Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-03-10 / 5. (310.) szám
2005. március 10. 9 Tárlatajánló Százéves a Könyves Kálmán Gimnázium (Folytatás az 1. oldalról) Utat nyitottak a felemelkedés felé A gimnázium kamarakórusa Zalayné Füles Márta vezényletével közel kétszáz érdeklődő előtt nyitotta meg a rendezvényt. Sömjén Gábor igazgató köszöntőjében elmondta, a szeptemberben elkezdődött centenáriumi tanév eddigi programjait - az iskola történetének legkiválóbb tanárairól elnevezett tizenkét versenyt és a tudomány hetének előadásait - a jelenlegi diákok számára szervezték. Ezúttal azonban az öregdiákok és az egykori kollégák kaptak meghívást. A századik évfordulón ugyanis e tárlattal Újpest első gimnáziuma túllép a városrész határain, hogy térben és időben bemutassa a Könyves szellemi kisugárzását. Az igazgató ezt követően néhány jelentős eseményt emelt ki az iskola történetének elmúlt száz esztendejéből. Hangsúlyozta, hogy 1905-ben Újpest számára a gimnázium alapítása új utat nyitott a felemelkedés felé. Az 1910-es években a szolidaritás jellemezte a főreál szellemiségét, hiszen olyan diákok is lehetőséget kaptak a továbbtanulásra, akiknek korábban erre nem volt esélyük. Az évtized elején érettségizett a két első leány tanuló, Székely Alice és Venetianer Piroska. Az Újpesti Főreál Gimnázium 1924-ben kapta a Könyves Kálmán nevet, és egy újabb állomást jelentett az 1945/46-os tanév, amikor megindult a tanítás a dolgozók gimnáziumában. A Rajk-per után, majd 1956-ot követően az iskola azon tanár- egyéniségek számára nyújtott menedéket, akik korábbi politikai állásfoglalásuk miatt kiszorultak az elit iskolákból. A személyes traumákon túl ez az intézkedés a Könyvesnek nyereséget hozott. Kulin Ferenc tevékenysége nyomán például az 1950-es évek elején telepítettek csillagvizsgáló távcsövet a gimnázium kupolájába. Az 1970-es évtized ismét korszakváltást hozott. Megkezdte munkáját a modern pedagógiai műhely, amelynek köszönhetően a gimnáziumban megindult a számítástechnika és az élő idegen nyelvek oktatása. A rendszerMai diákok a régi iskolapadban • váltást követően az újonnan alakult újpesti önkormányzat hosszú távon bizalmat szavazott az iskolának. Vállalta annak fenntartását, támogatta a hat- osztályos gimnáziumi képzés elindítását, és a századik évfordulóra befejezte az épület felújítását. Az iskola egykori diákjai - művészek, tudósok, vállalkozók segítségével - 1992-ben hozták létre a Nádas József Pro Homine Alapítványt, amely komoly szerepet tölt be a hagyományok ápolásában. Ünnepi beszédének végén Sömjén Gábor személyes köszönetét fejezte ki a százéves évforduló védnökeinek. Méltatta a kiállítást rendező Szunyoghy András és Balázs Sándor munkáját, megemlékezve a háttéranyagokat összegyűjtő P. Szabó Melinda könyvtárvezetőről és Szakonyiné Cseri Bogáta tanárnőről, valamint Szepesvári László igazgatóhelyettesről, aki a megnyitó szervezését vállalta magára. „Büszke vagyok rá, hogy az iskola fennállásának századik esztendejében én lehetek a Könyves Kálmán Gimnázium igazgatója” - zárta köszöntőjét Sömjén Gábor. Az épület Újpest egyik szimbóluma Megnyitóbeszédében Hock Zoltán, Újpest alpolgármestere a városrész önkormányzatának nevében üdvözölte a gimnázium egykori és mai diákjait, tanárait. Jelképes időutazással felidézte a száz évvel ezelőtti történelmi eseményeket. 