Újpest, 2006 (14. évfolyam, 1/331-20/350. szám)

2006-09-28 / 18. (348.) szám

14 2006. szeptember 28. újpesti országgyűlési képviselők Folytatás a 13. oldalról Időközben változott a forrásmegosztás rend­szere, az önkormányzatok érzékenyen reagál­nak a mindenkori kormányok általi elvárások­ra, hiszen valamennyi kormány folyamatosan és egyoldalúan nagy terheket rótt, ró a hely­hatóságokra. Van tehát feladat. Hálás vagyok a sorsnak és a választóknak, hogy újpesti tapasztalatok útján juthattam országos szinten az önkormányzati „fejezethez”.- Ellenzéki politikusként lesz-e lehetősége a törvénymódosítások kezdeményezésére?- Úgy vélem, ellenzéki politikusként a va­lóság reális bemutatására lesz is módom. Tény, hogy az államkassza üres, az államház­tartás hiánya óriási. A két nagy parlamenti párt megtévesztő kampányt folytatott. Ha sza­bad úgy fogalmaznom, az MSZP volt a „peches”, hogy az országnak eme elképesztően rossz gazdasági helyzetében kormányt alakíthatott. Ilyen körülmények között újra kell definiálni az állam fogalmát, az önkormányzatok he­lyét, szerepét, megtalálni azt a pontot, ahol a közösség, a civil szervezet vállalhat szerepet. Frakciótársaimmal azon az állásponton va­gyunk, sokkal nagyobb szerepe lesz a jövő­ben az öngondoskodásnak, hiszen állami tá­mogatásra nem gondolhatunk. Az állam­kassza hasonlít a családira, csak annyit költ- hetünk, amennyi befolyt. Ha otthon 100 egy­ségnyi pénz van a pénzesdobozban, abból nem lehet mondjuk 130 egységnyit elkölteni, bármennyire is szeretnénk azt. Az egyén fe­lelős önmagáért, családjáért és a közösségért. Az önkormányzat akkor gondolkodik felelős módon a jövőben is, ha reálisan felméri, mi­lyen bevételi forrásai vannak, és ahhoz igazít­ja a kiadásait. Mivel a két nagy politikai erő becsapta az országot, a megszorító intézkedé­sek keserű piruláit sajnos mindannyiunknak le kell nyelnünk, nincs más választásunk. Sa­ját gyermekeink érdekében kell megtennünk ezt. A Magyar Demokrata Fórum a választási kampány során sem szépítette az ország helyzetét. A realitások talaján állva össze­geztük a tényeket és fogalmaztuk meg elkép­zeléseinket és terveinket. Mi nem ígértünk csodát, pluszjövedelmet, az életszínvonal emelkedését, s nem mondtuk azt sem, hogy rosszabbul élünk, mint négy évvel ezelőtt. Szóltunk viszont arról, hogy az ország gaz­dasági helyzete könnyel, áldozattal javítható csak. És meg kell találni azt a gazdaságpoli­tikát, amely több beruházást, ezáltal több munkahelyet eredményez, s csökkenti a munkanélküliséget.- A család hogyan fogadja megnövekedett feladatait?- Mindannyian érzik, hogy bármennyi időt is töltünk együtt, az kevesebb annál, mint amennyit szeretnénk. Megbecsüljük ezeket az órákat. De tudják rólam, a kihívások még több munkára ösztönöznek... Az önkormányzati tapasztalatok Ki kicsoda a politikában? Nagy István 1974-től a Magyar Állami Eötvös Loránd Geo­fizikai Intézetben a geoelektromos ma­tematikai csoport számítástechnikai mun­katársa, számítógépközpont-vezető. 1981-ben polgárjogi társaságot, 1982-ben gazdasági munkaközösséget alapít, 1981-2001 között a vállalkozást vezeti. 1990-ben önkormányzati képviselőnek választják meg. 1990-92-ben az újpesti önkormányzat lakásügyi, majd a lakásügyi és szociális bizottságának elnöke. 1992-94 között alpolgármester, 1995-97-ben a népjóléti és lakásügyi bizottság elnöke. 