Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-08-18 / 16. (321.) szám
6 2005. augusztus 18. Augusztus 21-én született 1. rész Százöt éve Újpest jelképe Augusztus 21-én lesz százöt esztendeje, hogy Újpesten ünnepélyes keretek között átadták az „új” községháza épületét. Hét esztendő telt még el a várossá nyilvánításig, de az épület külső és belső megjelenésében már a századfordulón megelőlegezte a dinamikusan fejlődő és egyre jelentősebb település városi rangját. Az évforduló kapcsán a városháza építésének történetét kívánjuk nyomon követni. Községháza közadakozásból Az 1840-es évektől a település választott bírái magánházakban, saját lakásukban tartották üléseiket. Az első községháza 1845-ben, közadakozásból épült fel, a mai Árpád út 21. szám helyén. A több teremből álló, földszintes épület húsz éven át szolgálta a község képviselő-testületét, ám az ugyancsak helyben működő iskola fokozatosan kiszorította az elöljáróságot. 1865-ben született meg a döntés arról, hogy a képviselők elhagyják a régi községházát. Rosenzweig Heléna a József és Attila utca sarkán álló házát 4000 Ft-os áron eladásra kínálta az akkori önkormányzatnak, amely részletfizetés mellett megvásárolta az ingatlant. Ugyancsak elfogadták Rosenberg Jakab felajánlását, aki a szomszédos telket ingyen átadta a községnek. A testület hamarosan a kibővített és átalakított épületben folytatta munkáját. Egy évtizeden át szűk anyagi viszonyok között, rendben üléseztek a képviselők. 1874-ben - egy fogva tartott személy hirtelen halála miatt - kisebb botrány tört ki a környéken, amelynek nyomán az épület tűzvész áldozata lett. Eltelt néhány hónap, amíg a községházába visszatért az élet. Átmeneti időre egy Fő utcai épületbe - a mai Árpád út 29. szám alá - költöztek az irodák. A felújítást követően azonban újabb negyed századon át a József és Attila utca sarkán álló házban üléseztek a képviselők. A lakosság gyarapodásával, az ipar és a kereskedelem ugrásszerű fejlődésével párhuzamosan Újpesten folyamatosan nőtt a hivatalos Szecessziós lépcsőkorlát ügyek száma. Messze volt még a várossá alakulás időpontja, ám a millenniumhoz közeledve egyre gyakrabban merült fel a régi községháza szűk hivatalos helyiségeinek „tarthatatlan állapota”. 1895. január 28-án a képviselők határozatban javasolták egy „modern igényeknek és a község páratlanul rohamos fejlődésének megfelelő” községháza felépítését a község tulajdonában lévő Templom téren. Az előzetes tervet kidolgozó bizottság három variációt is említett, a képviselő-testület végül - a bizottság javaslata ellenére(l) - a Templom téri (később István, majd Szent István tér) helyszín mellett döntött. Zsoldos János közigazgatási jegyző kitűnő retorikai képességével meggyőzte a képviselőket arról, hogy Újpest legnagyobb tere a község középpontjában fekszik, a közlekedés gócpontja, és az ott elhelyezkedő piac számára nem okoz megoldhatatlan problémát, ha területe az építkezés miatt lecsökken. Megtérül az építkezés Döntöttek arról is, hogy a jelentős forgalom miatt az új községháza földszinti helyiségeit vendéglátó-ipari célokra bérbe adják, így a bevételekből rövid időn belül megtérül az építkezés, sőt a község számára új jövedelmi forrás keletkezik. Pest vármegye törvényhatósága 1895 júliusában a határozatot helyben hagyta. Az ellenzéki sajtó - és számos képviselő - sorozatos támadásai ellenére a községháza helyszínválasztása egyszer s mindenkorra eldőlt. A lojális Közérdek című hetilap e sorokkal üdHegedűs Ármin (1869-1945) és Böhm Henrik (1867-1936) Évszázados múlt után jeligéjű pályaművükkel megnyerték az újpesti községháza építésére kiírt tervpályázatot (Archív fotók) vözölte a hírt: „Teljes megelégedésünkkel találkozik az új községház helyének megválasztása... A nagy szabad tér, amely a monumentális épület emelése, valamint kellő parkírozás (parkosítás) által irigyelt dísze lesz községünknek, gyönyörű távlati hatást fog biztosítani ezen első nagyszabású középületünknek.” A testületi határozat elfogadása csupán az első lépés volt afelé, hogy a képviselők és a hivatal a jövőben megfelelő körülmények között dolgozhasson. Évek telnek még el a tervpályázat kiírásáig. A tervpályázat 1898-ban a képviselő-testület elérkezettnek látta az időt a pályázat kiírására. A tervezőket rendkívül szigorú feltételek közé szorították. A munkákat mindössze 28 nap alatt, 400 korona pályadíjért versengve kellett elkészíteni. A bírálóbizottság a Mérnök- és Építészegyesület tagjaiból állt. A szűkre szabott határidő ellenére az újpesti községháza tervpályázatára öt pályázat érkezett, a következő jeligékkel: Évszázados múlt után, Program szerint, Rajzolt vörös gyűrű, Talán, illetve Utolsó perc. A szakmai zsűri 1898 májusában alapos elemzés után valamennyi pályaművet véleményezte. A pályázatot, illetve az idő közben 800 koronára emelt első díjat az Évszázados múlt után jeligével ellátott munka nyerte. Alkotói: Böhm Henrik és Hegedűs Ármin, a korszak ismert építészei. Valamennyi helyi lap méltatta a győztes tervet; a Közérdek 1898. június 9-i számában megjelent tudósítás szerint: „Az épület földszintjének bal oldalát a lehető legkedvezőbb elhelyezéssel tágas kávéház és vendéglők foglalják el, amelyek mellett a tér felől a vendéglős lakása csatlakozik. Az István út felé és az épület jobb oldalán összesen 11 üzlethelyiség nyer elhelyezést. A tér felől még egy széles kapubehajtó vezet az egyik udvarba, melyben a tűzőrségi istálló és szertár vannak elhelyezve. Az egész első emeletet a kedvezően csoportosított hivatalos helyiségek foglalják el, itt nyernek elhelyezést a községi hivatalokon kívül a tanácsterem, anyakönyvi hivatal, törvénybírói hivatal és adóhivatal. A második emeleten a díszes kiképzésű közgyűlési terem, mely úgy van kiképezve s oly mellékhelyiségekkel ellátva, hogy igen célszerűen vigalmak megtartására is alkalmas. Az emelet többi része úgy van bérbe adható lakásokra beosztva, hogy azok bármikor bármiféle átalakítás nélkül hivatali helyiségekül legyenek felhasználhatók. Véleményünk szerint elsősorban ez teszi a díjazott tervet érdemessé, fejlődésben lévő községünknek ugyanis ma kell már gondoskodnia jövőbeni szükségleteiről.” A lapok beszámolói szerint a pályázaton indult tervezők a kivitelezés költségeit igen alacsony áron kalkulálták, ezért a bírálóbizottság az Fali lámpatest a lépcsőházban
