Újpest, 2006 (14. évfolyam, 1/331-20/350. szám)

2006-10-12 / 19. (349.) szám

J PEST 2006. október 12. Károlyi Pista, a musicalhős (1. rész) A Budapesti Operettszínház tavasz óta nagy sikerrel játssza Frank Wildhorn és Jack Murphy Rudolf című musicaljét. A zenés darab szereplőinek többsége valós történelmi figura, akik hajdan szoros kapcsolatban álltak a címszereplő trón­örökössel. Egyik közülük Károlyi István gróf, az Újpestet alapító Károlyi István unokaöccse és névrokona. A fiatalabb grófot - épp e névrokonság miatt, megkü- lönbözettésként - a kortársak csak Pista­ként emlegették. A Károlyi család e haza­fiasságáról híres tagjáról Buda Attila Károlyi-kutatóval, míg a musical azonos nevű szereplőjéről Kerényi Miklós Máté színművésszel beszélgettünk. Cikkünk el­ső részében a Buda Attilával készített in­terjút olvashatják.- A musical újpesti nézőinek önkéntelenül is a települést alapító gróf jut eszébe, amikor a színpadon - két magyar arisztokrata, Lónyay Ferenc és Andrássy Gyula után - harmadik­ként elhangzik Károlyi István neve...- Csupán névazonosságról van szó, a darab szereplője nem az újpesti, illetve a fóti illetősé­gű gróf, hanem egyik öccsének, Károlyi Györgynek a gyermeke. A család ezen ágának Fehérvárcsurgón volt a birtokközpontja. Györgynek négy fia és egy lánya született; a musicalben megjelenő István a negyedik a fiúk sorában. 1845-ben, Budapesten látta meg a napvilágot, és itt is halt meg 1905-ben. Mivel két Károlyi István gróf élt egy időszakban, a fi­atalabbikat, hogy meg lehessen különböztetni őket, csak Károlyi Pistaként emlegették.- Hogyan alakult az ifjabb István pályája?- Érdekesen, mert nem Magyarországon, hanem Olaszországban nevelkedett. Édesanyja- Károlyi György felesége -, Zichy Karolina grófnő ugyanis, a szabadságharc után Magyar- országon hagyva férjét, gyermekeivel Olaszor­szágba emigrált. A kíváncsi olvasók kedvéért elárulom, hogy a komáromi menlevél birtoká­ban, a grófnő Klapka Györgyöt követte Firen­zébe. Károlyi István - Pista - tehát Firenzében kezdte iskoláséveit, majd ott ismerkedett meg az olaszországi magyar emigránsokkal. A ha­zafiak egy része Garibaldi seregébe is bekerült, később Klapka vezetésével olasz-magyar lé­giót hoztak létre. Károlyi tagja lett a csapatnak, ám amikor a légió feloszlatását követően haza akart térni, az osztrák-olasz határon az os­ztrák hatóságok elfogták. Hadi törvényszék elé akarták állítani, de Bismarck, a német Vas­kancellár erélyesen közbelépett az érdekében. A fiatalabb Károlyi István visszatérve Ma­gyarországra a nagykárolyi kastélyban ren­dezte be rezidenciáját, és politikai pályára lé­pett. Előbb a Szabadelvű Pártban vállalt pozí­ciót, később azonban a Függetlenségi Párt tag­ja lett. Nagybátyjához hasonlóan ő is külön­leges népszerűségnek örvendett, de amíg a fóti Károlyi István elsősorban a műpártolásával, addig ő magyar hazafiságával vált ismertté. Ennek egyik jeleként a nagykárolyi várat telje­sen átépíttette, és emelettel toldotta meg, valamint Nagykárolyban templomokat és ok­tatási intézményeket alapított.- A hiteles adatok szerint valóban szemé­lyes kapcsolatban állt Károlyi gróf és Rudolf főherceg?- Igen, sőt 1884-ben Károlyi Pista gróf személyesen fogadta Rudolf trónörököst. A Habs- burg-család magyarbarát tagjai többnyire Erdélybe jártak va­dászni, ahol medvét, farkast, hiúzt és számos másféle állatot ejtettek el. Rudolf és felesége, Stefánia hercegnő a Görgényi- havasokban megrendezett vadá­szat után három napra Nagyká­rolyba látogatott. (Akkorra már elkészült a kastély fölső szárnyának hét szobá­ja, a tulajdonos gróf ezekben a lakosztályok­ban szállásolta el vendégeit.) A trónörökös párt a helyi notabilitások a nagykárolyi vasút­állomáson fogadták. Az első üdvözlőbeszédet maga Károlyi István mondta, ebből néhány mondatot érdemes idézni, mert jól illusztrálják a gróf kötődését az uralkodói házhoz. „Legyen fenséged az összekötő kapocs a király és a nemzet között, és a nemzet boldogságával fo­kozódjék fenséged boldogsága is. E boldogság közepette„éljen fenségedben egy tántoríthatat­lan meggyőződés, és ez az legyen, hogy a mag­yar él a királyi házért, és hogy míg karjaink el nem száradnak, mi és utána fiaink készek leszünk és lesznek megvédeni a dinasztia érdekeit, a trón jogát, az imádott hazát.” E kije­lentés bizonyos mértékig azt mutatja, hogy a magyar nemzeti érzés a hatalom vonatkozásá­ban korlátokkal bírt. A beszédet elfogadhatjuk kommentár nélkül is, de lehet ironikusan is ér­telmezni. Egyfelől az a tény, hogy a szövegben hangsúlyosan szerepel a kijelentés, amely sze­rint a magyarság a királyi család elkötelezett híve, elismeri a dinasztia jogait, arra utal, hogy ez a viszony esetleg kérdésessé vált. Másfelől azonban nem volt kötelező efféle hódoló beszédet mondani. Az értelmezés attól függ, hogy az elhangzottakat a korba, a kontextusba belehelyezi-e az ember, vagy ak­tualizálni akarja.- A musicalben három ma­gyar nemes - Andrássy, Károlyi és Lónyay - összeesküvést szer­vez, és arra akarják rávenni a trónörököst, hogy ő legyen a monarchiából kiugró, független Magyarország királya. Mekkora az igazságtartalma ennek a szín­házi epizódnak?- V. Ferdinándot - 1848 végén - a fiatal 1. Ferenc József követte az osztrák császári trónon. Ennek az volt az oka, hogy őt ne kötelezzék azok a magyar nemzetet érintő törvények, amelyeket V. Ferdinánd elfogadott. A szabadságharc leve­rését követően felbukkant olyan magyar elkép­zelés, hogy a Habsburg-családot cseréljék föl a Romanovokkal, pontosabban Miklós cárral. Ez történelmi tény. Az is tény, hogy Rudolf kedvelte a magya­rokat. Sokkal jobban kedvelte, mint - Erzsébe­ten kívül - a bécsi császári családban bárki más. Ez megnyilvánult például abban, hogy Jó­kaival közösen egy a birodalom egészét leíró, többkötetes összefoglaló művet hoztak létre, Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és kép­ben címmel. És kiderült abból, hogy a főherceg szívesen jött Magyarországra vadászni. Persze hozzá kell tenni, hogy Rudolf magyarszeretete is csak bizonyos korlátok között értelmezhető. Ennek ellenére elképzelhető, hogy néhány ko­ponyában felmerült a gondolat: a fiú talán jobb király lenne, mint amilyen császár az apja. El­képzelhető, hogy létezett egy terv is, ám a tör­ténelem keresztülhúzta azt, mivel Rudolf egy * h.

Next

/
Thumbnails
Contents