Újpest, 2006 (14. évfolyam, 1/331-20/350. szám)
2006-07-13 / 14. (344.) szám
15 2006. július 13. ül jjP m, H n *M|| L \n # I ti ■ a 3 r S*fS< Mii 5 mitt e *W Sajtótájékoztatót tartott június 9-én a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal, az apropót a fővárosi parlagfű-mentesítési koordinációs bizottság alakuló ülése adta. Az eseményen számos Budapest lakosai számára igen fontos információ hangzott el, ezeket az alábbiakban közöljük olvasóinkkal. A parlagfű elleni védekezés elsősorban a föld tulajdonosának, illetve használójának a kötelezettsége. A hatóságok feladata, hogy - ameny- nyiben a tulajdonos nem tesz eleget a kötelezettségének - a mulasztók költségén elrendeljék az úgynevezett közérdekű védekezést, emellett növényvédelmi bírságot is kiszabhatnak. Az önkormányzat mint tulajdonos maga is felel a saját területeiért. Belterületen az ön- kormányzat jegyzője látja el a növényvédelmi hatósági feladatokat, így a parlagfűvel fertőzött területek felderítése, az eljárások megindítása az ő feladata. Az eljárás más hatóságok - főleg a földhivatalok és a növény- és talajvédelmi szolgálatok (növényvédelmi hatóságok) -megkeresésére vagy bejelentésére is indulhat. Az ellenőrzést a földhivatalok - elsősorban a fővárost körülvevő termőterületeken - határszemlék során végzik, együttműködve a növényvédelmi hatóság szakembereivel. Budapest és Pest megye területén növényvédelmi monitoring (figyelő) rendszert is működtet a Fővárosi Önkormányzat, ennek időszakos jelentéseit saját honlapján és a fővárosi honlapon (www.budapest.hu) közzéteszi. A hatóságok eljárásukat bel- és külterületen, a magánkerteken túl ipari, kereskedelmi és egyéb telephelyeken, utak, vasutak, vízpartok mellett is lefolytathatják. A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka július hónap, ezért az ingatlantulajdonosoknak a parlagfű irtását június 30-ig végre kellett hajtaniuk - ez volt a szankciómentes, önkéntes jogkövetés határnapja. A megjelölt időpont óta az ingatlan tulajdonosának, használójának ismerete nélkül is el kell végezni a hatósági parlagfűirtást. A hatósági védekezés teljes költsége az FVM országos szervétől, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Irodától igényelhető, így a hatóságoknak - köztük az önkormányzatoknak - nem saját forrásból kell állniuk a költségeket. Ezen költségeket később a föld tulajdonosa, használója köteles megtéríteni. E költségtérítés azonban nem azonos a növényvédelmi bírsággal, amely húszezer és kétmillió forint közötti összegben az eljárás költségén felül kerülhet kiszabásra. A költségek megtérítésének elmulasztása esetén azok - a növényvédelmi törvényben foglaltak alapján - adók módjára be- hajthatók. A probléma fontossága miatt szükséges a megyei államigazgatási szervek és a fővárosi polgármesteri hivatalok hatósági tevékenységének összehangolása, az egységes jogértelmezésen alapuló gyakorlat kialakítása. A fővárosi parlagfű-mentesítési munkacsoport munkájában részt vesznek a fővárosi és Pest megyei növény- és talajvédelmi szolgálat, az ÁNTSZ Fővárosi Intézete, a fővárosi kerületek földhivatalai, a Főpolgármesteri Hivatal és valamennyi fővárosi illetékességű polgármesteri hivatal. A hatóságok együttműködését a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnak kell koordinálnia. Újpesten... Tavaly nyáron Újpest Önkormányzata 40 alkalommal - összesen 17 hektárnyi területet érintően - hivatalból indított eljárást parlagfűirtás elmulasztása miatt, további 81 alkalommal pedig a földhivatal felől érkezett vagy lakossági bejelentést