Újpesti Napló. 2007 (1. évfolyam, 1-21. szám)
2007-04-13 / 5. szám
ÚJPESTI NAPLÓ ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Biofűnyíró és tejforrás A legtöbben a Népsziget látványosságának számító, lassan komoly hírnévnek örvendő' kecskefarm környékén csoportosulnak. A gazda, Soltész János kedvesen fogad, és mint kiderül, rutinos riportalany. Élete immár három évtizede fonódik össze a Népszigetével, ekkor helyezték ide, a MÁV vízműtelepének az élére. A kecsketartás csak késó'bb, 1988 körül kezdó'dött, amikor a környéket ellepte a gyom és a parlagfű. Több éves, gyakorlatilag hatástalan próbálkozás után, Soltész János természetes fegyvert vetett be, megvásárolta az első kecskét, Gizit. Az eredmény minden várakozását felülmúlta: a derék patás mindent felfalt, a kerítés kivételével. A farm azóta fokozatosan bó'vül, 1988 óta összesen 2300 kecske született itt, amelyek jó részét az ország különböző' pontjaira adta el. A rengeteg kálciumot és vasat tartalmazó tejért járnak is hozzá rákbetegek és csonttörést elszenvedó'k, de allergiás és cukorbetegek úgyszintén. Egy átlagos hétvégén különben 150-200 látogatója van a farmnak. Soltész János azt mondja: eleinte sokan nézték rossz szemmel az ittlétét. A XIII. kerület vezetői közel két évtizedig nem adtak engedélyt a kecskék tartására, de rájöttek, ezek a „biofú'nyírók" nekik is hasznukra lehetnek. Bár a vasúti híd túloldala már nem tartozik a kerülethez, a szomszédos Újpest vezetó'sége is felkérte a gazdát a sajátos fűnyírásra. A kapcsolat - talán éppen ennek köszönhetó'en - kifejezetten harmonikus a „szomszédsággal". Soltész János a Magyar Kecsketartók Országos Szövetségének egyik alapítója, a helyi polgárőrség alelnöke, mindemellett a MÁV Eló're Horgászegyesület vezetője is. Azt mondja: úgy hallotta, a farmját magában foglaló, a MÁV tulajdonában álló szigetrész a jövőben is parkerdő' marad, tehát ó't sem fogják bolygatni. Végignézzük az esti fejést, és langyos kecsketejet szürcsölgetve azt kívánjuk, legyenek helyesek az értesülései. intenzívebb angyalföldi fejlesztési elképzeléseket támogassa ezzel" - foglalta össze Berényi András. Harmadrészt a természetes, vagy legalábbis természetközeli állapotot kívánják megtartani a Népszigeten, vagyis csupán sport- és rekreációs célú hasznosítást tudják támogatni. A lakóparképítéssel kapcsolatos híresztelések valóságalapját ennek szellemében a főépítész többször is nyomatékosan cáfolta. „A jachtkikötő kérdésével is foglalkozott az újpesti önkormányzat. Létesítése ellen érv nem hangzott el" - válaszolta Berényi. Elárulta, hogy a főváros szabályozási tervével megegyezően Újpest is elfogadta helyszínként a Palotai sziget és a Népsziget közti területet, ahol a meder kikotrására engedélyt is kapott egy társaság. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bár a vízjogi engedélyük megvan, a rendezési feltételek jelenleg még nem adottak. ANGYALFÖLD SEM LAKÓPARKOSÍT Arató György, a XIII. kerület főépítésze is beszélt a Népszigetet érintő elképzeléseikről. Mint mondta, a kecskefarmot is rejtő rész erdőterületként van számon tartva, és ezt valóban így is kívánják hagyni. Az ettől délre fekvő üdülőövezeti részt a főépítész a Népsziget problémás területének nevezte. Mint mondta: a pártállami időkben a rendszer ked- veltjei ismeretségi alapon, tetszőleges méretű telekdarabokat hasítgattak ki maguknak, állami szabályozás nélkül. „Ma ennek a levét isszuk" - fogalmazott Arató György. A kerület így kénytelen ezt a területet újra szabályozni, és rendes úttestet kialakítani rajta, ám karakteres változást nem kívánnak végrehajtani itt sem. Vagyis ez a rész is marad zöldfelület, az újpesti elképzelésekkel megegyező sport- és rekreációs célokra. „Se lakás, se szálloda nem épülhet ezen a részen" - szögezi le a főépítész. A régi Ganz gyár környéke viszont más területi besorolásban van, mint nagy zöldfelülettel rendelkező intézményi terület. „Ez az a rész, ahol ha nem lennének külön korlátozások, akár