Újpest, 2006 (14. évfolyam, 1/331-20/350. szám)
2006-02-23 / 4. (334.) szám
u Jú r r-f 2006. február 23. Ellentétes vélemények a lakásfenntartási Az Újpest lap elmúlt év december 8-i számában tudósított a november végi testületi ülésről, amelyen tárgyalták többek között a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló - többször módosított - 23/2003. (VII. 3.) számú önkormányzati rendelet módosítására készült javaslatot. Az előterjesztő Nagy István alpolgármester elmondta: elsősorban jogszabályi változás a módosítás indoka. Dr. Benkő László képviselő (MSZP) módosító indítványt fogalmazott meg a helyi lakásfenntartási támogatás kiterjesztése érdekében, amelyet az előterjesztő és a testület sem támogatott. Lapunk a nem támogatott indítványok esetében nem részletezi az indítvány tartalmát. Most sem tettük. Idéztük azonban az előterjesztő alpolgármester azon indoklását, mely szerint a dr. Benkő László által megfogalmazott módosító indítvány „súlyosan sértette volna az egyenlő elbírálás követelményét, s olyanokat juttatott volna előnyhöz, akik nem szorulnak támogatásra”. Ez a mondat késztette ismét véleménynyilvánításra a képviselőt. Alatta adjuk közre Nagy István alpolgármester válaszát. Az el nem fogadott javaslat A képviselő-testület 2005. november 29-i ülésén önálló képviselői indítványt nyújtottam be a helyi lakásfenntartási támogatás módosítása érdekében. Az 1993. évi III., az úgynevezett szociális törvény rendelkezik a lakásfenntartási támogatás különböző formáiról, amelyek a szociálisan rászoruló személyeknek és családoknak nyújtanak segítséget a lakhatás rendszeres költségeinek fedezéséhez. Hatályos ön- kormányzati rendeletünk szerint a helyi lakás- fenntartási támogatás elnyerésének az egy főre eső jövedelem mértékén túl egyéb feltételei is vannak: a lakásfenntartás tényleges költségének meg kell haladnia egyedülálló személy e- setén a háztartás összjövedelmének 20%-át, ennél nagyobb család esetén annak 30%-át, a lakás nem lehet nagyobb az adott családnagyság esetében helyben elismert méretűnél, rezsiköltsége pedig nem lehet több, mint a helyben elismert költség, jelenleg havi 600 Ft négyzetméterenként. Azok a kérelmezők, akik a számukra helyben elismertnél akár csak 1 m2- rel nagyobb, vagy a helyben elismertnél akár csak 50-100 Ft-tal magasabb rezsijű lakásban laknak, jövedelmi helyzetüktől függetlenül, önhibájukon kívül kiszorulnak a támogatásból. Egyetlen fillér önkormányzati lakásfenntartási támogatásban nem részesíthetők, azaz a helyben elismert mértékig sem segíthetjük őket a lakhatás költségeinek elviselésében. Önálló képviselői módosító indítványomnak az volt a célja, hogy a rendeletben foglalt egyéb feltételeknek megfelelő újpestiek ne szoruljanak ki ebből a segélyfajtából, hanem a helyben elismert lakásnagyság mértékéig és a helyben elismert lakásrezsi figyelembevételével lakásfenntartási támogatásban részesüljenek. Az előterjesztő véleményével szemben állítom, hogy javaslatom nem sérti az egyenlő elbírálás elvét, mert mindazon kérelmezők, akiknek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a helyben elismert mértékig figyelembe vett lakásrezsijük meghaladja jövedelmük 20, illetve 30%-át, továbbra is támogatásban részesülnének. A támogatás fix összegű, az egy főre eső jövedelem szintjétől függően 2500, 3500, illetve 5000 Ft havonta. Javaslatom nem érintette a támogatás ily módon differenciált mértékét. Az előterjesztő véleményével szemben azt is állítom, hogy javaslatom nem juttatna olyanokat előnyhöz, akik nem szorulnak támogatásra, mivel továbbra is csak a helyi rendeletben meghatározott jövedelmi szint