Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-11-23 / 19. szám
I ÚJPESTI NAPLÓ - I. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM ?rf?r MOSOLYGÓS NAPLÓ Egy ősújpesti família emlékkönyvéből (3.) Manci,Pista, Klári N agyanyám, Patolcs Mária Margit, a családban csak Manci mama, Újpesten kötött házasságot Heringer István asztalos segéddel, 1930-ban. A vőlegény 1902-ben született, lakik Újpest, Ősz utca 18. A Heringerek 13-man voltak testvérek, és mindegyikük asztalos volt. Nagyapám 1922-ben kiment Párizsba három évre, ott megcsodálták, mert néhány szál deszkából tudott készíteni egy kombinált szekrényt. A francia asztalosok már akkor is csak egy-egy munkafolyamatot végeztek. Manci mama a házassági anyakönyvi kivonat szerint az újpesti Attila utca 20-ban lakott, házasságkötése idején 23 éves volt. Két év múlva, 1932-ben megszületett első és egyetlen gyermekük, az édesanyám, Heringer Klára Leopoldina. A születési anyakönyvben az áll, hogy a gyermek a Horthy Miklós út 69-ben, a Szülőotthonban jött a világra. Az épület még megvan, de tevékenysége megszűnt. Anyám, Klára Leopoldina itt látható a képen, mint első áldozó. Manci mama, édesanyám és én is az elemi osztályt az Attila utcai iskolában végeztük. Anyámmal még az úszóedzőnk is közös volt. A Tungsram (ma General Electric) strandján Csukor bácsi anyámat 1942-ben, engem pedig 1959-ben tanított meg az úszás tudományára. Mint említettem már, famíliánk férfitagjai vén szocdemek voltak, sőt Heringer nagyapám 1942-től az illegális kommunista párt tagja. Ennek ellenére, bár gyűlölték a Horthy-rendszert, munkás létükre nem éltek rosszul. Az egy szoba alkóvos lakásban (Újpest, Árpád út 48.) heten laktunk: dédnagy- apám, annak testvére, dédnagyanyám, nagyanyám, nagyapám, anyám, és 1950-től már én is. A családban három férfi kereső volt; Manci mama volt a házmester, ezért ingyen laktak, s csurrant-cseppent egy kis kapupénz vagy szemétpénz is. Heringer nagyapám illegális érdemeiért 1945-ben a Házfelügyelők Szakszervezetének titkára lett, itt találkozott Mária nénivel, aki elcsábította őt Manci mamától, el is váltak. A válásba betegedett bele Manci nagyanyám, azért volt többször is idegosztályon, fenn a Lipóton. Ezt a Sárga Házat, amely még 1868-ban épült Országos Tébolyda néven, most elveszik szegény bolondoktól, hogy jó pénzen eladják a telket gazdag hülyéknek. Nagyapám később magasabb posztra került, ő lett az Orion párttitkára. Nagyapám 1956 után megundorodott a politikától és visszament asztalos segédnek bátyja asztalos műhelyébe. A 13 Heringer-fiúból csak egy lett mester, saját műhellyel, a többiek csak segédkedtek. Anyám 1948-ban ismerkedett meg apámmal, az újpesti Mikes Györggyel. Apám később humorista lett, a Ludas Matyi főszerkesztő-helyettese, de 1948-ban még csak másodéves közgazdász hallgató volt, anyám pedig gép-és gyorsíró suliba járt. Ratkó Anna abortusz-ellenességének hála, 1950. május 2-án megszülettem az újpesti Árpád kórházban. Anyám még nem volt 18 évessem, apám pedig 21. Fiatal szüleim voltak, de csak voltak. Anyám 45 évesen, 1977-ben halt meg, apám pedig 57 évesen, 1986-ban. Én 57 múltam, már túléltem apámat. (Folytatom!)