Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)

2005-06-02 / 11. (316.) szám

íj PEST 2005. június 2. A művészi anatómia mestere Az európai képzőművészet legnagyobb alakjai - Leonardo da Vinci, Raffaello és Tiziano - éveket, évtizedeket töltöttek az emberi, illetve állati test tanulmányozásával. A művészeti anatómia évszázadok óta önálló műfajt képvisel. E rendkívüli képességeket igénylő, speciális terület kiemelkedő mestere az Újpesten élő Szunyoghy András, aki nemrégiben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitün­tetésben részesült. Munkatársunk életútjáról és pályájáról kérdezte a grafikusművészt.- Az Újpesti Közművelődési Körben végzett fáradhatatlan szervezőmunkája és a város­részhez való kötődése miatt sokan az „ősúj­pestiek” között tartják számon. Kevesen tud­ják, hogy nagypapája Nagyváradon szüle­tett...- Nagyapámat ugyanaz a bába segítette a vi­lágra, aki Ady Endrét. Egy hónapban születtek. A költő családja és nagyapám családja jó barát­ságban álltak, Ady és nagyapám egy osztályba jártak a zilahi gimnáziumban. A költővel ké­sőbb személyes ismeretségbe is keveredtek, és gyakran összejártak. A nagyapám Székely Ber­talan tanítványaként végzett. Festőművészként alkotott, közben tanárként Kisújszállásra köl­tözött. Később a Kecskeméti Református Taní­tóképző rajztanára lett.- Az édesapja is örökölte a művészi vénát?- Apámat Révész Imre, a kecskeméti művész­telep vezetője tanította rajzra és festészetre. Ránk maradt rajzai alapján rendkívüli tehet­sége volt, belőle mégsem lett művész. Bioló­gusként végzett, majd Kecskeméten biológiát és földrajzot tanított. Amikor 1954-ben állást ajánlottak számára a budapesti Természettudo­mányi Múzeumban, az egész család a fővá­rosba, pontosabban Újpestre költözött.- Ön mikor döntött arról, hogy a művészi pá­lyát választja?- 1964-ben érettségiztem, a Könyves Kálmán Gimnáziumban. Abban az időben mindössze huszonöt hallgatót vettek fel a Képzőművészeti Főiskolára. Nem voltam közöttük, felvettek azonban az előkészítőre, ahonnan a következő évben sikerült bejutnom. A felkészülési idő­szakban a Természettudományi Múzeum pre- parátortanulója voltam, ahol nagyemlősöket, hüllőket és madarakat preparáltunk; nagyon sok állatot rajzoltam, illetve mintáztam. Sok év múlva ezeket az anatómiai ismereteket haszno­sítottam az anatómiakönyveim rajzainál.- Ezekben az években Újpesten már komo­lyan összetartottak a helyi képzőművészek. Ön is kapcsolatba lépett velük?- Hován László és Nagybányai Nagy Zoltán körül csoportosultak a művészek és a fiatal ta­nítványok, ők szervezték akkoriban a kultu­rális életet. E körbe Berda József éppúgy bele­tartozott, mint Bertalan Tivadar, Lányi Csaba vagy Sipos Áron. Valójában egy baráti társaság­ról beszélhetünk, akik közös születésnapokat és művészi tárgyú előadásokat egyaránt tartot­tak.- A Képzőművészeti Főiskolán, illetve pályá­ja kezdetén mely mesterek voltak önre a leg­nagyobb hatással?- Festő szakon Kádár György, kép-grafikán Ék Sándor volt a mesterem. A későbbi pályámat meghatározó anatómiát Barcsay Jenőtől tanul­tam. Grafikusként végeztem, majd a Pénzjegy- nyomdában rézmetszést tanultam Vagyóczky Károly mellett. Az ő neve minden magyar pa­pírpénzen ott szerepel.- A rézmetszés mennyire kíván speciális is­mereteket?