1997-től ismét alpolgármester. 1995-2004 kö­zött a Fővárosi Önkormányzat foglalkozta­táspolitikai bizottságának a tagja. 1995-től a Fővárosi Munkaügyi Tanács tagja, a köz­hasznú albizottság elnöke, 1997-től a Főváro­si Vagyonkezelő Rt. felügyelőbizottságának elnöke, nmjd tagja. 2001-02 között a Gaz­dasági Minisztérium lakáspolitikai munka­csoportjának a tagja. Alapító tagja az Újpes­tért Egyesületnek, az Újpesti Közművelődési Körnek, az Újpesti Polgárokért Mentő- és Véd­egyletnek és az Ister Kulturális Egyesületnek. 2001-ben az egészségügyi miniszter Pro Sa­nitate kitüntetésben részesíti. A 2006. évi országgyűlési választásokon országos lis­tán szerzett mandátumot. A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagja. (Forrás: www.parlament.hu)------------------------------%-----------------------------jc N agy István, Újpest népjóléti alpolgár­mestere a Fidesz - Magyar Polgári Szövet­ség önkormányzati képviselőjeként lett a rendszerváltozást követő választások után az újonnan megalakuló újpesti ön- kormányzat képviselője, majd a ciklus félidejében egyik első alpolgármestere. Az önkormányzat „hőskorát” követően to­vábbi három alkalommal lett képviselő, majd - egy rövid időszakot kivéve - meg­szakítás nélkül a mai napig alpolgár­mester is. Ez év tavaszán a Fidesz orszá­gos listájáról jutott a Parlamentbe. Bár csaknem kilenc éven át a Fővárosi Ön- kormányzat foglalkoztatáspolitikai bi­zottságának, a Fővárosi Munkaügyi Ta­nácsnak is tagja volt, most lépett először az országos politika küzdőterére. Interjú­sorozatunkban először erről kérdeztük:- Miként fogadta az országgyűlési képviselő­séget?- A sorozat eddigi résztvevőinek gondola­taihoz csatlakozva, bár nincs két egyforma pályakép, én is azt mondhatom, nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hogy országgyűlési képviselő lettem, és a politika „csúcsára” ke­rültem. Egy politikus tizenhat évi önkormány­zati munka és tapasztalat után is még sok min­dent elérhet, kitűzhet és megvalósíthat új célo­kat, de a parlamenti munkánál nagyobb elis­merés nem érheti.- Ön az országos listáról jutott a Parla­mentbe, minek tulajdonítja az erre feljo­gosító előkelő helyet ?- Hosszú ideig nem foglalkoztatott az a gon­dolat, hogy országos szinten is politizáljak, nem gondoltam arra, hogy parlamenti képvise­lő legyek. Ahogyan teltek az évek, az önkor­mányzati munkán kívül a Fidesz egyre több feladattal bízott meg, így kapcsolódhattam be és szerezhettem tapasztalatokat bizottsági tag­ként a fővárosi közgyűlés munkájában, ezzel egy időben a Fővárosi Munkaügyi Tanácsnak, majd a Fidesz-kormány alatt a Gazdasági Mi­nisztérium lakáspolitikai munkacsoportjának is tagja lettem. Eme területen szerzett tapasz­talataim és alpolgármesteri munkám nagyon jól „megfért egymással", sőt kiegészítették egymást, hiszen az egészségügy, a szociálpoli­tika, a lakásgazdálkodás és a foglalkoztatáspo­litika tizenhat éve a szakterületem. Az orszá­gos politikába való bekapcsolódást az utóbbi két-három év hozta meg számomra, amikor a Fidesz észak-budapesti koordinátora, majd re­gionális igazgatóhelyettese lettem. Jóleső ér­zés volt, hogy egyre több feladattal bíztak meg. Éreztem a bizalmat is, amely annak a többéves munkámnak az eredménye, amelyet Újpesten, illetve a fővárosban végeztem. Úgy

Next

/
Thumbnails
Contents