Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-04-27 / 6. szám

srramrm INGYENES KERÜLET ÚJSÁG 2007. április 27. Az újpesti históriák kutatója Kadlecovits Géza Újpest történetének és rejtett titkainak avatott tudósa. Aki a városban helytörténeti adatokra kíváncsi, előbb- utóbb megtalálja. Az Újpestért-díjas kutatóval munkájáról-hobbi- járól beszélgettünk.- MIKOR „FERTŐZŐDÖTT MEG" A TELEPÜLÉSTÖRTÉNET-KUTATÁS SZENVEDÉ­LYÉVEL?- A témával nyolc évesen találkoztam. Tanítónénink, Gyulai Erzsébet lelkes újpesti volt, akivel a Madarak és fák napján a város szobrait nézegettük. Az Április 4. (ma Tanoda téri) Téri Általános Iskolához a világháborús emlékmű állt a legközelebb, ezért ott kezdtük a sétát... Közel negyven éve, hogy Új­pest emlékeivel foglalkozom. Több évtizedig az Egyesült Izzóban dolgoztam- voltam a gyártörténeti bizottság elnöke - és a Tungsram történetét kutat­tam. A gyár gazdag leló'helye számos újpesti „adaléknak", így történt, hogy egyre több témát ismertem meg. 1986-ban megalapítottam a Tungsram gyártörténeti múzeumát.- A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN HELYTÖRTÉNETI TEVÉKENYSÉGE SZÉLESEBBÉ VÁLT, ÉS TÖBB CIVIL SZERVEZETNEK LETT ALAPÍTÓ TAGJA.- A munkát a barátaim unszolására 1990-ben kezdtem, amikor az Újpesti Értelmiségi Klub keretében megalakult az Újpesti Városvédő' Kör. 1992-ben létrehoztuk az Újpesti Helytörténeti Alapítványt, '94-ben indult az Újpesti Helytörténeti Értesítő' - amelynek alapító-fó'szerkesztó'je voltam -, és rá egy évre önálló lett a Városvédő' Egyesület. Az első' „munkatársam" az azóta elhunyt pedagógus, Neográdi Laci bácsi volt. Bevonta diákjait a gyűjtőmun­kába, és szigorúan arra törekedett, hogy dokumentumokkal igazolható állí­tásokat írjon le. Szerényi Antalné - aki nyugdíjasként ma is kutat - szintén segített tanácsokkal. Jelentkeztek a fiatalok is, Hirmann László, Sallai János és a többiek.- AZ UTÓBBI ÉVEKBEN TÖBB KÖNYVE JELENT MEG ATELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉRŐL. MILYEN TÉMÁKBAN VÉGZETT KUTATÁSOKAT?- Szerencsésnek mondhatom magam, mert különböző támogatók segítsé­gével, az elmúlt években hét könyvem is megjelent. 1993-ban jött ki az Új­pest - írások a település múltjából, 1996-ban az Újpesti egyházak és fele­kezetek története, 1998-ban az Újpesti életrajzi lexikon, 2002-ben az Új­pesti utcanév lexikon, majd a Szobrok és emléktáblák Újpesten. 2005-ben adtuk ki Az Újpesti Városvédő Egyesület Történetét, és tavaly, a forradalom évfordulójára készült el az Újpest, 1956 című kötet. Már a nyomdában van a nyolcadik - Az újpesti főplébánia 125 éves története-, ami Pünkösdre jele­nik meg. A felekezet helyi krónikájába beágyazódik a város története is.- Ml KÜLÖNBÖZTETI MEG A HELYTÖRTÉNETI KUTATÓT A TÖRTÉNÉSZTŐL?- A történész kijelölt úton halad, a helytörténeti kutató viszont nem tudhat­ja, hogy mikor milyen kincs akad a kezébe. Ilyen például az újpesti szabad- kőműves páholy története, amely véletlenül került elő, és még feldolgozás­ra vár.- HOGYAN LÁTJA AZ ÚJPESTI HELYTÖRTÉNETI MUNKA JÖVŐJÉT?- Nagy lendületet adott 1992-ben az első, középiskolásoknak szóló hely- történeti vetélkedő. Akkor azt hittem, néhány évnél többet nem ér meg. De azóta is minden évben hirdetünk versenyt. Az idők során sok fiatal helytör­ténész bukkant fel ott; például Fejes Antal, aki ma már történész, a már em­lített Hirmann László, aki a Bródy Gimnázium történelem szakos igazgató- helyettese, de itt van Krizsán Sándor is, akinek istenadta tehetsége van a közlekedéstörténet kutatásához. Mindig lesznek olyan lokálpatrióták, akik szívesen foglalkoznak Újpest helytörténetével, és jó írói vénával rendelkeznek ahhoz, hogy kutatásaikat publikálják. A kutatás ugyanis nem