alatt élők lennének jogosultak az egy főre jutó jövedelem alapján differenciált összegű önkor-' mányzati támogatásra. A fentiekből jól érzékelhető, hogy módosító indítványom a szociálisan rászoruló emberek és családok érdekében fogalmazódott meg, akik amúgy is alacsony jövedelmük jelentős részét otthonuk fenntartására kénytelenek költeni. Javaslatomat, amely a szociális törvény szellemében orvosolná a helyi lakásfenntartási támogatásból ma kiszorulók problémáját, továbbra is fenntartom. Remélem, hogy a képviselő-testület 2006 elején visszatér a kérdésre. dr. Benkő László, a 8. vk. önkormányi képviselője A jogszabályok figyelembevételével Az érdemi válasz kifejtése előtt arra a tényre hívom fel a tisztelt Olvasó figyelmét, hogy dr. Benkő László szocialista párti képviselőtársam által előterjesztett önálló indítványt mindössze 4 képviselő támogatta, 20 képviselő nemmel szavazott, 5 fő tartózkodott. Ez arra utal, hogy a módosító javaslatot a képviselő-testület nem tartotta sem szakmai, sem költségvetési szempontok szerint megalapozottnak. Az önkormányzat számára a lakásfenntartási támogatás feltételeinek a megállapításakor a legnagyobb gondot a források hiánya okozza. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény jelentősen csökkentette a szociális célokra fordítható állami normatívák összegét, ezért a helyi lakás- fenntartási támogatásra jogosultak köre jelenleg tovább nem bővíthető. Képviselőtársam figyelmen kívül hagyja a képviselő-testület szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 23/2003. (VII. 16.) számú rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. §-ban foglalt rászorultsági elv érvényesítésének kötelezettségét is. Az Újpest újság fentebb hivatkozott számában közölt, az önálló indítvánnyal összefüggő véleményemet továbbra is fenntartom, az alábbi kiegészítésekkel: 1. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évilll. törvény (a továbbiakban: Törvény) meghatározza az úgynevezett „normatív lakásfenntartási támogatás" feltételeit és összegét. Ez a meghatározás azt jelenti, hogy az a család (személy), aki megfelel a törvényi feltételeknek, jogosult a támogatás igénybevételére. A Törvény a jogosultságot a jövedelmi viszonyoktól, a lakásfenntartási költségektől és az elismert lakásnagyságtól függően állapítja meg. Az elismert lakásnagyság az egy háztartásban lakó személyek számától függ, és ez határozza meg a megállapítható támogatás összegét is. Képviselőtársam kifogásolja, hogy azok a kérelmezők, akik a számukra helyben elismertnél akár csak 1 m2- rel nagyobb vagy a helyben elismertnél akár csak 50-100 Ft-tal magasabb rezsijű lakásban laknak, jövedelmi helyzetüktől függetlenül, önhibájukon kívül kiszorulnak a támogatásból. A jogszabályok, így az önkormányzat rendeleté is, pontos, számszerű peremfeltételeket határoznak meg a jogosultság megállapításához. Ebben a tekintetben - mivel a méltányosság gyakorlására nincs lehetőség - nem lehet kivételt tenni azon a címen, hogy a kérelemben foglalt feltételek csak alig haladják meg a rendeletben meghatározott mértéket. Igazságtalan és méltánytalan lenne, ha - egyetértve képviselőtársam indítványával - az önkormányzat a lakásfenntartási támogatás megállapítása során eltekintene az elismerhető lakásnagyság figyelembevételétől. 2. A Törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzat - a meghatározott jogi kereteken belül - kedvezőbb jogosultsági feltételeket állapítson meg, mint a normatív ellátás. A helyi Rendeletben foglalt jogosultsági feltételrendszer - a jövedelmi viszonyok, a figyelembe vehető fenntartási költségek és az elismerhető la-
