Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-06-08 / 9. szám
ÚJPESTI NAPLÓ ÉVFOLYAM, 9. 5ZÁM entenanum Újpest 1907-2007 Dr. Kőrös András A közművelődés civil szervezetei Újpesten* Újpest művelődéstörténetének legfontosabb részét a közművelődés civil szervezetei jelentik. Az újpesti emberek önművelési igénye, a maguk által megteremtett közösségi keretek között, végigkíséri az elmúlt másfél évszázadot. f jpest kulturális életének kezdeteit U a községben letelepedett népcsoportok (köztük magyarok, németek, szlovákok, lengyelek és cigányok) népszokásain alapuló események, rendezvények jelentették. Hagyomány volt például a német nyelvterületről átörökített „farsangtemetés''. Ezeket a tradíciókat követték az önszervezó'dó' dalárdák és a közkedvelt sramlizenekarok. Az itt éló' iparosok és kereskedők egyre inkább a polgári életformát tekintették mintának. Ennek megfeleló'en a megalakuló szakmai érdekvédelmi szervezetek a szabadidő' hasznos eltöltésével is foglalkoztak, így például az 1869-ben megalapított Újpesti Önképzó' Munkásegylet; valamint a kisiparosok szakmai érdekvédelmi csoportjait tömörítő, 1885-ben létrejött Újpesti Ipartestület. Kezdettől igen népszerű volt az amató'r színjátszás. A 19. század végén azután egyre- másra alakultak az önkéntes részvételen alapuló egyesületek, tükrözve Újpest társadalmi életének sokszínűségét. Többségük nem ért meg egy generációnál hosszabb időt. Kivétel volt az 1871- ben alakult Újpesti Dalkör, amely 1892- ben ugyan több részre szakadt, de egyik utóda, az Erkel Gyula vezetésével létrejött Munkásképző Dalkar megérte fennmm ........................................ á llásának 100. évfordulóját, továbbá az Újpesti Közművelődési Kör. Az említett szervezetek mellett jelentős volt a felekezetekhez kötődő civil kulturális egyesületek tevékenysége. 1871-ben kezdte meg működését az Izraelita Nőegylet, amely hangversenyek és színielőadások tartásával gyűjtött adományokat emberbaráti célokra. 1891-ben alakult meg a Katolikus Legényegylet, amely a vallás és hazaszeretet jegyében kívánta nevelni és műveltté tenni a leendő ipari munkásokat. 1903- ban létesült az Újpesti Katolikus Kör, és 1907-ben kezdte tevékenységét az Újpesti Református Kör. Oktatás és nevelés volt az alapfeladata a nó'egyleteknek: az Újpesti Katolikus Nó'szövetségnek, az Újpesti Baptista Nőegyletnek, az Újpesti Evangélikus Nőegyletnek, az Újpesti Református Keresztyén Nőegyletnek, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesületnek és a Bethlen Kata Egyletnek. A baptista gyülekezet 1927-ben Baptista Gyermek Kört alapított. Mind a felekezetekhez kötődő, mind a világi egyesületek tevékenységének fontos eleme volt a jótékonyság. A közművelődés civil szervezetei között kiemelkedő helyet foglalt el az Újpesti Közművelődési Kör, amelyre nemcsak azért érdemes figyelmünket fordíÚjpest várossá nyilvánításának 100. évfordulójára Újpest Önkormányzata, a Kossuth Kiadó gondozásában megjelenteti „Újpest 1907-2007. A Százéves város" c. reprezentatív, jubileumi albumát. A 400 oldalas, mintegy 200 képet tartalmazó könyv, melyet Bangha Ferenc Érdemes művész tervez és dr. Estók János történész (ELTE) szerkeszt, 43 szerző munkája. Az idei Újpesti Városnapokra megjelenő könyv bolti ára 4.000.