő egész életében rettegett attól, hogy nem lesz elég pénze. Élete utolsó szakaszában, amikor már Európa-szerte híres költő, a Francia Becsületrend kitüntetettje volt, a betegsége annyi pénzt emésztett föl, hogy kiderült, ez a rettegés jogos volt. Ezen kívül Újpest a főváros mellett volt, ide el lehetett jönni villamossal, vonattal, és itt volt a közelben Rákospalota, amit lakhelyéül választott.- A kor Újpestjéről írott Kártyavár nem a legjobban sikerült műve.- A helytörténeti értéke viszont nagyon nagy. A regény topográfiája őrzi a valamikori Újpest és Rákospalota részletes leírását. Még ma is lehet útikalauzként használni a könyvet. Szinte minden, ami a regény hősének útjába kerül, ott van most is. Szó van a víztoronyról, a mai Árpád út poros mellékutcáiról, földszintes házairól, fatelepekről, olajszagról, gyárakról, üzletekről. Látjuk, ahogy leszáll a villamosról a mai Állami Áruháznál, elmegy a Városháza előtt, amit, nem helytállóan, asszír típusú épületnek nevez. Leírja, hogy balra kanyarodott, ahol ma virágüzlet van a sarkon, és akkor egy Ampenszán Ferenc nevű késes és köszörűs boltja állt. Ezt a személyt belerakja a regénybe mint temetőigazgató és kárpitos. A mai Zeneiskola előtt ment el, befordult a Templom utcára, majd a mai Lőrinc utcán át érkezett a gimnáziumhoz.- Csak a helyszín ugyanaz, vagy a történetbe is beleszőtte az itteni élményeket?- Azokból az eseményekből, amelyek a regény fikciós világában megtörténnek, rengeteg nyelvi lelemény és apró történés a valóságos Újpestről való.- Nyelvi lelemény?- Igen. A Babits-hagyatékban megvannak azoka cédulák, amelyekre itteni diáknyelvi fordulatokat jegyzett le. De lejegyzett anekdotákat is. Élt egy újságíró Újpesten, aki a kutyáját Wolfnemek keresztelte a köztiszteletben álló gyárosról, és azzal szórakozott, hogy a mai Árpád és István út kereszteződéshez kiállt, és elkiáltotta, hogy „Wolfner, hozzám!" Leírta a város tisztikarát és egy hangversenyt, ami a Városháza dísztermében volt. Amikora Nyugatban folytatásban kezdett jönni a regény, olyan felhördülés fogadta Újpesten, hogy idővel kénytelen volt abbahagyni. A világháború borzalmaira hivatkozott, de valójában az újpesti reakciók miatt tette.- Tudunk-e olyan nagy versről, ami itt született?- A Május 23-a Rákospalotán volt talán az egyetlen ilyen. Egyébként jól érezte magát itt, mert a főgimnáziumban remek tanárok közt dolgozott. Különösen egy Hendel Ödön nevű, olaszos műveltségű földrajz-történelem szakos kollégájával került szoros kapcsolatba, akivel Dantéról tudott beszélgetni úgy mint abszolút vele egyenrangú féllel.- Ő még megérte Babits Dante-fordítását?- Szerencsére igen. - SZÁLINGER BALÁZS Rendezett Tamás Megint megpróbáljuk A legutóbbi számban megpróbáltuk némi interaktivitásra bírni kedves olvasóinkat - de sajnos senki nem tudott választ adni arra, hogy mit ábrázolhatott a közreadott karikatúra. Ha nem, hát nem. Akkor most itt az új feladvány: a Rendezett Tamás egyik száz év előtti számában szerepel Az újpesti Diogenes című rajz. Ugyanazt kérdezzük: mire véljük ezt? Képaláírásokat várunk a szerkesztoseg@ujpest.hu-ra. KÉPES ÚJPEST Megyeri csárda (Váci út 104.) A Megyeri csárda Újpest legrégebbi épülete. A XVIII. század első felében építették a Pest-Vác közötti országút mellett. A földbirtokos, gróf Fekete György országbíró 1780-81-ben renováltatta és kétszeres alap- területűre bővítette, aminek eredményeként „egy nagy közönséges szoba, két vendég szoba, a korcsmárosnak egy szobája, kamarája” lett benne kialakítva. Az udvar Duna felőli végében istálló állt, amelyben 30 ló fért el. A XX. században a csárdát mind a négy oldalán körbeépítve bővítették. Eredeti ablakai, ajtói eltűntek, még főfalai jelentős részét is kiváltották. Csak a dongaboltozatos pince őrzi XVIII. századi formáját. Ezen kívül a töltés felőli, nyugati oldalon vakolat nélkül álló, düledező kerítésfalban látszanak még az egykori istálló befalazott ajtói és ablakai. A vendéglőt délről és keletről közrefogó tornácot 1940 körül létesítették. Mai belső kialakítását 1965-ben nyerte. BAZSÓ GÁBOR KÜLÖN KÖSZÖNET AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ NYÚJTOTT SEGÍTSÉGÉRT SZÖLLŐSY MARIANNE-NAK 12
