Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-05-11 / 7. szám
w, INGYENES KERÜLET 2007. május 11. L'Z J Egy új életforma helyszíne A Károlyi István Városközpont feladatköre jóval túlmutat saját lakóinak kiszolgálásán. „Újpest kapuja" a jó megközelíthetőség és a sokrétű szolgáltatások miatt lesz kedvelt úticélja a 110 ezres IV. kerület, a 80 ezres Angyalföld és a majd 150 ezres észak-pesti agglomeráció lakóinak is. A félmilliós populáció számára a standard szolgáltatásokon kívül sport és kulturális intézmények kezdik meg működésüket. Németh Kristóf vezetésével jön létre a Károlyi Kulturális Központ, az Újpesten egyébként sem hagyomány nélküli képzőművészeti élet megtartásáért és támogatásáért. z ingatlan-befektetői csoport 200 millió eurós beruházással valósítja meg a projektet, amely új életformát kínál majdani lakóinak, mindenekelőtt az ún. urbánus fiatalságnak. Tény, hogy az utóbbi egy évtizedben a főváros lakossága 200 ezer fővel csökkent; főként a fiatal házasok költöztek az elővárosokba, nyugalmas lakókörnyezetet keresve. A fiatalabb generáció azonban már más nézeteket vall az életstílust illetően: sem a kerti partik, sem a hétvégi madárcsicsergésre ébredés nem helyettesíthetik a város által nyújtott kulturális, szociális és gazdasági előnyöket. A beruházó csoport vezetője - Járosi Tamás - szerint a tudományos alapossággal megtervezett városnegyed megépítésével ezt az újfajta igényt fogják kielégíteni. Az elsődleges célcsoport konkrét elvárásaiból készített számvetés alapján az otthon, a szolgáltatások, a munka, és a rekreáció fogalomkörökhöz rendelhető praktikus funkciók megvalósítását tűzték ki célul, esztétikus formában, a környezet minél nagyobb fokú megkímélésével. A városközpont tervezése során az alapvető követelményeken túl - rendezett, tiszta közterületek, jó közlekedési lehetőség, igényesen kialakított, modern, gondozott játszóterek - a KIV elemei szerves egységben vannak kigondolva, ahol minden összefüggésben áll egymással, a napsütés és a széljárás hatásaitól, a közösségi területek illeszkedésén és funkcióin keresztül, a területen belül elérhető szolgáltatásokig. Komplex struktúrában alakítják ki a városközpont életterét, ahol a funkciók és az azokat használók szervesen épülnek egymásra. A városnegyed magas színvonalú kulturális intézményekkel és programokkal látja majd el a lakókat és az ide látogatókat egyaránt, felkínálva a szőkébb pátriában is fellelhető tárlatokat; lehetőséget kínálva egy-egy kiállítás utáni kávézásra a barátokkal a tágas teraszokkal rendelkező vendéglátó egységek egyikében. Ez az eseménysor azonban - a dominóelvet tekintve - azt is feltételezi, hogy a kávézó tulajdonosa megtermeli azt a bérleti díjat, melyet üzemeltet a lakótömb földszintjén, és a bevételből gyarapodó közös költség fedezi majd a gondnok munkabérét, aki - egyebek mellett - azon őrködik, hogy a házak falát ne csúfítsák falfirkák. A koncepció tervezői nagy figyelemét fordítanak a 21. századi látványvilággal és térstrukturálással szemben támasztott elvárások megvalósítására: a város- központ első üteméb°n megépülő négy társasház különleges homlokzati kialakítást kap: a régi bontott pecsétes tégla-burkolatot hozzák összhangba az üveg és fém portálszerkezettel. Mivel a következő ütemek architek- turális kialakítása, az épületek formavilágának megteremtése és a közel 10 ezer négyzetméter park és sétálóutca kitalálása, összehangolása igen összetett és izgalmas feladatnak mutatkozik, ezért az építésztársadalom széles rétegeit segítségül hívják és egy nemzetközi építészeti ötletpályázaton díjazzák a beérkező terveket. A friss gondolatok, formabontó ötletek hozzájárulnak ahhoz, hogy a város- központ történelmi perspektívából tekintve is maradandó vállalkozás legyen. 8
