Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-03-02 / 2. szám
ÚJPESTI NAPLÓ ÉVFOLYAM, 2 entenanum Újpest Újpest első polgármestere Dr. Ugró Gyula színész, író, politikus volt, és nem utolsósorban Újpest legelső polgármestere. Munkásságát az Újpesti Napló című folyóirat 1932. május 21 -i száma jellemzi érzékletesen: „Dr. Ugró Gyula első polgármestersége alatt a község szinte gyorsvonati sebességgel száguldott a várossá fejlődés felé. Utcákat köveztek, villanyvilágítást, vízvezetéket csináltak. Építettek, alkottak, beruháztak." 1 fir T -benszületettNagy- I H h i kőrösön, nem sokkal ezután szülei, Ugró Károly, és Unyi Mária úgy döntöttek, hogy Újpestre költöznek. Színészi képességeit hamar megmutatta, hiszen 1876-ban, tizenegy éves korában főszerepet játszott a Jószívű asztalosmester című darabban. Egy évvel később barátaival, köztük Szterényi Józseffel, megalapította az Újpesti Közművelődési Kört, és még ugyanebben az évben színre vitték Moliére Botcsinálta doktor című darabját. Pesten végezte középiskolai tanulmányait, majd az érettségi után a budapesti tudományegyetemen folytatott államtudományi és jogi tanulmányokat. 1989-ben ügyvédi vizsgát tett. 1890-ben a honvédelmi minisztériumban dolgozott, ahol egészen az őrnagyi rendfokozatig jutott. 1893-ban megnősült, Reisich Arankát vette feleségül, aki az első újpesti rendőrbiztos elöljáró leánya volt. Házasságából két leánygyermek, Ilona és Sarolta, valamint egy fiú, Zuárd született, aki később, hasonlóan édesapjához, jogászi végzettséget szerzett. Az általa vezetett Újpesti Közművelődési Kör 1899-ben építette fel azt a székházat, amely ma az Árpád út 66. szám alatt a Polgárcentrum épülete. 1906. június 5-én Újpest nagyközség bírájának választották. Főbírósága alatt, többszöri felterjesztés után a nagyközség városi státust kapott. Dr. Ugró Gyula egyik későbbi feljegyzésében leírja, hogy gróf Andrássy Gyula belügyminiszter arra ösztökélte őt, inkább azon dolgozzon, hogy Újpestet a fővároshoz csatolják, cserébe jól jövedelmező városházi munkát kínált neki. 1907. augusztus 9-én a száztagú képviselőtestület őt választotta meg polgármesternek, hat esztendeig tudhatta magáénak a tisztséget, mialatt olyan intézmények létesültek, mint az új vágóhíd, a víztorony, az első önálló tűzoltó laktanya, a járásbíróság épülete és az Éden színház, hogy csak néhányat említsünk közülük. 1913-ban visszaélésekkel gyanúsították, elutasította a vádakat, melyek hátterében politikai indokokat sejtett, ám később mégis lemondott polgármesteri státuszáról, helyére Miklós Antal került. 1918-ban, az első világháború végén ismét felkérték, töltse be a polgármesteri tisztséget, azonban munkássága nem tarthatott sokáig, hiszen a kommunista hatalomátvételt követően a várost a Miklós Móric által vezetett direktórium irányította. A két világháború között távolról figyelte a politikai élet történéseit, inkább egyik legnagyobb szenvedélyének, az írásnak hódolt. Olyan művei jelentek meg, mint az 1931 -es Újpest 1831-1930, amely a város történetét hivatott közzétenni, olyan alapossággal, hogy az mindmáig felülmúlhatatlan. Sorra jelentek meg művei: A múlt világából 1932-ben, A lélek szárnyán és A tél végén 1934-ben került napvilágra. 1936-ban jelent meg Nyugdíj golgota című műve, melyet nyugellátásának megtagadása felett érzett keserűségéből írt meg. 1937-ben újabb verseskötettel jelentkezett, Magyar dal, magyar lélek, magyar vér címmel. A második világháború után, 1946-ban ügyvédi irodát nyitott, és haláláig ügyvédként tevékenykedett. 1949. november 4-én halt meg. 1991-ben utcát neveztek róla, 2001 szeptemberében az Újpest Közművelődési Kör emléktáblát állított neki. (Hirmann László nyomán)- FELLNERTIB0R TUDTA-E? Ugró Gyula hivatali idejében Újpest Budapest, Pozsony és Temesvár után a negyedik legjelentősebb iparvárosa volt. A Fővároshoz való későbbi csatlakozás idején több, már azelőtt Budapesthez tartozó kerületnél magasabb infrastrukturális fejlettséget ért el. A száz évvel ezelőtti virágkorban komoly iparvállalatok települtek Újpestre, kiépültek a legfontosabb közművek (utcák, közvilágítás, vízvezetékek) és a legfontosabb középületek (iskolák, járásbíróság, tűzoltólaktanya, munkásotthon, víztorony, vágóhíd). A mi '48-asunk Lebstück Mária A hivatalos kerületi ün- nepnek egyik állandó színhelye Lebstück Mária. Az ő neve persze sokaknak nem mond újat - de mi ne spóroljuk meg tóle egy évenkénti egyszeri bemutatást. A Zágrábban, horvát kereskeI \ dőcsaládba született LA Lebstück Mária nagyrészt f l Bécsben nevelkedett. Tizennyolc évesen az 1848. év mindkét bécsi forradalmában az ún. jogászcsapatban harcolt, meg is sebesült. A bécsi forradalmak után Magyarországra jött, és először a német légióban, majd a tiroli vadászoknál harcolt a maqyar szabadságért. A kápolnai csatában megsebesült, hősiességéért hadnaggyá léptették elő. Később, a Miklós- huszároknál főhadnagy lett. 1849- ben férjhez ment egy magyar tüzérőrnagyhoz. A szabadságharc bukása után fél évig az aradi várban raboskodott, fia is a rabság alatt született. És ekkor még mindig csak tizenkilenc éves! A legendás alak mellett nem ment el szótlanul az apátiába sülylyedt Bach-korszak és a későbbi dualizmus magyar közvéleménye. Jókai Mór nem egy írásában említi Lebstück Máriát - a második világháború éveiben pedig Huszka Jenő és Szilágyi László írt róla operettet Mária főhadnagy címmel. Ebben a darabban Szeleczky Zita, Sárdy János és Honthy Hanna is színpadra lépett! De mi köze Lebstück Máriának Újpesthez? Több év hányattatás után 1880-ban költözött Újpesten élő fiához, a Csokonai utca 4. szám alá. Utolsó tizenkét évét itt töltötte. Halálakor Jókai írt róla nekrológot a Pesti Hírlap hasábjain. Sírja a Megyeri úti temetőben van. A ház falán 1935. március 15-én emléktáblát helyeztek el - és nincs olyan március 15-e, amelyen ne lenne virágokkal elhalmozva. -SZB www.ujpest.hu 15