1905- ben a korabeli újságok a japán-orosz háborúról írtak, a belpolitikai élet a Tisza- kormány intézkedéseitől volt hangos. Ebben az évben született József Attila. Ekkoriban még kisgyermekként tekintettek a világra a későbbi évtizedek meghatározó személyiségei, köztük Babits Mihály - aki később egy tanévet maga is a gimnáziumban tanított -, a szonettek költője, Szabó Lőrinc, a német dráma megújítója, Bertolt Brecht és az angol George Orwell, aki kódolt regényeiben a kommunista diktatúrát festette le. Albert Einstein éppen akkor fejezte be tanulmányait a fizika területén, Robert Koch pedig átvehette az orvosi Nobel-díjat. Mindezzel egy időben Magyarország egyik negyvenezer lakosú nagyközségében, Újpesten a közgyűlés határozatot hozott arról, hogy gimnáziumot alapít. Igazgatónak Kiima Lajos személyében egy „ősújpesti” pedagógust neveztek ki. A visszatekintést követően az alpolgármester arról beszélt, hogy az emberöltőnél hosszabb száz esztendő csupán egyetlen mérföldkövet jelent a patinás gimnázium krónikájában. A magyar közoktatás ezeréves történetében ez a távolság nem túl hosszú, a város számára mégis azt jelenti, hogy a gimnázium, amely túlélte az első és a második világháborút, majd az 1956-os ostromot, megfelelő hagyományt teremtett. Akik itt tanítottak, a tudás megbecsülését adták tovább. Az önkormányzat hitet tett az értékek felkarolása mellett, így az iskola a jövőben még erősebben szolgálhatja a közösséget. A Könyves Kálmán Gimnázium épülete - a városháza és a víztorony Trokán Péter a színészek tablója előtt (Fotók: Zalka István) mellett - ma is Újpest egyik legismertebb jelképe. A városrész arra kéri legidősebb gimnáziumának tanárait, hogy továbbra is töretlen hittel, hivatás- tudattal neveljék az újpesti gyerekeket, és mindannyian legyenek büszkék rá, hogy a Könyves Kálmán Gimnázium befogadta őket. „Csak a könyv kapcsolhat múltat a jövőbe" Babits Mihály idézett gondolata a N. J. Pro Homine Alapítvány által erre az alkalomra összeállított, Zsoltár férfihangra című könyv mottója is lehetne. A kötetet bemutatva dr. Sipos Lajos irodalomtörténész a szeretetrítusok jelentőségéről beszélt, amelyek embereket és csoportokat kötnek össze. Ilyen sajátos szeretetrítus, hogy az alapítvány kezdeményezésére a Reisinger János által szerkesztett kötetet - amely nem kerül kereskedelmi forgalomba - a Könyves Gimnázium öregdiákjai vásárolják meg a mai diákok számára. A Babits költeményeiből válogatott összeállítás a századik tanév méltó ajándéka. A kezdeményezést az első perctől minden érintett felkarolta; Babits Mihály jogutódja és a kötet alkotógárdája lemondott a honoráriumról. Az öregdiákok könyvbemutatóját követően Sömjén Gábor igazgató vetített képek segítségével az iskola Centenáriumi évkönyvében tallózott, majd Szakonyiné Cseri Bogáta tanárnő azon személyes élményeiről mesélt, amelyeket a kiállítás anyagának összegyűjtése kapcsán szerzett. A múzeum első emeletén található tárlat még azok számára is tartogat meglepetéseket, akik jól ismerik a gimnázium történetét. A kiállítás rendezői Újpest fejlődésével párhuzamosan, elsősorban archív fotók és dokumentumok segítségével mutatják be a Könyves száz esztendejét. A tablókon kör- befutó portrék azokat a tudósokat, művészeket, sportolókat és közéleti személyiségeket ábrázolják, akik egykor a Tanoda téri iskola padjait koptatták. A legnevesebb személyeket önállóan is bemutatják. Mindemellett a szertárak féltve őrzött muzeális értékei, korabeli bútorok, felszerelési tárgyak és egyenruhák színesítik a látványt. Az érdeklődők számára minden bizonnyal a kiállítás számára kölcsönkért „ereklyék” a legérdekesebbek, mint például Juhász Péter labdarúgó válogatott meze, ifjabb Blázy Lajos karmesteri pálcája vagy Szikora Róbert aranylemeze. A kiállítás március 27-ig, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg a Mezőgazdasági Múzeumban. Rojkó A.