lakásokat is lehetne építeni. Ám Angyalföldön úgy gondoljuk, éppen elég hasonló fejlesztés folyik a környező partszakaszon. A Népsziget inkább tartsa meg eredeti karakterét" - fogalmaz a kerület vezető építésze. Ezt a területet egyébként már régóta árulja a tulajdonosa. A filmstúdió létesítéséről szóló tavalyi hír sem volt kacsa, épp erről a szakaszról volt szó. Értesüléseinket maga Arató György erősíti meg. Ám - mint kiderült - amikor a befektető megtudta a kerület feltételeit, elállt a szándékától. A jövendő vevő ugyanis az új területtel együtt feladatot is örökölt volna, mégpedig a váElet zajlik Tavaly nyár végéig szinte minden héten kijártunk a cimborákkal a szigetre. Ennek igen egyszerű oka van, mégpedig az, hogy a közelben lakunk, és ha esetleg valamelyikünk munkából jött, nem kellett órákat utaznia. Szeretünk oda járni, meg tudjuk beszélni az elmúlt hetek főbb eseményeit, kidumáljuk a csajokat, eszmét cserélünk a különböző'sportokról. Minden találkozónk idején történt valami említésre méltó, általában megtaláltak minket az enyhén spicces, ám annál viccesebb hangulatban lévő' egyének, akikkel és akiken rendszerint jókat mulatunk. Történt aztán, hogy találkozót beszéltünk meg aznap estére, a szokásos helyünkön. Én rossz szokásomhoz híven ismét elkéstem, de amikor odaértem, csodálkozva vettem észre, hogy elsó'nek érkeztem. Leültem az egyik asztalhoz, gondolván, majd csak ideérnek valamikor. Ekkor a szomszédos asztalhoz egy fiatalokból álló társaság telepedett le, néhányukon már igencsak jelentkeztek az alkohol hatásai. A már említett részeges ifjak mindenkibe belekötöttek, aki akár egyetlen pillantást vetett feléjük, kellemetlen helyzetbe hozva ezzel józan társaikat. Megérkeztek a barátaim, ők is kaptak néhány epés megjegyzést, amit nem tűrtek szó nélkül, így csakhamar hatalmas vita kerekedett, és már-már sor került az első ütésváltásra is. Végül azonban a társaság józanabbik felének köszönhetően sikerült megoldanunk a konfliktust (konfliktust?), olyannyira, hogy egészen összebarátkoztunk velük. Néhányukkal azóta is tartjuk a kapcsolatot. Azt hiszem, idén is kifogunk látogatni a szigetre. Nem nagy történeteivel - de az élet zajlik a Népszigeten.- FELLNER TIBOR sárolt terület közművesítését és a hiányzó közúti híd megépítését. A leleményes városatyák ugyanis ilyen módon kívánnák pótolni a városrész felé több éve fennálló adósságukat. Erre viszont, úgy tűnik, kevesen fognak vállalkozni, tehát vélhetően konzerválódik a jelenlegi állapot, akár hosszú évekre. E szigetrész sorsa mindenképpen érdekes, hiszen az itteni fejlesztések nagyban meghatározhatják majd a Népsziget későbbi arculatát, jövőjét. A sportközpontok és egyéb létesítmények felújítását természetesen mindkét önkormányzat meghagyja az egyes tulajdonosoknak, vagyis állapotuk vélhetően még jó ideig nem változik. Tehát amint látszik, még annak is bőven van ideje pótolni a mulasztását, aki még soha nem járt a Népszigeten. Talán nem túlzás azt feltételezni: ha így megy tovább, és az enyészet sem gyorsul fel, a Népszigetet jelen állapotában akár unokáinknak is megmutathatjuk.- GAZSÓ RITA Hihetetlen természeti érték Lapunk egyik februári szamába készítettünk interjút Derce Tamással - az interjúból kimaradt a Népszigetet érintő rész, most közöljük. „Nem arra van szerintem a sziget, hogy beépítsék. Itt van Budapest legnagyobb összefüggő ártéri erdeje. Itt még gyerekkoromban is élt az a jelenség, és még most is, csak már nem érek rá kimenni, hogy amikor elöntötte a Duna a területet, és visszahúzódott, a halak, kecsegék, csukák, harcsák ottmaradtak. Ez egy hihetetlen természeti érték, aminek nem szabadna elvesznie. A területet védetté nyilvánítottuk, és kértük a fővárost, adják nekünk, hogy normálisan tudjunk rá pénzt fordítani, rendet tartani. De nem adták. A főváros megtehetné, hogy eladja, átadja tulajdonba, de abba nekünk van beleszólásunk, hogy ott mi történik, mert a rendezési tervet nekünk kell elkészítenünk.": www.ujpest.hu 3
