Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-11-10 / 22. (327.) szám
Fotó: Zalka István 2 005. november 10. r, r L1 f Amikor Triznya Mátyás 1991-ben el- hunyt, Szőnyi Zsuzsa fontolóra vette, hogy hazaköltözik. A baráti kör nyomására végül úgy döntött, marad, mert férje emlékét csak a Triznya-kocsma továbbvitelével tudja méltóképpen ápolni. Az elmúlt másfél évtizedben folytatódtak tehát a rendszeres összejövetelek. Az évek során azonban megérlelődött a hazatelepedés gondolata, s közel ötven év után Zsuzsa a jövő tavasszal egy budapesti lakással váltja fel római otthonát. Az itthoni ismerősök arra biztatták, valamilyen formában Magyarországon is vigye tovább a külföldön megkezdett tradíciót. Elindult a szervezőmunka, amelynek nyomán a Magyar Kultúra Alapítvány székházában működő MEVE örömmel vállalta, hogy már az idei programjában helyet ad a Triznya-kocsma budavári körének, azaz egy kissé átalakított, nyitott, sajátos tematikájú művelődés- és irodalomtörténeti előadás-sorozatnak. Az első alkalommal Hubay Miklós Kos- suth-díjas író volt Szőnyi Zsuzsa vendége, mindketten Márai Sándorról beszéltek, a második összejövetelen Czigány György költő és dr. Szabó Ferenc jezsuita atya Az Isten-kereső József Attiláról tartott előadást. A kör alapítóját budavári tapasztalatairól és döntésének indokairól kérdeztük.- Bár a magyar konyha specialitásai immár nem szerepelnek a programban, szeptember végén olyan sokan jöttek el az első előadásra, Alkotó pedagógusok Az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége „Alkotó pedagógusok 2005” elnevezéssel első ízben rendez országos képzőművészeti kiállítást november 23. és december 4. között az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Házban (István út 17-19.). A tárlatot november 23-án 14 órakor nyitja meg a kiállítás fővédnöke, Hock Zoltán, Újpest alpolgármestere, valamint Sinkó István képzőművész, művészeti író. A kiállítás mindennap 8-18 óra között tekinthető meg. Újpest - Róma - Budapest Szőnyi Zsuzsa hazatér Különleges hagyományt karolt fel a közelmúltban a Magyar Emlékekért a Világban (MEVE) Egyesület. Rómában közel ötven esztendeje alakult meg az úgynevezett „Triznya-kocsma", amelynek keretében Triznya Mátyás festőművész és felesége, Szőnyi Zsuzsa - az újpesti születésű, ám zebegényiként ismertté vált Szőnyi István festőművész lánya - lakásukon rendszeresen vendégül látta az emigráció tagjait, az ösztöndíjas diákokat és az arra járó magyar írókat, művészeket. Ezeken az estéken hazai ízek mellett, kötetlen formában, kultúráról és társadalmi kérdésekről beszélgettek a vendégek. Lapunk több ízben is készített interjút Szőnyi Zsuzsával, aki édesapja révén kötődik Újpesthez. Az egykori rádiós újságíró ezúttal hosszabb időre látogatott Budapestre, hogy előkészítse végleges hazatelepedését. hogy azonnal látszott, a közönség egy részének nem jut majd hely. Több mint ötven pótszéket kellett elhelyezni, és megfogadtuk, hogy legközelebb a nagyteremben tartjuk az estet. A második alkalommal már mindenki kényelmesen elfért, és így is telt házat vonzott a program.- Miért hozta meg a döntést, hogy sok-sok évi távoliét után hazatelepül?- Nagyon jól érzem magam Rómában, azt hiszem, ez a legnagyszerűbb hely, ahol élni lehet. Több ok miatt döntöttem mégis úgy, hogy mégis elhagyom az „örök várost”. Több mint egy évtizede egyedül élek, és számomra egyre nehezebb a kinti bérelt lakást fenntartani. Születésem óta Magyarország a hazám, itt vannak a régi barátaim, és hosszas keresés után nemrég sikerült egy hangulatos otthont találnom. Eljött az ideje, hogy változtassak!