követően került sor ilyen intézkedésre - ezek 57 hektárnyi területre terjedtek ki. Az újpestiekről elmondható, hogy bár számos alkalommal került sor írásos figyelmeztetésre, az esetek döntő többségében a tulajdonosok végül elvégezték a szükséges irtásokat. Ennek elmulasztásakor azonban a hivatal kénytelen volt elrendelni a kényszerkaszálást. Az idei nyáron, mint minden fővárosi kerület vezetése, Újpest Önkormányzata is kéthetente készít beszámolót a Fővárosi Önkormányzat felé arról, hány esetben került sor lakossági bejelentésre, eljárás megindítására, kényszerkaszálás elrendelésére vagy bírság kiszabására, illetve hogy ezek mekkora területet érintettek. Érdemes továbbá tudni róla, hogy a Fővárosi Önkormányzat 1998 óta működteti a Parlagfű Forródrót lakossági szolgálatot a 327-1686- os telefonszámon, amelyhez évente átlagosan 1500-2000 hívás érkezik. Itt a szolgálat munkatársai minden bejelentést a területileg illetékes hatósághoz továbbítanak, ahol megindul az eljárás, azaz megkeresik a gondozatlan ingatlan tulajdonosát, és felszólítják a gyommentesítésre. (h) Nálatok vannak-e állatok? Tanulmány készült a fővárosiak állattartási szokásairól A Studio Metropolitanma Urbanisztikai Kutató Központ Kht. legújabb tanulmánya a budapestiek állattartási szokásait, valamint a városi állattartás körülményeivel kapcsolatos attitűdjeit vizsgálta. Az eredményekről Bihary Gábor, a Fővárosi Közgyűlés európai uniós integrációs és külügyi bizottságának elnöke és Ong- jerth Richárd, a Studio Metropolitana ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón számolt be. Az alábbiakban a tanulmány legfontosabb megállapításaiból adunk közre olvasóinknak. A budapesti lakosság közel fele tart otthonában valamilyen állatot, legtöbben kutyát (29%) és macskát (17%). A többség maximum egy kutya tartását helyeselné, míg a budapestiek közel fele két macskát engedélyezne egy lakásban. Kertben, udvaron több állat tartását is elfogadhatónak tartják a budapestiek. Kiderült továbbá, hogy a kutyaürülék szinte minden budapestit zavar, míg a galambpiszok esetén lényegesen alacsonyabb elégedetlenségi szint volt tapasztalható. Szinte teljes az egyetértés abban, hogy szigorúan meg kellene büntetni azokat az állattartókat, akik nem takarítják fel kutyájuk ürülékét. A fővárosi lakosok támogatnák, hogy több olyan szemetest létesítsenek, ahova a kutyaürüléket el lehet helyezni, illetve a kutyavécéket építését is. A kutyapiszok eltüntetésének felelősségét nem csak a tulajdonosokra hárítják a válaszadók: a társasházakat, háztulajdonosokat is köteleznék a budapestiek arra, hogy mindennap takarítsák fel az előttük lévő járdát. A fővárosiak fele pedig egyenesen úgy érzi, hogy a kutyapiszok eltakarítása alapvetően az önkormányzat feladata. A válaszadók döntő többsége úgy nyilatkozott, hogy szigorúan megbüntetné azokat, akik bántalmazzák, kínozzák az állatokat. Teljesnek tűnik az egyetértés továbbá abban, hogy a kutyákat tulajdonosaik ne vihessék be a játszóterekre, ám ennek elkerülése érdekében sokkal több kutyafuttatóra lenne szükség. A budapestiek szívesebben vennék, ha a kutyatulajdonosok pórázon tartva (a megkérdezettek négyötöde) és szájkosárban (a megkérdezettek kétharmada) sétáltatnák kutyájukat az utcán. Bár a fővárosi lakosság fele úgy véli, hogy a kutyáknak nem jó, ha városi környezetben élnek, a többség szerint még társasházban is lehet kulturáltan kutyát tartani. Az ebadót és egy olyan rendelet megszületését, amely a szomszédok írásos beleegyezéséhez kötné a kutyatartást, azonban már kevesen támogatnák. (Zs)
