Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-09-15 / 18. (323.) szám
ípesti Város- fflP nap°k 5 A díjazottak életútja ÚJPEST DÍSZPOLGÁRA BENEraRENC olimpiai bajnok labdarugó, szakedző A z újpesti és a magyar labdarúgás máig meghatározó személyisége az elmúlt év végén volt hatvanesztendös. 1961-ben, 17 éves korában került az Újpesti Dózsa Sportklubba, ahol 1978-ig az első csapat meghatározó játékosa volt. Ettől az időponttól kezdve él, tanul és dolgozik Újpesten. A lila-fehér egyesület színeiben 418 bajnoki mérkőzést játszott, és 303 gólt szerzett. 1964-ben, a tokiói olimpián lett olimpiai bajnok, és egyben az olimpia gólkirálya. Ugyanebben az esztendőben az EB-n bronzérmet szerzett csapat tagja volt, 1966-ban, a vb-n pedig a magyar csapat tagjaként hatodik helyezést szerzett. 1962 és 1979 között 76 alkalommal öltötte magára a magyar címeres mezt, és ezen időszak alatt három alkalommal játszott a legjobb labdarúgókat pályára léptető Európa-válogatottban. Az Újpesti Dózsa Sport Club csapatával nyolc bajnoki címet szerzett, és három alkalommal nyert Magyar Népköztársasági Kupát. Ebben az időszakban a magyar gólkirályi címet is elnyerte. 1961-ben a labdarúgó Közép-Európa Kupában III. helyezést szerzett, 1978-ban a Vásárvárosok Kupájában ezüstérmes, 1974-ben pedig a Bajnokcsapatok Európa Kupájában csapatával bronzérmes lett. Sportpályafutásának befejezése után, 1979 tői 1981-ig az Újpesti Dózsa SC technikai vezetőjeként dolgozott, 1989-től a csapat pályaedzője, 1992-ben vezető edzője volt. Bene Ferenc a fennállásának 120., jubileumi esztendejét élő UTE labdarúgó-szakoszályának egyik legkiemelkedőbb képességű és eredményű sportolója, aki pályafutása alatt és most is sport- szerűségével, szerénységével és a klubhoz való hűségével sporttársainak és a lelátókon ülő szurkolóknak is példát mutatott. Szabályosan játszott, soha nem állították ki. Példaképpé vált. Nyugdíjasként is a sport és Újpest elkötelezettje. Mindennapos vendég a Megyeri úti stadionban, és számos újpesti rendezvényen népszerűsíti a labdarúgást, a klubot és - ahol csak megjelenik - városrészünket. Újpestért díjasok BERTALAN TIVADAR képzőművész, látványtervező és író E bben az esztendőben tölti be hetvenötödik életévét. A Képzőművészeti Egyetem tanára, önálló kiállítása volt Belgiumban, Németországban és itthon. Az Iparművészen Főiskolán kapott diplomát, majd ezt követően a Magyar Filmiroda, a Budapest Filmstúdió, később a MAFILM díszlettervezője, a Nemzetközi Filmstúdió művészeti vezetője. Látványtervezőként dolgozott Várkonyi Zoltánnal, Jancsó Miklóssal, Woody Alennel, Cristopher Reeve-vel, a néhai Supermannel. Nevéhez fűződnek többek között A Tenkes kapitányának és az amerikai produkcióban készült Az operaház fantomjának látványtervei. A Nemzetközi Filmstúdióban készült kooprodukciós filmek, bérmunkák igen magas színvonala fémjelzi Bertalan Tivadar munkásságát, aki művészeti vezetőként - art directorként - a teljes képanyagért felelt, igen összetett munkát végzett: maga választotta a munkákhoz a jelmez- tervezőt, a berendezőt, a kellékest. 1974-től 1990-ig az Anna Kareninától a Mata Harin át a Nagy Károlyig közel félszáz nemzetközi alkotás látványtervét készítette el. Pályája során nem kényeztették el szakmai kitüntetésekkel. Ellenzéki volt és renitens, aki művészként mindenképpen kiszolgáltatott volt, mégsem volt megalkuvó. Nyugdíjasként elhagyta a filmipart, helyette Újpesten tandíjmentes szabadiskolát vezetett fiataloknak. Ezt követően a Langlet Valdemar Általános és Felnőttképző Iskolában lett a művészeti tagozat vezetője, fiatalok oktatója. A tehetséges fiatalok felkarolása, tanítása számára természetes, magától értetődő foglalatosság. Szerény, sokoldalú és nagy tudású művész. Pályája során bebarangolta a képzőművészet szinte valamennyi ágát, irodalmi és esztétikai munkákat is publikál. Művészi hitvallása szerint a művészet állandó, csak a kifejezési eszközök változnak. Már a látványtervezés mellett is rendszeres publikált, prózáit saját rajzokkal illusztrálta. Az akkori politikai hatalom azonban számos esetben betiltotta munkáit. A filmgyár privatizációjakor nyugdíjba ment. A tanítás mellett az irodalom a szenvedélye. Főbb művei: Bertalan, A mindenség púpja, Emberisten, Kirándulószoba. Többségükben egyszemélyes művek, az író és az illusztrátor ugyanaz a személy: Bertalan Tivadar. Műveinek legtöbbször az újpesti székhelyű Kossuth Kiadó a gondozója. Bertalan Tivadar kisgyermekkora óta Újpesten él, igen szerény körülmények között. Élete a következetesség, a meg nem alkuvás, a hűség és a folyamatos újrakezdés és megújulás becsülendő és elismerésre méltó példája. DR. VASS JÓZSEF miniszter 1928 • PRESZLY ELEMÉR főispán 1930 • PÁLLYA CELESZTIN festőművész 1939 • DR. GYÖKÖSSY ENDRE református lelkész 1993 • NEOGRÁDY LÁSZLÓ tanár 1993 • BLÁZY LAJOS evangélikus lelkész 1994 • SZUSZA FERENC labdarúgó 1994 • DR. ÚJSZÁSZY LÁSZLÓ főorvos 1994 • DR. KENDELÉNYI ERNŐ főorvos 1995 • DR. MILETICS IVÁN főorvos 1995 • DR. GERBER ALAJOS fogorvos, hitoktató 1997 • DR. SIPOS LAJOS irodalomtörténész 1997 • DR. SOMOS ANDRÁS ügyvéd 1997 • JOEL ÁLON, Izrael magyarországi nagykövete 1998 • BENE FERENC labdarúgó-olimpikon 2005
