Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-06-08 / 9. szám
Híres újpesti ciaánuok 2 Krajcár, a tercprímás „Minden idők legkiválóbb tercprímása Újpesten született!" Eme mondattal kezdte Kállai Kiss Ernő Kossuth- díjas klarinétművész Bártvai Gyula bemutatását, amikor az újpesti cigányzenészekről kérdeztük. Tősgyökeres újpesti volt, a Barakk lebontásakor a Munkásotthon utcába költözött a népes család. Édesapja brácsásként több újpesti zenekarban muzsikált. G yermekként egy dolog volt biztos, hogy nála van a hegedű! Ha tél volt, a kabát alatt, ha nyár, akkor csak úgy a kezében vagy a hóna alatt. Félmeztelenül láthatták, de hangszer nélkül aligha! A visszaemlékezó'k szerint állandóan gyakorolt. Akkor még nagy divatja volt a kerózásnak, vagy más néven az udvarozásnak. Járták a bérházakat az ifjú zenészek. A népek pedig újságpapírba csomagolt pénzt dobtak nekik. Népszerű nótákat, aktuális slágereket húztak „Nem tudom, az életemet, hol rontottam én el..." vagy „Gyér' ülj kedves mellém..." esetleg „Fejem fölött gyorsan repülnek az évek..." A verkli mellett ez volt a napközbeni szórakozás egyik lehetősége, hisz a mulatós kedvű - vasárnapi ebédjüket fogyasztó - emberek egy-egy fröccs után gyakran behívták a muzsikáló cigányokat, és kedvenc nótájukért fizettek is pár bankót. Vagy ha épp az asszonynak neve napja volt, vagy ne add Isten, születésnapja! A cigányzenekarban a tercprímás feladata, hogy három hang eltéréssel kísérje a prímás által játszott dallamot, így téve teltebbé, öblösebbé a hangzást. Nem egyszerű feladat, ha csak arra gondolunk, hogy a prímás stílusát kell mindenáron, nagy alázattal lekövetni. Nem önálló feladat, de annál nagyobb tudást igényel! A bandában játszó többi zenész összes szólamát tudnia kell a tercesnek. Meghatározó feladata van az akkordok minőségében is. Boross Lajos prímáskirály bandájában Bártvai hosszú évtizedekig muzsikált. Vonókezelésük is teljesen egyforma volt: egyformán hordozták a vonót, ettől vált a két hegedű egy- gyé, mintha két hegedű szólna egy kézből! Látványnak is gyönyörű volt a több, egyszerre játszó virtuóz vonó! Teljes szinkronban a prímással. Borossal egyformán vette a levegőt is, hogy a vonó egyszerre érjen a húrokhoz. A cigány „aranycsapatban" való muzsikálás előtt az Állami Népi Együttes koncertmestere volt. Később, Berki László a világon egyedülálló 100 tagú cigányzenekar alapító koncertmesteri posztjára kérte fel. A számok betanítása, a szólampróbák és zenekari próbák levezénylése volt a feladata, amit lelkiismeretesen végzett. Munkáján kívül vagy tanított, vagy zenét hallgatott. A komolyzene és a dzsessz hallgatása alatt tudott pihenni, feltöltődni. Eme műfajokból ültetett át motívumokat a magyarországi cigányzenébe is. Súlyos betegségéből felépülve például Paganinit játszott, nem is akármilyen színvonalon, hogy ujjai visszanyerjék pontos, gyors, virtuóz voltukat. A cigányzenében példaképe 36. Rácz Laci volt. Rácz stílusát bontogatta, vette át a saját kezére. Ritka volt, hogy prímásként szerepelt, de akinek volt alkalma hallani akár a Magyar Rádióban, akár élőben, mind elismerően szólt zene- karvezetó'i munkájáról. A ‘70-es, '80- as években általában ő muzsikálta a tercet a Magyarországon megjelent nótáslemezeken. A két prímásóriás, Járóka Sándor és Boross Lajos mellett a fiatal vonópárbaj-gyó'ztes Puka Karcsi is őt kérte fel a lemezén való együttműködésre. Rengeteg tanítványa volt, a brácsától a cimbalomig mindent tanított. Pedagógiája is figyelemreméltó, mert megmutatott minden fortélyt, amire csak az ifjúnak szüksége lehetett. Hallatlan türelemmel oktatott, mindenkinek tudta a reszortját. A nótákat és különféle számokat lexikonként tartotta a fejében, és ritkaságszámba ment, ha nem tudott egy dallamot. Sárközi Lajos - generációjának kivételes tehetségű prímása - fiatalon Bártvai Gyula tanítványa volt. Ő mesélte a következőt: „Amikor konzervatóriumba jártam, gyakoroltam egy nehéz darabot, ami folyton kifogott rajtam. Feljött Gyula bácsi, és poénra eltercezte az egészet, amit én el sem tudtam játszani, nem hogy letercezni. Majdnem elájultam, olyan jó volt!" Nagy szeretettel gondol vissza rá Beke Farkas Nándor (jelenleg a 100 Boross Lajos zenekara - balról az első Bártvai Ogula, mellette a szintén újpesti Rigó János Bártvai Gyula, 1923 - 1993 tagú cigányzenekar főtitkára) tanítványa, akit egyedüliként tercre oktatott. Neki mondta a következőt: a ter- cezésre születni kell, azt nem lehet tanulni! Bártvai Krajcár Gyula szakmailag elismert, köztiszteletben álló muzsikus volt itthon és külföldön egyaránt. Élete utolsó napjaiban is fiatal tanítványainak adta át tudását. Sírja a Megyeri Temetőben található.- MOLNÁR ISTVÁN GÁBOR HIRDETÉS ÚSZÓTÁBOR A Darnyi Tamás Úszóiskolában a Margitszigeten és a Komjádiban 2x úszás, ebéd-uzsonná 15.000,-és 13.000,-Ft/fő/hét Telefon: 359-7895, 335-2097 www.ujpest.hu 13