pénz, hanem elsősorban energia kérdé­se. - R. A. Újpesti művészek - Somos Zsuzsa 1. M ontmartre-ian könnyed, tö­rékenyen finom vonású, ci­caszemű, szép fekete nő fo­gad. Halk, magától értetődő barátsággal, minden manír, bármi túlzás nélkül. Akára képei, harmóniát sugároz, elkötelezettséget minden iránt, amit rábízott az élet. Mint aki kijelölt úton jár, biztosan és méltósággal, teszi a dolgát, de nem gondolja, hogy ezért va­lami különös illeti. Számára kétséget kizáróan a család az első és legfonto­sabb, és hogy ő eközben alkot, az ter­mészetes. Hiszen művésznek született, annak teremtette a felsőbb hatalom. A hit sugárzik lényéből. Somos Zsuzsa Újpesten született. A Képző- és Iparművészeti Gimnázium grafika szakán végzett. Érettségi után felvették ugyan az Iparművészeti Főis­kolára, végül helyhiány okán pedagógi­ai főiskola rajzszakára irányították, mint sok más tehetséget is: a polgári család, a nem materialista világnézet legkevésbé sem volt kívánatos akkori­ban, és ez az „elbeszélgetés" alatt nyil­vánvalóvá vált. De a kreatív személyiség megoldja az élet dolgait. Teszi a dolgát, nem feltétlenül politizálva. Az egyre nagyobb teret nyerő reklámszakma ép­pen megfelelő volt az ezer álommal in­duló grafikusnak. Önállóan dolgozha­tott, megvalósíthatta elképzeléseit. Ké­sőbb a legendás „rajzfilm-gyárban", a Pannónia Filmstúdióban helyezkedett el, és ott alkotott huszonöt éven át. Je­len volt a világhírű, díjnyertes magyar nagyjáték-rajzfilmek születésénél. Olyan művészek alkotótársaként teltek ezek az évek, mint Jankovics Marcell vagy Dargay Attila. A FÉNY A KÉPEIN Esendőén ölbe ejtett kezek. Megrajzo­lódik a sokat törődött ember. Szinte el­képzeljük az összekulcsolódó ujjak fe­letti arcot. Portrét rajzolni így kell. A ti­tok az a soha ki nem kutatható tényező, amit léleknek hívunk. Az, amiből a mű­vészet táplálkozik, és nélküle csak a puszta technikai bravúr marad. Az arcok tűnődve néznek a képekről, ismerőssé válva a nézőnek is. Érződik meghittsé­gükön az együtt töltött idők, kávék illa­ta. Itt van Babits, Berda József, Török Endre, József Attila meg a többiek is, akik a huszadik században Újpesten al­kottak. Monokróm tónusokban, mint a régi, bámult fotók, leglényegét mutat­ják ismerős arcuknak. Mellettük ott mo­rajlik a tenger, fut a folyó. Utak, nyarak emlékezete. Tájak, sikátorok, távoli vá­rosok és a szeretett Alsóörs rögzített pillanatai mesélnek. Nagyvonalúan ke­zelt biztos technika. MESÉK AZ ÉLETRŐL A rajzfilmezés mellett már kamaszkorától illusztrált könyveket. Több mint száz me­sekönyv jelent meg kedves figuráival, és több Gyárfás-kötetet is illusztrált. A stú­dió megszűnése óta szabad művészként dolgozik. Rendszeresen szerepel csopor­tos és önálló tárlatokon, alkotócsoportok és képzőművészeti társaságok tagja, de időnként szívesen megszökik a világ elől, hogy kettesben legyen a tájjal és gondo­lataival. Mindeközben korán jött a szere­lem is, a házasság, megszülettek a gye­rekek. Férje, Somos András ügyvéd, fiuk, Zoltán ismert büntetőjogász. Lányuk, Il­dikó is képzőművész, Szunyoghy András mellett egyik vezetője az újpesti képző­művész körnek. Somos Zsuzsának a csa­lád fontosabb önmagánál, és képeiről is sugárzik az a szeretet, ami a korrekt rajz­tudáson túl művészetté varázsol egy lát­ványt. A kamaszmosolyú Zsuzsához szál vi­rággal egy picike lány érkezik, és átöle­li. Az unokája. - URBÁN BEATRICE __________________ÜHiMiU G yorshitelek magánszemélyeknek akár 1 nap alatt! Szabad felhasználásra, vásárlásra, építésre. Adósságrendezés, végrehajtások kiváltása, BAR listásoknak is! Ingatlanfedezet szükséges. CÉGES HITELEK FEDEZET NÉLKÜL IS! HITELCENTRUM 30/203-2854, 30/670-0343, 06-1/457-0084 12

Next

/
Thumbnails
Contents