Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)

2007-04-13 / 5. szám

2007. április 13. AZ INGYENES KERÜLETI ÚJSÁG Clevelandben is fütyülik a slágereit A mikor a Berda parkban üldögélő fiatalember 1988-ban papírra vetette nosztalgikus hangvételű dalát, A Margitsziget rózsáit, nem gondolta, hogy ez a dal majd a tengerentúlról köszön vissza. Hősünk a Művelődési Minisztérium portáján dolgo­zott, és arról ábrándozott, hogy dalaival az emberek szívébe talál. Régen felnőtt már az az újpesti fiú, aki a Komjáth Aladár (ma Lő­rinc) utcai iskola padját koptatta, ám ma sem felejtette el a gye­rekkorát. Tizenhat évesen a Dózsában atletizált, és ha akadt egy üres délutánja, a szüleitől kapott gitáron játszotta a divatos sláge­reket. Első munkahelye a Bányagépgyár volt, csak jóval később került a Szalay utcai minisztériumhoz. Életének legszebbjeként említi ezt az időszakot, amikor németet és franciát tanult, és éveken át ő vezette a hivatali diszkót. Műsoraiba népszerű előadókat hívott, többek között a Markos-Nádas duót, Kabos Lászlót, Szombathy Gyulát és a szórakoztatóipar több nagy alakját. Jól meglepődhettek a kollégák, amikor az 1984. november 7- i bulin, „DJ Varga" a saját kislemezét tette a lemezjátszóra. Ritmus cí­mű száma ugyanis pár nappal korábban jött ki a Hungarotonnál. Varga Lőrincet azóta alaposan meggyötörte az élet. Családi és szemé­lyes tragédiák egész sorát élte át, de minderről nem szívesen beszél. In­kább a zenére, a dalokra, a barátokra és a sikerekre tereli a szót. Akár a csatár a góljainak számát, a csillogó szemű dalszerző úgy számolja slá­gereinek nyilvános lejátszását. Büszkén mondja, hogy 2005-ben ötven­négy televíziós és rádióadásban kérték a dalait. Nem múlt el hét anél­kül, hogy valamelyik kívánságműsorban vagy Szívküldiben legalább egyszer ne hangzott volna el egy Varga Lőrinc-szerzemény. Ahány dal, annyi történet, és mindegyikhez kapcsolódik egy új ze­nei kapcsolat. A Margitsziget rózsáit Tahi Tóth László énekelte nagyle­mezre, majd évekkel később Berentei Péter is feldolgozta. A Parázs szövegét egy régi jó barát, Vándor Kálmán írta, és Endrődi Éva CD-jén jelent meg. (Az énekesnő lemezbemutatóján, az Ady Művelődési Köz­pont színháztermében is elhangzott a dal). Mind közül a legérzelemgazdagabb szám a Megkésett virágok, amelyből Pere János főszereplésével klip is készült. Az előadók mellett Varga Lőrinc a fel­vételek többi közreműködőit, a 100 Folk Celsiust, Eszményi Viktóriát és a hangszerelő Körmendy Pétert is nagy szeretettel említi. A mosolygós mestert tévés szereplései nyomán ma már sokan felismerik a Kassai utca környékén. Az első rádiós interjút - ami márciusban került adásba - mégis az Amerika Hangjához tartozó, clevelandi Bocskai Rádió készítette vele. A rádióállomás adásveze­tője elmondta, illetve egy személyes hangú levélben leírta, hogy a Margitsziget rózsái - talán a Budapestiránt érzett nosztalgia miatt - az amerikai magyarok által legtöbbször kért slágerek között sze­repel. Ugyancsak szép sikert jelent, hogy az Amerikai Magyar Te­levízió nevében Mossányi Miklós igazgatója üdvözölte a szerzőt. Varga Lőrinc ma is csak adni akar. A clevelandi magyarok figyelmét a modern hangzású, mégis „hazai ízű" zenét játszó Nox együttesr is fölhívta magára. Az emigránsoknak a fiatal csapatot kell felfedezni­ük, nekünk, újpestieknek Varga Lőrincet. - R.A. Régi apró Isa por és homou? Nosztalgiázva nézegetjük ezeket a régi hirdetéseket, de mit szólnánk hozzá, ha most, a jelenben találkoznánk hasonlókkal? Némelyikük kissé meghökkentő (Sírkő­vésés és sírkőállítás), mások felett átsiklanánk (Ventilációval felszerelt terem), de akad olyan gyöngyszem is, ami szinte tökéletesen megfelel a mai divatos marke­tingfogásoknak (Winkler Simon hirdetése). Ezekben a hirdetésekben az a jó, hogy nem kell a mögöttes jelentést, és a kisbetűs részt keresni. Minek. KÉPES ÚJPEST Árpád* út Árpád út 67. sz. (Diamant-palota) Az Árpád út - István út sarkán álló kétemeletes szecessziós stílusú ház az 1900-as évek elején épült. Homlokzatát az első emeleti zárt és második emeleti nyitott erké­lyek kialakítása teszi mozgalmassá. Építésekor a sarok kétszintes traktusát a tetőszin­ten kupola, az utcai zárt-nyitott erkélyek traktusát az épület monumentalitását foko­zó lőrésszerű hosszú nyílásokkal ellátott toronyforma felépítmény zárta, melyek a második világháború után eltűntek, helyüket a homlokzat síkjában attikafal jelzi. Az épület homlokzatát három-három relief díszíti. Az 1910-es években a földszinten az István úti részen Diamant Ignác bútoráruháza, az Árpád úti részen a Surányi-cukrász- da, Márkus Sándor bank- és váltóüzlete, egy magyar királyi dohányáruda, és Lobi Ja­kab cipőüzlete működött. Később a bútoráruház helyére az 1894-ben alapított „Ma­gyar Korona" gyógyszertár költözött, a saroküzletet Meinl Gyula kávéüzlete, az Árpád úti helyiségeket pedig egy könyvesbolt, a Stühmer édességbolt és egy mértékszabó­ság foglalta el. Ezek az üzletek a metróépítés miatti árkádosításnak estek áldozatul, egyedül a szabóságot felváltó „Szellő Divatház" van eredeti helyen. A kapualjban lé­vő cipőbolt a közelmúltban szűnt meg. Ma az árkádok alatt egy fodrász-kozmetika és a „3 testvér" török étkezde üzemel. - IVÁNYI JÁNOS KÜLÖN KÖSZÖNET AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ NYÚJTOTT SEGÍTSÉGÉRT SZÖLLŐSY MARIANNE-NAK 12

Next

/
Thumbnails
Contents