Újpest, 2006 (14. évfolyam, 1/331-20/350. szám)
2006-04-20 / 8. (338.) szám
^£ST Telepi Károly Újpesti kikötő című képe C.,,1—C.Ut—»—iJ—t_~ . "SÍ (Repró: Zalka István) Tárlatajánló Újpest régi kincsei 2006. április 20. képek címmel, 1950-ben megjelentette húsz ismert személyiség képzeletbeli gyerekkori arcképét (Cocteau, Einstein, Churchill...) tartalmazó, humoros albumát. 1952-ben az Editions de la Revue Adam kiadta Vértes önéletrajzi könyvét, az Amandes Vertes-t. Moulin Rouge Ugyancsak 1952-ben készült el John Huston Toulouse-Lautrec életéről szóló filmje, a Moulin Rouge, aminek nemcsak díszlet- és kosztümtervezési munkáiban vett részt, de az ő kezét láthatjuk Toulouse-Lautrec szerepében rajzolni. A Moulin Rouge díszlet- és jelmezterveit Párizsban és New Yorkban is kiállították. Az ő nevéhez fűződik a Bíró Lajos forgatókönyvéből, Rózsa Miklós zenéjével 1940-ben készült angol film, a Bagdadi tolvaj jelmezterveinek egy része is. Készített díszleteket a párizsi operaház, a Comédie Franyaise és a Théátre Fran- yais, a londoni Adelphi Theatre részére, kosztümterveket az amerikai Barnum Circusnek és a párizsi Moulin Rouge revüihez. Tervezett freskókat szálloda, étterem (Restaurant de l’Odeon), nagypolgári lakás dekorálására, kottacímlapokat, plakátokat, valamint borcímkét a Mouton Rothschild-pincészet számára. Rajzain, grafikáin és festményein a két világháború közötti Párizs-polgári életének mindennapjait, a Bois de Boulogne-ban lovagoló hölgyeket, lóversenyek, tengerparti üdülőhelyek elegáns dámáit, valamint az éjszakai élet színes, erotikus világát jelenítette meg, hol könnyed, játékos stílusban, hol metsző gúnynyal. Kritikusai Hogarth, Daumier és Toulouse- Lautrec szellemi örökösének tartják, de posztimpresszionista stílusú festményei sohasem érték el rajzai színvonalát. Tagja volt a Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának és a New York-i Könyvillusztrátorok Társaságának. A Philadelphiai Múzeum ösztöndíjat alapított emlékére. 1959-ben jelentős anyagot, közel száz művet ajándékozott a Magyar Nemzeti Galériának, amiből 1960-ban a Műcsarnokban rendeztek kiállítást. 1961-ben beválasztották a cannes-i filmfesztivál zsűrijébe, de ennek a tisztségének már nem sokáig örülhetett.”** Cserba Júlia: Magyar képzőművészek Franciaországban (1903-2005) című kötete a Vince Kiadó gondozásában, a Budapesti Könyvfesztiválra jelenik meg. A Kongresszusi Központban április 22-én, délelőtt 11 órakor, Passuth Krisztina művészettörténész mutatja be a kötetet. Az újpesti érdeklődők a szerzővel a Vértes Marcell-kiállítás megnyitóján találkozhatnak, ahol Gelléri István mutatja be a szerzőt és kötetét. A galéria látogatói kedvezménnyel vásárolhatják meg a hiánypótló könyvet. A tárlat május 14-ig tekinthető meg az Árpád út 66. szám alatt. (Az oldalt összeállította: Rojkó Annamária) A Budapesti Történeti Múzeum legújabb kiállítása elsősorban a főváros szerelmeseinek, valamint a művészet- és kultúrtörténet híveinek kínál számtalan érdekességet. Bár a tárlat címe három jeles magyar festőt: Barabás Miklóst, Székely Bertalant és Szinyei Merse Pált nevezi meg védjegyként, rajtuk kívül többek között Munkácsytól, Madarásztól és Med- nyánszkytól is szerepel néhány alkotás. Ezúttal azonban