Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-03-30 / 4. szám
2007. március 30. Kiáltás egy templomért 2001 óta egy félig-meddig elkészült épület található a Bőröndös utca 17. szám alatt a lakótelep árnyékában. Hat éve épül itt a református missziós egyházközösség temploma, de anyagi és technikai okok miatt előreláthatatlan, hogy a gyülekezet mikor tudja saját templomában hallgatni az istentiszteletet. KEZDETEK A káposztásmegyeri református közösség 1989 óta létezik. Akkoriban még egy kis lakásban gyűlt össze a pár fős gyülekezet a bibliaórákra. 1990-ben lehetővé vált - a helyi katolikus közösség hívására hogy az egykori pártházban, a mai Lóverseny téri Közösségi Házban tarthassák meg istentiszteleteiket. Az önálló gyülekezetté válásig Csere Gábor volt a közösség vezetője. 1997 őszén a megnövekedett gyülekezet élére egy lelkészházaspárt hívtak segítségül: Zámbó Andrást és Hajnalkát. A GYÜLEKEZETI ÉLET MA Mára körülbelül 250-300 főre duzzadt a közösség, de szép számmal akadnak nem állandó tagok is. Sőt vannak olyan nem hívő szülők is, akik azért hozzák ide gyermekeiket, mert féltik őket a korszellem káros hatásaitól, és szeretnék, ha itt kapnának erkölcsi értékrendet. A közösség munkája sokrétű: foglalkoznak különböző korosztályú fiatalokkal a hittanórák keretében, emellett ősszel és telente hétvégi kirándulásokat, nyaranta pedig nyári táborokat szerveznek számukra. Népszerű és dinamikus a 8 éve működő Baba-Mama Kör, amelyben nem hívők is részt vesznek. A bibliai tanításon kívül baráti közösségre találhatnak az anyák, emellett úgy segítik egymást, hogy egymás között adják-veszik a babaholmikat. Számukra Kreatív Mama hétvégét is szoktat szervezni, ezek szintén nagyon sikeresek. Működik Házaspárkor és Asszonykor is, az idősebb generációk számára pedig bibliaórák. Barátságos, kedves, igazi kapcsolatteremtő közösség, lendületes kitartással, amelynek célja, hogy lelki útravalóval és testvéri légkörrel szolgáljon mindenki felé. A FÉLBEHAGYOTT TEMPLOM-HOGYAN TOVÁBB? 1998-ban kapták meg az építkezési telket az önkormányzat nagylelkű adományaként. Az építkezés 2001 őszén indult meg, amikor is megtörtént az alapozás. 2005 novemberében tudták használatba venni az irodát és a lakórészt. A kisebb csoportos foglalkozások azóta már itt kerülnek megrendezésre. A pénzgyűjtés folyamatos, de sajnos az árak évek óta egyre feljebb mennek. A pénz negyedrészét pár évvel ezelőtt még az államtól kapták, negyedrészét külföldi segítségből, negyedrészét a felsőbb egyháztól, és végül az utolsó negyedet saját erőből próbálják előteremteni. Azonban hiába a közösség és az önkéntesek tettrekészsége, több millió forintra lenne még szükségük, ugyanis számos feladat és munka van még hátra. Amennyiben nem tudják elkezdeni építeni a templom falát ebben az évben, az építkezés további 5-6 évre is kitolódhat. MIFÉLE SZOLGÁLATOT FOG VÉGEZNI A TEMPLOM, HA KÉSZ LESZ? Egy olyan többfunkciós épületet építenek, amely istentiszteleteknek, koncerteknek, konferenciáknak, ifjúsági- és házaspárt találkozóknak is otthont ad. Maga a templom nem hagyományos egyterű épület lesz: a nagyterem alkalmas lesz akár 3-400 ember befogadására is. A tervekben szerepel könyv- és papírbolt, illetve karitatív ruhaárusításra alkalmas helyiség. A közösség felvállal egyfajta ifjúságvédő szolgálatot, amely lelki gondozást nyújt a