-Ft. Azoknak a nevét, akik 2007. június 30-ig 2000 Ft-os előfizetéssel támogatják a jubileumi kötet kiadását, a könyv végén feltüntetjük, és a kiadványhoz ezen a kedvezményes áron jutnak. A befizetések az Önkormányzat ügyfélszolgálati irodáin történnek (Bp., IV. kér. István út 15. illetve Hajló utca 42-44.), a mellékelt adatlap leadásával egyidejűleg. tani, mert utóda azonos néven ma is működik, hanem azért is, mert a Kör sorsában tükröződik a községből várossá alakuló Újpest, majd Budapest IV. kerületének története. Bármilyen hihetetlennek tűnik is, az első közművelődési kört 12-15 éves diákok alapították. A 19. század közepén sorra alakuló felekezeti és községi iskolák működése ugyanis termékeny talajt biztosított az önképzést és a művelődést szolgáló közösségek létrehozására. Az 1877-ben megalakult „Újpesti Önképzőkör" elsősorban a diákok saját irodalmi műveinek előadására, megvitatására és bírálatára adott lehetőséget. A Kör első elnöke Szterényi József volt. Az alapítók között találjuk Ugró Gyulát, Újpest későbbi polgármesterét is. Az összejöveteleket kezdetben az Attila utcai elemi iskolában, majd a Beniczky és a József utca sarkán lévő izraelita iskola egyik helyiségében, végül - a jelenlegi Katolikus Kör helyén álló - Templom téri elemi iskolában tartották. Idővel az önképzőkör felnőttebb tagjai barátaikkal „Társalgó Kör" néven új egyesületet alapítottak, amely főleg hangversenyek rendezésével vívott ki sikereket. 1887-től a két testvér egyesület „Újpesti Közművelődési Kör" néven egyesülve működött tovább. Tagjai áldozatvállalásával 1899-re felépíttette önálló otthonát a mai Árpád út 66. szám alatt. Napjainkban ez az épület az Újpesti Polgárcentrum. A Kör a 20. század első felében aktívan vett részt Újpest szellemi és közéletében, jelentős szerepe volt a gimnázium alapításában, valamint a képzőművészet támogatásában. Az 1950-es években, a Rákosi-diktatú- ra idején szó sem lehetett semmiféle alulról szerveződő, civil kulturális közösség létrehozásáról. Az 1956-os forradalmat követő megtorlás dermedt évei után azonban a Könyves Kálmán Gimnázium néhány tettrekész diákjában ismét fölvetődött a szellemi közösségteremtés gondolata. Megalakították a Fiatal Értelmiségiek Klubját. Azután 1988 decemberében létrejött az Újpesti Értelmiségi Klub. A Klub 1996-ban a valamennyi társadalmi réteg iránti nyitottságának kifejezésére nevet változtatott, és azóta Újpesti Közművelődési Kör néven működik. Soraiban ma négy újpesti díszpolgár (Gerber Alajos, Miletícs Iván, Sipos Lajos, Somos András) foglal helyet, továbbá számos, Újpest Ön- kormányzata által kitüntetett személy. A Körnek kezdettől fogva egyik vezéreszméje a különböző vallások, világnézetek közti párbeszéd elősegítése. A kisebbségek helyzetének, kultúrája jobb megértésének szolgálata. Fontos törekvése, hogy felkarolja a kerületben élő művészeket, és segítse a fiatal tehetségeket. Az elmúlt csaknem két évtizedre visz- szatekintve bízvást mondhatjuk, hogy az Újpesti Közművelődési Körben olyan szellemi közösséget sikerült megvalósítani, amely nem vált a napi politikai szándékok eszközévé. Megőrizte azt az alapeszmét, hogy az újpesti polgárok részére tegye lehetővé az értelmes gondolatcserét, biztosítson teret az önképzésre, a műveltség gyarapítására és az igényes szórakozásra. Ehhez természetesen olyan légkör kell, amelyben az önkormányzat, a kulturális intézmények vezetői nem gyanakvással, hanem megértéssel fordulnak a helyi független civil kezdeményezések felé. Szükség van továbbra is a többi hasonló szervezettel való összefogásra, a tagok áldozatkészségére és ötleteire. * Részlet a szerzőnek az Újpest 1907- 2007. A százéves város c. jubileumi kötetben megjelenő tanulmányából. .....................................................................................................Jc; Ad atlap az „Újpest 1907-2007. A százéves város" c. kiadvány támogatásához. Kérjük, szíveskedjen olvashatóan kitölteni! A befizetési nyugta sorszáma A befizetés időpontja A befizető neve A könyvben megjelentetni kívánt név www.ujpest.hu 11