- MÁJLÁTH MIKES LÁSZLÓ Otven éves az újpesti 30-as busz Újpest egyik legfontosabb járata november 18-i születésnapján ugyanúgy hozta-vitte utasait, mint mindig. Nem ismert, hogy bárki is meghúzta volna az egyik busz visszapillantó tükrét, avagy tortát nyomott volna szélvédőjére ezen ünnep alkalmából. Ám ne maradjon el a megemlékezés, a magunk módján felköszöntjük: egy kicsit belekóstolunk a vonal elmúlt fél évszázadába. A Keleti pályaudvarés Újpest belterülete, valamint újabb építésűlakónegyede és 11 kertvárosa között az ötvenes években egyedül a 20-as autóbusz teremtett jLJk összeköttetést. Hogy feladatát mind hatékonyabban tudja ellátni, kerületünk jf 1 központjában vonalát kettéválasztották. A 20-as a Leiningen Károly utcán át a Fóti útig hosszabbodott, egyúttal megszületett másik ága, mely 30-as számmal Megyer felé vette az irányt. Erre ötven éve, 1957. november 18-án került sor. Keletinél lévő végpontjuk felől mindketten a mai Szent László úton igyekeztek Újpestre, a vasúti átjáró után a mai Berlini, Rózsa és József Attila (vissza: Jókai) utcákon érték el lakóhelyünk belterületét. A 30-as ismert vonalán haladt tovább, a Baross utcából a Gárdi Jenő utcába kanyarodva, annak végéig ment, Szondi utcai végállomásáig decemberben hosszabbították meg. Hosszú vonalának beutazására 38 percet kellett szánni, melyet a zárt sorompó tovább növelhetett. Ezt kikerülve '58 novemberétől a Béke utcai aluljáró felé vettek lendületet az ezüst és kék színekben pompázó 30-as autóbuszok. Ezzel együtt az akkori Tanács- ma Városházáig 30A jelzéssel rövid életű betétjárat indult a Keleti pályaudvartól. 1961 -et írtunk, amikora 30-as (no meg a 20-as és az időközben megszülető 20A) vonalát a jobb közvilágítással rendelkező Reitter Ferenc utcába helyezték át. A hatvanas évek második felében még néhány útvonal-korrekcióra került sor, például a Gárdi Jenő utca helyett a Fóti úton ment járatunk Megyer felé. 1972 februárjában kezdte pályafutását a 30-assal azonos útirányban haladó, csak munkanapi reggeleken és délutánokon csúcsidőben közlekedő 130-as gyorsjárat. Öt esztendővel később jelzésének első számjegyét elhagyták, a megmaradt 30-as szám pirossá vált. A „fekete" legforgalmasabb megállóhelyein vette fel utasait, teljes vonalán 31 perc volt a menetidő. Egészen '90 végéig mehettünk vele, a metró újpesti szakaszának átadásakor szűnt meg. 1993-tól évi rendszerességgel találkozhatunk egy újabb 30A jelzésű betétjárattal is, mely halottak napján, valamint az azt megelőző és követő napokban veszi célba a Megyeri temetőt Újpestközpontból. Klasszikusnak számító buszok jártak vonalunkon: Mávag Tr-5-ös, Ikarus 60-as, 620-as, 556-os típusokkal találkozhattunk a hetvenes évek derekáig. 1985 tavaszán itt próbázott a ma nagy számban közlekedő Ikarus 415-ösök prototípusa, az évtized végén pedig első szériájának néhány darabja alkalomszerűen rótta köreit fekete vagy éppen piros 30-asként. Az idei esztendő nagy meglepetése: április 1- jétől Székesfehérvárott készült vadonatúj Alfa Localo típusú buszok lepték el járatunkat. A buszokat a fővárosi tömegközlekedésben egyre nagyobb falathoz jutó Nógrád Volán ZRt. futtatja, míg „békávés" társai, a jó öreg Ikarus 260-asok szintén képviseltetik magukat (korábbi generációinak tagjai több mint három évtizede voltak jelen folyamatosan). A vonal csuklósításáról régóta keringenek hírek, talán éppen ezért futott júliusban a 30-as vonalon néhány napig egy Göteborgból érkezett világoskék csuklós Volvo busz. Hosszú járatunkra a csúcsforgalmi időszakban több helyen veszély leselkedik: időnként „bedugul". Több gócponton halad keresztül, ám az összefüggő kocsisorban rekedt autóbuszok „a városi közlekedés sajátosságai miatt" nem tudják tartani a menetrendet. A megállóban állva csak annyit észlelünk, hogy nem észleljük; sokpercnyi késedelme esetén felmerül a költőinek egyáltalán nem nevezhető kérdés: „hol késik már az a ... harmincas"? A válasz igen egyszerű: tessék megnyugodni, nem kell rá várni újabb fél évszázadot... - KRIZSÁN SÁNDOR www.ujpest.hu 7
