Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-04-27 / 6. szám

J P E S T I NAPLÓ . ÉVFOLYAM, 6. SZÁM iSWF Nem csak a futball Betegnek tűnik a magyar egészségügy is. A magyar futball elvesztett egy EB- rendezési jogot, a magyar egészségügy egy minisztert. Kérdés, ki melyiket fájlalja jobban, amint kérdés az is, hogy melyik veszteség után marad na­gyobb űr. A fociprojekt csak terveket vesztett s egy illúziót, az egészségügy viszont a meglévőt vesztheti. A váratlan fordulat után mintha némi reményhez jutna a megkezdett reformok megtorpanásában bízó orvostársadalom, de ez a remény valószínűleg csak hiú ábránd, hiszen a megkezdett folyamatokat már nem lehet visszafordítani. Ki tudja, tán nem is érdemes. Ha mást nem, legalább emberi szót kaphatnak a betegek - 300 forintért. - HARKAI PÉTER- Megalázó - foglalta össze egyetlen szóban a tapasztalatokat dr. Balog Kata­lin. - Megalázó az orvosok részéről, hi­szen a néhányszáz forinttal annyira ér­tékelik a munkáját, mintha mosdóra menne az ember. Ugyanakkor csökken a betegre fordítandó idő', mivel nő' az ad­minisztráció. Megalázó a beteg számára is, mert kényszerítik, hogy fizessen. S ez azokat sújtja, akik a betegségük mi­att eleve hátrányos helyzetben vannak. A háziorvosok többségükben jól ismerik a betegekeit és szociális körülményei­ket. Különösen méltánytalannak érzem, hogy egy négy-öt vizsgálatot igénylő' ellátáshoz minden alkalommal legom­bolják a pénzt olyanoktól is, akikről tudjuk, hogy milyen nehezen teremtik elő. A betegek persze ránk is neheztel­nek, hiszen nekünk fizetnek. El kell mondani, hogy szakmai képtelenség egészségügyi dolgozókat arra kénysze­ríteni, hogy közvetlenül pénzzel érint­kezzenek. A pénz ugyanis piszkos, ke­zelése folyamatos kézmosást igényel, hiszen a rendelő munkatársait szigorú ÁNTSZ-szabályok kötelezik az alapvető higiénés elírások betartására. A házior­Az 1760-as években az urbárium szabá­lyozta a jobbágyok adóterheit, s ehhez viszonyítva ma két és félszer fizetünk több adót, mint ők akkor. Már megszok­tuk, hogy az állam a saját feladataival terheli az önkormányzatokat anélkül, hogy ehhez egyetlen akár egyetlen, fil­lért is adna. Az eltelt tíz évben közel ezer olyan közszolgálati „ajándékot" kap­tunk, amihez nincs biztosítva az anyagi segítség. Ilyen a háziorvosi ellátással kapcsolatos kérdés is. Az önkormány­zatnak kilóg a feneke a nadrágból, nincs miből többet adni. Januártól elvontak 70-80000 forintot az orvosoktól mond­ván, hogy a vizitdíj hozzájuk forog visz- sza. Az önkormányzat annyit tud tenni, hogy a tulajdonában álló rendelőhelyi­ségeket bérleti díj nélkül biztosítja, en­nél többre nem vagyunk képesek.-DR. DERCE TAMÁS POLGÁRMESTER vosi rendelő költségvetése pedig nem teszi lehetővé vizitdíj-automata felsze­relését. Ml LESZ A NINCSTELENEKKEL? Újpest tekintetében a változások még nem értek véget. Hiába reformálták meg a Károlyi kórház körülményeit, az öt te­lephelyen, elavult épületekkel működő intézménynek biztosított 300 ágy hosszú agóniát vetít előre. A szakma az egyik legnagyobb hibának a kialakult hatalmas pacientúra és a szakembergárda szétve­rését érzi.- Magyar viszonyok között a migráció sem működőképes, nem tudnak vidéken letelepedni tömegesen az orvosok. Az emberek pedig mit tudnak tenni? Fizet­nek, bár sokan négy évtizedig fizették a tébét. Ennek ellenére sokan vannak azon a véleményen, hogy akár a kétszeresét is megadnák, ha biztosak lennének benne, hogy helyben marad a pénz. Két szélső­séges reakció között a betegek többsége már a váróban kihőbörgi magát, de van egy csomó nincstelen, velük mi lesz? - zárja az egészségügyi reformmal kapcso­latos gondolatait a SZEI vezetője. - HP Tapasztalatokról még nem tudunk be­számolni. Az Önkormányzat bizottsága tárgyalta a háziorvosok helyzetét, akik több pontból álló igényt fogalmaztak meg az Önkormányzattal szemben. A Bizottság megállapította, hogy az igé­nyek (többek közt a rendelők közüze­mi, eszközökkarbantartási és -pótlási költségeinek támogatása) jogosak, főleg a nem vizitdíjköteles gyermek- orvosi szolgáltatásokat nyújtók eseté­ben. A bizottságban létrejött prioritási rendszerben igencsak elöl szerepel az a kérés, hogy szerezzünk be vizitdíj- automatákat, mivel az orvosokon túl az önkormányzatnak és a betegeknek is érdeke. A fölállt vizitdíjrendszer hi­hetetlen bürokratikus, ezen erőnkhöz mérten igyekszünk segíteni.