Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-07-14 / 14. (319.) szám
2005. július 14. __________________________ [Jj P£3T_______________________________________5 D íjátadás a Semme Június 30-án, az Ady Endre Művelődési Központ színháztermében került sor a városrész egészségügyi dolgozóinak Semmelweis-napi ünnepségére. E nemes hagyományú rendezvényen együtt ünnepeltek Újpest Szociális és Egészségügyi Intézményének (SzEI) munkatársai, valamint a Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézet egészségügyi dolgozói. Több mint kétszázan töltötték meg a széksorokat. Az ünnepség elnöki asztalánál foglalt helyet dr. Kiittel Péter, a Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézet főigazgatója, dr. Varga József, az Újpest SzEI igazgatója, Nagy István alpolgármester, valamint dr. Hollósi Antal sebész főorvos. A rendezvény nyitányaként Nyári István előadó- művész József Attila: Kései sirató című versét szavalta el, majd dr. Hollósi Antal, a Károlyi kórház sebészeti osztályának főorvosa mondott ünnepi beszédet. §Mtú§i/b péJdsi A szónok bevezetőjében utalt arra, megtiszteltetés számára, hogy sebészként őt kérték fel a megemlékezés megtartására. Dr. Hollósi Antal ünnepi beszédében azt a 19. század derekáig gyakran előforduló tragédiát ragadta meg, amikor a gyermekét kilenc hónapig hordó édesanya - a végzetes gyermekágyi láz miatt - nem tapasztalhatta meg az anyaságot. Július 1-jén, Semmelweis Ignác Fülöp születésnapján az egészségügyben dolgozók arra az orvosra emlékeznek, aki e fertőzés okozta betegség megelőzésért a legtöbbet tett. Az 1818-ban született Semmelweis Ignác családja Budán élt, és fűszerkereskedéssel foglalkozott. A fiú magyarul írt és gondolkodott. Középiskolái elvégzése után - apja szándéka ellenére - Bécs- ben nem jogot, hanem medicinát tanult. Orvosdoktorként, majd szülészmesterként szerzett képesítést. Tanárai és mesterei feljegyzései szerint elmélyült, elemző gondolkodás jellemezte. Bécsben Skoda professzor belgyógyászati klinikáján, majd Klein professzor szülészeti klinikáján szerzett gyakorlatot, ott tapasztalta első ízben a gyermekágyi láz tüneteit. Társa, Kolletschka kórboncnok hirtelen halála - akinek tünetei megegyeztek a gyermekágyi lázban meghalt nők tüneteivel - közelebb vitte a megoldáshoz. Az 1840-es évek derekán kidolgozta elméletét, az úgynevezett Semmelweis-doktrínát, amely valójában az aszep- szis (a fertőzések sterilizálás útján való megelőzése) elve. Tanulmányt tett közzé a klórmésszel való kézmosás szükségességéről. Bár professzorai elismerték tanait, a szakma többségét nem sikerült meggyőznie. Semmelweis csak 1861-ben publikálta eredményeit, amelyek akkoriban visszhang nélkül maradtak. Idegei felmondták a szolgálatot, és 47 évesen maga is szepszisben halt meg. Az 1860-as évek második felében Semmelweis helyett Európában Joseph Listert tartották a kérdés legjelentősebb szakemberének, aki Pasteur és Koch tapasztalatai nyomán dolgozta ki módszerét. A karbonsav gőzével való fertőtlenítést másfél évszázadon át fontosabbnak vélték, mint Semmelweis jóval egyszerűbb technikáját. Talán némi elégtételt nyújthat számunkra - folytatta Hollósi doktor -, hogy egy ausztrál filmrendező, Raymond Bellour hamarosan filmet készít a „bécsi magyar orvosról”. Az ünnepi szónok ezt követően arra kereste a választ, hogy több mint másfél évszázad alatt hogyan változott a magyar egészségügy megítélése. Véleménye szerint, míg szavakban az egészségügy helyzete folyamatosan kiemelkedő fontosságú, a gyakorlat azt mutatja, hogy a politikai döntések áldozata. Ezen a területen egyszerre van jelen a szűkösség és a pazarlás, és ezt a tényt néhány szakmai példa felsorolásával világította meg. Nincs elegendő jelentkező a hazai orvosi állásokra, ugyanakkor a friss diplomás fiatalok külföldön vállalnak állást. Megoldatlan probléma az egészségbiztosítási rendszer, és a minimális ellátás meghatározása szakmai helyett politikai döntést igényel. Semmelweis Ignác életműve a magyar orvostársadalom számára azt példázza, hogy a körülmények ellenére minden erőnkkel munkálkodjunk. Az egészségügyben dolgozók készen állnak az együttműködésre, mert csak így biztosítható az európai színvonalú ellátás - zárta szavait dr. Hollósi Antal. Az ünnepi beszédet követően került sor az Újpest Önkormányzata által odaítélt Újpest Egészségéért díj átadására. A kitüntetéseket Nagy István alpolgármester nyújtotta át. BERECZKY KÁLMÁN NÉ kartonozó 1991 óta a Király utcai gyermekrendelő kartonosa, illetve a rendelő gazdasági és műszaki ügyeinek lelkiismeretes szervezője, intézője. Munkáját nagy odaadással, lelkiismeretesen végzi. A betegekkel kitűnő a kapcsolata. Józan ítélőképességgel ismeri fel a szükséges és lehetséges betegirányítási teendőket. DR. FELLEGI BÉLA nyugalmazott tiszti főorvos 1965-ben, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán szerzett diplomát, majd a Károlyi Sándor Kórház sebészeti osztályán kezdte orvosi munkáját. Folyamatos tanulás és szakmai továbbképzések eredményeként adjunktusi címet szerzett. 1991. október 1-jén nevezték ki Budapest IV. kerület tiszti főorvosává. Tisztiorvosi és köztisztviselői szakvizsgát szerzett, majd az ELTE továbbképző szakán orvosjogot tanult. Tevékenyen részt vesz az 1995-ben alakult LIONS klub munkájában. E karitatív szervezet nagy szerepet vállal a kerület szociálisan rászoruló tagjainak megsegítésében. Tiszti főorvosi munkáját fémjelzi számos preventív egészségmegőrző akció szervezése. Mindezek működését különböző pályázatok elnyerésével biztosította. 2005. április 1-jén nyugdíjba vonult. Eddigi munkája a betegek és Újpest valamennyi polgárának javát szolgálta. DR. HEGEDŰS MÁRTA felnőttháziorvos Budapesten, a Semmelweis Orvosi Egyetemen szerzett diplomát, 1977-ben. Pályáját a salgótarjáni kórház belgyógyászatán kezdte, ahol 1985- ig dolgozott. 1986-tól megszakítás nélkül Újpesten dolgozik. Először felülvizsgáló főorvos volt, majd 1987-től körzeti, illetve háziorvosként szolgálja Újpest lakosságát. 1997-ben háziorvosi szakvizsgát tett. Pácienseivel és kollégáival egyaránt kiváló kapcsolatot alakított ki. DR. LELKES BÉLA sebész Általános és középiskolai tanulmányait is Újpesten végezte. Orvosi diplomáját 1965-ben vette át, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. A Károlyi Sándor Kórházban általános orvosként helyezkedett el. 1969-ben általános sebészetből szakvizsgázott. 1998- tól szakrendelést vezető főorvosként dolgozik. Jelenleg a felnőttszakorvosi rendelőintézet általános sebészeti szakrendelését vezeti. (folytatás a 6. oldalon)