- Mit szólnak ehhez a római ösztöndíjasok?- Természetesen tiltakoznak - és persze igazuk van -, hogy megszűnik a magyarok menhe- lye. Amikor a férjemmel néha hazajöttünk vagy elutaztunk, előre be kellett jelentenünk, hogy a kocsma működése néhány hétig szünetel. A törzstagok egyelőre nem akarják elhinni, hogy végleg megszűnnek a szombat esti összejövetelek. Tudni kell, hogy Rómában nincs magyar kávézó és étterem. Rakott krumplit, töltött káposztát kizárólag nálunk kaptak a vendégek, anélkül egyetlen estét sem lehetett megszervezni. Ami a kultúrát illeti, a Római Magyar Akadémián ugyan néha-néha tartanak rendezvényeket, de a két műfaj teljesen különbözik egymástól. Nálunk a ’70-es, ’80-as években arról folyt a szó az emigránsok, ösztöndíjasok és külföldre látogató magyarok között, hogy mi történik a világban, hol milyen könyvek jelennek meg. Rendszeresen jártak hozzánk egyházi emberek, és a Collegium Hungaricum diákjai. Előfordult, Jótékonysá A Napraforgó Alapítvány a Sérült Gyermekekért a tavalyi évhez hasonlóan 2005. november 19-én, szombaton 19 órai kezdettel jótékony- sági koncertet ad az Újpesti Polgár Centrumban (Árpád út 66.) az Equinox Jazz zenekar fellépésével. A koncert célja: az ép és sérült gyermekek térítésmentes pedagógiai-pszichológiai vizsgálata, felzárkóztató fejlesztésük támogatása, különös tekintettel az 5-6 éves, beiskolázás előtt álló gyermekekre. hogy egy-egy alkalommal 35-en, 40-en voltunk a lakásban. Ez egy olyan küldetés volt, amit a rendszerváltásig semmiképp sem lehetett abbahagyni.- Gondolt arra, hogy valamilyen módon megörökítse az elmúlt évtizedek emlékét?- A Kortárs Kiadónál hamarosan napvilágot lát egy kötet, amely az emlékeimet tartalmazza. Beszámolok róla, hogy miként ismerkedtünk meg a férjemmel, hogyan menekültünk a szögesdróton át Ausztriába. A tengerentúlra készültünk, végül a barátaink segítségével jutottunk el Rómába. Szintén a barátok révén került a férjem az olasz filmgyárba, a Cinecittához. Díszletfestőként kezdte, majd végigjárta a film- készítés szinte minden fázisát. Végül operatőrként dolgozott, a nevéhez fűződik többek között Vittorio de Sica: Csoda Milánóban című filmjének fényképezése. A stúdiók környékén csak úgy emlegették: „Matyi, a magyar”. Szabadidejében festett, és nagy bánatomra szinte minden képét eladta. Németországban, Párizsban és Brüsszelben keltek el a festményei. Én előbb az olasz rádió magyar adásánál kaptam állást, ahol hírfordító és felolvasó voltam, majd a miniszterelnöki hivatal külföldi sajtóosztályán dolgoztam. Végül a vatikáni rádió magyar adásának munkatása voltam. A könyvben természetesen arról is szó esik, hogy mikor és hogyan kezdődött a Triznya- kocsma, és ha mód van rá, megemlékezem az áttelepedésről is. Rojkó A. A Budavári Triznya-kör további összejöveteleiről a www.mka.hu/meve című honlapról tájékozódhatnak. A Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület telefonszáma: 224-8178. gi koncert Az est programja: - az alapítvány bemutatása,- koncert,- tombola sok nyereménnyel. Kérjük, aki segíteni szeretné alapítványunkat céljai elérésében, jöjjön el a koncertre. Támogatójegyek a koncert estjén, a helyszínen vásárolhatók (1200, 3000, 5000 Ft). Bővebb információ telefonon: 380-9276. Szeretettel vár mindenkit a Napraforgó Alapítvány kuratóriuma