- Az aprólékos munka elsősorban a szemet és a türelmet veszi igénybe. Egy kép elkészítéséhez parányi mozdulatokra van szükség. Talán köz­ismert, hogy a bélyegek között a rézmetszésű bélyeg a legértékesebb, hiszen egyetlen bélyeg befejezéséig három hónap telik el. Terveztem bélyeget Mongóliának, Jemennek, de igazán büszke a magyar bélyegeimre vagyok. Az egyik téma Pannonhalma jubileuma volt, a másik egy sorozat Budapest középületeiről. Ezekért a munkáimért 1973-ban nekem ítélték „Az év bé­lyegtervezője” díjat.- Mikor döntött a szabadúszás mellett?- Három évet töltöttem a nyomdában, utána a Derkovits-ösztöndíj elnyerésével kipróbáltam a szabad pályát. Sok kiállításon szerepeltek a munkáim, de ezek közül is a legrangosabb a Nemzeti Galériában bemutatott tárlat volt. 1982-ben, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának kiállítási biztosaként Olaszországba kerültem, ahol megszerveztem a Római Magyar Akadé­mián a grafikai műhelyt. Munkám során Szőnyi Zsuzsa, Amerigo Tot és Perczel Zita szemé­lyében néhány kiváló barátra tettem szert. Hazatérésem után néhány évvel családot alapí­tottam, két gyermekem született. Felhagyva a szabadúszással, 1989 óta tanítok a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában. Időközben fel­kértek, hogy az Iparművészeti Egyetemen szer­vezzem meg az anatómiaoktatást. Hét év után a körülmények rákényszerítettek a fölmondásra.- A művészi anatómia területén jelentős si­kereket ért el. Könyvek, kiállítások és elis­merések jelzik, hogy nevét, munkásságát itt­hon és külföldön egyaránt jól ismerik.- Több mint húsz esztendeje, még Rómában határoztam el, hogy Barcsay Jenő nyomán in­dulok el a pályán. Első könyvem, A ló művé­szeti anatómiája - amelyre később a Barcsay- díjat kaptam - hat éven át készült, végül a Cor­vina Kiadónál jelent meg, 1989-ben. Azóta három nyelven, bővített kiadásban a Kossuth Kiadó gondozza. Hét évvel később a kölni Könemann Kiadó ti­zenegy nyelven adta ki a Rajziskola című köny­vet, amely az ember anatómiája mellett tizen­egy állatét is tartalmazza. A rajzokat később a Nemzeti Galéria mutatta be. Ezt követte Az em­ber művészeti anatómiája, majd a Rajz ABC, a Madáranatómia és Az emberi test. Ma pedig nyolcéves szerződés köt a Kossuth Kiadóhoz, és mondhatom, kitűnő az együttműködés kö­zöttünk. Rojkó A. 'Éuzárá, üAAzeg.zá kiállítás \ ............ 1 ■■ ** ­A Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központban működő Leonardo da Vinci képzőművészkörnek a Babits Mihály Gimnáziumban nyílt évzáró, bemutatko­zó, összegző kiállítása. A szakkör már há­rom éve sikeresen működik. Családi han­gulatú, vegyes korcsoport dolgozik együtt. A legalapvetőbb formatanulmá­nyoktól haladtunk a bonyolult, figurális, összetett kompozíció megfestéséig. Újpes­ten kevés rajzszakkör van. Akik már dol­goznak, de egy be nem teljesült álmuk volt a képzőművészet valamely ága, azok nagyon jól érzik itt magukat. A közép- iskolások, akik sajnos kevesen vannak körünkben, készülhetnek ilyen irányú to­vábbtanulásra. A művészet egyben kap­csolat is az emberek között. Rávilágít a szépségre, harmóniára. Tagjaink a rajz, a festés eszközeivel keresik önmaguk kife­jezésmódját, mondanivalóját/ amellett, hogy a biztos klasszikus rajzalapok, is­meretek megszerzésére törekednek. A kiállítás megtekinthető a gimnázium au­lájában, a Hollósy Simon Galériában június 13-ig. Várunk új jelentkezőket, érdeklő­dőket, hiszen biztosan sokan vannak ügyes kezű felnőttek, fiatalok, 12 évesnél idősebb gyerekek is, akik szívesen járnának kö­rünkbe! Szarka Hajnalka festőművész

Next

/
Thumbnails
Contents