Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-08-30 / 17. (322.) szám
; Városnapok ‘Újpest Qalévia Az Újpest Galériában (Árpád út 66.) szeptember 2-án (pénteken) 18 órakor a fennállásának századik évfordulóját ünneplő Könyves Kálmán Gimnázium volt tanítványai Mi is „a Könyveshez” tartozunk című képzőművészeti kiállításának megnyitója. A tárlatot megnyitják: Schrammel Imre Kossuth-díjas képzőművész, nyugalmazott egyetemi rektor és Szunyoghy András Barcsay- és Újpestért díjas képzőművész. A kiállítás megtekinthető szeptember 16-ig keddtől péntekig 11-től 18, szombaton 9 és 18 óra között. .> ‘Újpesti Qpermek Qalévia Az Újpesti Gyermek Galériában - Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház (István út 17-19.) - szeptember 2-án (pénteken) 17 órakor nyílik Vizúr János fotóművész kiállítása Lélek-képek címmel. A kiállítást megnyitja: dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere. A kiállítás megtekinthető naponta 9-től 18 óráig, szeptember 12-ig. A művész, aki a Könyveshez tartozott Schrammel Imre, az agyag filozófusa Többéves hagyomány, hogy az Újpesti Közművelődési Kör a városnapok alkalmából emléktáblát avat valamely neves személyiség tiszteletére. Az is a tradíciók közé tartozik, hogy ugyanekkor alkalmi képzőművészeti kiállítás nyílik az Újpest Galériában. Az idei rendezvényen e két eseményt Schrammel Imre keramikus- és szobrászművész személye kapcsolja össze. A Munkácsy- és Kossuth-díjas, érdemes művész Babits Mihályról készített bronzportrét, amelyet a Könyves Kálmán Gimnázium falán helyeznek el. Szunyoghy Andrással közösen ugyancsak ő nyitja meg a Mi is a Könyveshez tartozunk című tárlatot, amelyen a centenáriumát ünneplő gimnázium egykori diákjainak, később művészi pályára lépő alkotóknak munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. Schrammel Imréről, a Magyar Művészeti Akadémia tagjáról ezúttal lapunk készített portrévázlatot. Fadrusztól Ibsenig Schrammel Imre tizenhat évesen, szülei válása után került Újpestre. A kamasz fiút a városban élő nagybátyja - Vasváry Zoltán, a helyi zeneiskola igazgatója - vette magához, aki a Könyves Kálmán Gimnáziumba íratta át unokaöccsét. A fiatalember korábban a piaristákhoz járt, ahol élénk művészeti szellem uralkodott, és remek rajzoktatás folyt. Az A mestert 1981-ben Kossuth- díjjal tüntették ki (Fotó: Zalka István) egyházi iskolában a fiú osztályfőnöke latin-rajz szakos tanárként korán fölfedezte, hogy diákja jobban szeret rajzolni, mint írni. Amikor a többieknek megadott témáról kellett latin fogalmazást készíteni, tanára Imre számára egy Fadrusz-szobor képét vette elő: dolgozatában kivételesen ezt a képet elemezhette. A Könyves akkoriban nyolcosztályos gimnáziumként működött. Az új diák hamar népszerű lett az iskolában, mert osztálytársainak ő rajzolta meg az órai feladatot. Ebből a tantárgyból profi módon teljesített. Rajzot azonban csak hatodikig oktattak. Könyves-hagyomány szerint az érettségiző nyolcadikosokat minden évben farsangi színi előadással búcsúztatták a hetedikesek. Imréék osztálya elhatározta, hogy Ibsen Peer Gyntjét adják elő. A díszlettervezést természetesen nem bízhatták másra, mint rajztehetséggel megáldott társukra. A darabról hamarosan kiderült, hogy „nem az ő súlycsoportjuk”, így az előadásból nem lett semmi. A rendezést vállaló diák azonban érettségi után a Színművészeti Főiskola rendező szakára, Schrammel Imre pedig az Iparművészeti Főiskola díszlet- tervező szakára felvételizett. Végül az ötvös szakra vették fel, innen számítja a főiskolán eltöltött éveit, amelyek száma meghaladja az ötvenet. Nagybátyja inkább azt szerette volna, ha öccse mérnöknek jelentkezik, ám a matematika (így utólag már mondhatjuk: szerencsére) nem tartozott a kedvenc tárgyai közé. A Könyvesben eltöltött három év - 1949 és 1952 között - a családban jócskán meghozta gyümölcsét, ugyanis jó pár év múlva a művész fia, későbbi menye és „természetesen” az unokája is a Könyvesbe járt, illetve jár. Ötvösből keramikus Mindennap másfél óráig tartott az utazás Újpesttől a zugligeti főiskoláig. Mindez remek alkalom volt arra, hogy a fiatalember néhány tanév alatt kiolvassa a világirodalom összes remekének olcsó könyvA matt porcelánból készült Pávián 1958-ban készült