fiataloknak, a megépülő templomházat erre is használnák. Már most kialakulóban van egy játszótér a templom udvarán, melyet örömmel látogatnak szülők és gyerekek. De ez a játékra, beszélgetésre alkalmas tér is nagyobb lehet akkor, ha az építkezés befejeződik. Olyan lelki otthont szeretnének a lakótelepen, ahol bárki befogadást, segítséget talál. - KABÁT JÚLIA Anyagi támogatás nyújtására lehetőség van közhasznú alapítványukon keresztül: Káposztásmegyei Református Ifjúság- és Családvédelmi Alapítvány (KREFICA), számlaszám: 11704007-20201526. Az adó egy százaléka is ide ajánlható fel, adószám: 18101106-1-41. Kő és lélek A káposztásmegyeri katolikus és református templomépítésekkel kapcsolatban megkérdeztük Szalma Botondot, a KDNP képviselőjét. Káposztásmegyeren 1989-ben alakult meg a katolikus egyházközség.; a váci püspök Dr. Tomka Ferenc atyát bízta meg a plébánosi teendőkkel. Érdekes módon az MSZMP pártházában tartották az első miséket. A lakótelepen mintegy negyvenezren laknak, és egy már kialakult, élő közösség várta a templomot. A területet a fővárostól kapta az egyházközség, és az alapkövet 1992-ben tették le. Ezt követően viszont az adakozó kedvű hívek segítségével zajlott az építkezés. A hívek maguk ástak, lapátoltak, és komoly támogatások érkeztek Németországból, Olaszországból, Hollandiából is. A római katolikus plébánia áll és működik, a tetőterében vannak még beépítetlen részek. Hogy ezeket mire hasznosítsák, még nincsenek kész tervek: szóba került idősek otthona, papi szeretetotthon, családsegítő kialakítása is, de forrás sincsen különösebben nagy építkezéshez. Emlékeim szerint 4-5 éve kezdődött a reformátusok építkezése. Református testvéreink is szerettek volna templomot. Időnként ők is a volt pártházban tartották az istentiszteletet, olykor pedig a katolikusoknál, ahol egyébként az evangélikusok rendszeresen tartanak istentiszteletet. Általában elmondható, hogy ezek a plébánosok, ezek a tiszte- letesek teljesen jó kapcsolatban vannak egymással itt, Újpesten. Ebben az elrontott, lélek nélküli világban ez egy valóságos színfolt. A református templom is adakozásból épül, meg hát az egyház, amennyiben tud, segít. Az önkormányzat minimális támogatást tud adni ilyen építkezésekhez, de Derce Tamás és Hock Zoltán végig az egyházközségek mellett volt, és amikor tudták, támogatták őket. Az építkezésnek mintegy a fele lezajlott már, az épületen tető van. Még pár év, és a jó- akaratú adakozók és a Jó Isten segítségével ők is fel fogják építeni a plébániájukat. Teljesen modern templom lesz ez is, akárcsak a katolikus. Fontos ugyanis, hogy amellett, hogy lelki és közösségi tér legyen, megfeleljen a huszonegyedik század igényeinek is. A tiszteletes is egy nagycsaládos, fiatal, agilis ember. Mindkét egyházközösségről elmondható, hogy valós igényre épülnek ezek a templomok. A római katolikus templomba mintegy ötszáz család jár rendszeresen. De persze nem a létszám a fontos, hiszen nem a munkásőrségről van szó: az is komoly, ha csak két ember azonos szándékkal összehajol. Mindkét vallás esetében előbb a lelki templom épült fel, és csak aztán álltak neki a kőtemplomnak. Az a fontos ugyanis, hogy a templomot egy élő közösség töltse be. Lehet ugyanis szervezni bármit, de ha ebből Isten hiányzik, akkor az nem működik. Ez a plébániai élet alapja. Mert ha ez nincs, akkor az csak szöveg.