mégsem a kvalitásos művészek, hanem választott témájuk: Pest-Buda, Óbuda és Újpest eseményei, épületei, tájai és nem utolsósorban egykori lakóinak portréi varázsolják egyedivé a kiállítást. A főváros két és fél évszázados története vonul fel előttünk. A kollekció legrégebbi darabja a 18. században készült - dokumentációját a királyi palota gyűjteményének leltára őrizte -, míg a „legfrissebb” alkotás a 20. század első évtizedéből való. Az újpesti lokálpatrióták és művészetbarátok számára külön csemege, hogy a tárlaton számos 19. századi olajkép örökíti meg a korabeli nagyközség életét. Az egyik „szemtanú” Telepy Károly volt, aki előbb Barabás Miklósnál, majd a müncheni akadémián és Velencében tanult. A neves festő - a Képzőművészeti Társulat titkára - 1870-ben Megyeren vett házat, és gyakran talált témát a környéken. Számos olajképén örökítette meg meg azt a folyamatot, amelynek során a Duna-parti természeti környezetet iparvidékké alakították. A Káposztásmegyeri táj című festmény mellett ezt mutatja az 1882-ben keletkezett Újpesti hajógyár, amely az üzem közelében egy lapátkerekes hajót és egy csónakot ábrázol, valamint az Újpesti kikötő, amelyen a hangár mellett letakart hajókat és néhány munkást ábrázolt a festő. Nem Telepy volt azonban az egyetlen, akit megihletett a Pest-közeli település. A kiállításon többek között Lotz Károly Megyeri homokpart című képe is látható. A magyar romantikus festészet nagy alakja egykor ugyancsak W % mindennapos vendég volt Újpesten, hiszen egy időben itt rendezte be műtermét. Újabb meglepetést tartogat Az újpesti Duna- ág sziget című kép, amelyet Molnár József festett 1870-ben. A festmény egy távoli toronnyal a háttérben, a folyó gázlójában álldogáló gólyákat mutatja. Keleti Gusztáv egy évtizeddel később ugyancsak a Dunát örökítette meg. Az Újpesti részlet a Dunával című olajképen für- dőző gyerekek láthatók. A „legfrissebb” és talán leghangulatosabb helyi vonatkozású alkotás 1912-ből való. Pörge Gergely Újpesti vására a korabeli piacteret ábrázolja, rajta jól beazo- nosíthatóan a belsővárosi református templommal. Újpest rejtett kincsei mellett a kiállításon többek között a Belváros, a Terézváros, Zugliget, a Víziváros és a Várnegyed jellegzetes panorámája és utcaképe látható. Feltűnnek a vásznakon piaci kofák, járókelők, cirkuszi artisták, valamint a korszak ismert személyiségei, mint Kossuth Lajos, Széchenyi István, Petőfi Sándor, de ott van gróf Andrássy Gyula miniszterelnök, Beniczkyné Bajza Lenke, a népszerű írónő, két híres színész, Lendvay Márton és Schodel Rozália, és Ferenc József Erzsébettel, azaz a királyi pár. Néhány freskóterv segítségével bepillanthatunk a Vigadó étkezőtermébe és az Operaház nézőterére is, valamint megtekinthetjük Deák Ferenc temetési menetét. A legnevesebb festőművészek mellett a 18-19. század kismesterei, zsáner- és tájképfestői: Marastoni Jakab, Friedrich Lieder, a biedermeier képeket alkotó Anton Einsler, valamint Ligeti Antal, Brodszky Sándor és Réti István munkái idézik fel a város történetét. A Barabás, Székely, Szinyei - a főváros rejtett kincsei című kiállítás május 15-ig, hétfőn, valamint szerdától vasárnapig, 10-től 18 óráig fogadja a látogatókat a Budavári Palota E épületében. rój * *