- NAGY ISTVÁN, EGÉSZSÉGÜGYEKÉRT FELELŐS ALPOLGÁRMESTER Vizitdíj- tapasztalatok a kerületben A számok oldala: egy más világ. Ott van ugyanakkor a kórházi folyosók világa, ami ugyanúgy fontos, hiszen ott csapódik le minden. Lássuk, hogyan viselik a kerületi orvosok és a betegek a változásokat. Jl bban az esetben, ha valaki kerü- 11 leti lakos, háromszáz, ha pedig LX kerületen kívüli, hatszáz forin- # % tot kell fizetnie. „Fontosnak tartom megemliteni, hogy a vizitdíj be­fizetése után a beteg az adott szakren­delőben ellátogathat valamennyi osz­tályra a befizetett összeg ellenében" - mondta dr. Király Ferenc, a Károlyi Sán­dor Kórház és Rendelőintézet járóbe­teg-szakellátásának orvos-igazgatója, aki egyike volt azoknak, akiknek javas­latára került a rendeletbe a kiskorúak fizetésmentességét biztosító pont. Az­zal, hogy a vizitdíj bevezetésre került, kétféle megoldás jöhetett szóba az in­tézmények számára: választhatták a vi- zitdíj-automatákat, vagy dönthettek úgy, hogy a nővérekre bízzák a pénz­ügyek intézését. Ez utóbbi mellett dön­töttek a rendelőintézet vezetői is. Király Ferenc azt is elárulta, mi áll a döntés hátterében: „Azért nem az automatát választottuk, mert a gép nem tudja, melyik orvos rendel, illetve, hogy a be­tegnek kell-e egyáltalán fizetnie. Ezen kívül előjegyzést sem tud felvenni, pe­dig több osztályra csak így lehet bejut­ni. ügy érzem, jól döntöttünk, amikor a kartonozó dolgozóit választottuk ki erre a feladatra." Valóban jó döntésnek bi­zonyult, hiszen azokban az intézmé­nyekben, ahol megvásárolták a vizitdíj - automatákat, sokszor kénytelenek vol­tak kezdetben egy-egy nővért is a gép mellé állítani, aki elmagyarázta a bete­geknek, mit is kell tenni. Az igazgató szerint a legnehezebb feladatot a vizit­díj-rendszer bevezetésével kapcsolat­ban az jelentette, hogy a rendelet alap­ján nem egyértelmű, pontosan milyen szempontok alapján kell majd szedni a vizitdíjat. A rendelet talán legsarkala­tosabb pontja a cukor- és daganatos megbetegedésekre vonatkozó fizetés­mentesség kérdése, ugyanis ha valaki az adott betegség miatt szorul kezelés­re, nem kell fizetnie, de például ha egy cukorbeteg kartörést szenved, már nem mentesül a vizitdíj kötelezettsége alól. Kovács Ferencné, az intézet vezető asszisztense elmondta, a kartonozó eredetileg két betegfogadó ablakkal indult, de a megnövekedett adminiszt­rációs terhek miatt megnőtt a várako­zási idő, így nyitni kellett egy harmadi­kat is. Az első két hét nehéz volt, hiszen mindenkinek bonyodalmat okozott az új rendszerre való átállás. Mostanra egyszerűbbé vált a folyamat, bár a be­tegek még mindig nem tudják ponto­san, hogyan működik, mert a rendelet bevezetésével egyidejűleg kevés infor­máció jutott el hozzájuk. Éppen ez a hi­ány az, ami miatt sokszor a dolgozókon csattan az ostor, mikor a beteg rajtuk tölti ki tehetetlen dühét, amiért esetle­gesen többet kell fizetnie, mint amire számított. Gyakran előfordul az ellen­kező eset is, amikor a beteg beletörőd­ve a rendelet szabta korlátokba szó nél - kül fizeti ki a vizitdíjat. Az első napok­ban úgy tűnt, mintha az átlagosnál több beteg kereste volna fel a szakrendelé­seket, de végül mégis 10-20 százalékos forgalomcsökkenést mutattak ki orszá­gos szinten. Sokan úgy gondolhatják, hogy a vizitdíj szedéséből az egészség­ügy jelentős többletbevételre tesz szert, a számadatok azonban azt mutat­ják, hogy az összbevételben a korábbi­akhoz képest visszaesés tapasztalható. Az EU előírásai szerint hamarosan bevezetésre kerülő újfajta, chipet tar­talmazó tb-kártyávai kapcsolatban dr. Király Ferenc elmondta, hogy szerinte éppen egyszerűsíteni kellene az egész­ségügyi adminisztrációt, mivel - főleg a járóbetegek esetében - a betegellá­tásra fordított idő 30-40 százaléka kó­dolással, a beavatkozások, beutalók beírásával, TÁJ kártyák, személyi ada­tok és naplószámok ellenőrzésével telik el. Jobban át kellene gondolni rend­szerszervezői szinten az orvosokra, a nővérekre, és általában az egészség­ügyre háruló adminisztrációs terheket. Az elmúlt időszak igen mozgalmas volt. Rengeteg változás történt az egészségügy háza táján, de a jelenlegi állás szerint még mindig messze állunk attól a végleges megoldástól, amely végre biztos alapokra helyezné a ma­gyaregészségügyet. - FELLNER TIBOR www.ujpest.hu 3

Next

/
Thumbnails
Contents