Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-05-05 / 9. (314.) szám
2005. május 5. ÍJ PEST 29 5 9 w iSéSJSf-\l. fjr,«■ t~* * r L Mw* e \ : *** Jjj jj t IMlfcrV | * ár A szülinapos gimnázium játékosai mindent- itatafí beleadtak r r rCITG Cl n o Ke le C IldVIVG IV k MP Szoros emberfogás szakadó esőben is... az egykori klasszis, Tóth András küzd egy könyveses diákkal „Sanyikám, adjak egy esernyőt?”- szólt egy hang az eső áztatta délutánon, ám talán jobb is, hogy a címzett, az egykori Dózsa-klasszis Zámbó Sándor nem hallotta meg, még félreértés lett volna a dologból. Labdarúgópályán tudniillik „esernyőt adni” annyit tesz, mint a labdát nemes egyszerűséggel átemelni a velünk szemben álló ellenfél feje fölött, majd a játékszert tovább vezetve faképnél hagyni a védőt, aki e szemtelen cselt követően úgy áll majd ott, mint egy ázott ürge. Ezúttal azonban, elvonatkoztatva a metaforáktól, valóban egy a bőrig ázást elhárító eszközre vonatkozott a felajánlás, ami bizony el is kelt volna a 100. születésnapját ünneplő Könyves Kálmán Gimnázium rendezte április 20-diki futballgálán. Kilenc újpesti középiskola csapata vett részt a centenáriumi kispályás tornán, amelyről végül a Bródy Imre Gimnázium labdarúgói teljesen megérdemelten vihették haza az aranyérmet. A minibajnokság mellett pedig az UTE-öregfiúk gárdája is összecsapott előbb a szülinapos iskola diákjaiból, majd tanáraiból verbuvált alkalmi 6+1- gyel. Hozzá kell tenni, a lila-fehérek közül többen is hajdani Könyves-diáknak mondhatják magukat, így például az Európa-válogatott, olimpiai ezüstérmes Juhász Péter is: „Jó érzés volt újra pályára lépni a régi játszótársakkal, akik közül többen, mint például Tóth András vagy Bene Ferenc valaha szintén a Könyvesben koptatták a padokat. Külön öröm, hogy egykori iskolám jelenlegi diákjai ilyen jól szerepeltek a tornán, hisz a dobogó mindenképp elismerésre méltó eredmény. Ami azt illeti, a mezőny egészében számos tehetséges sráccal találkozhattunk, akik közül sokan épp itt az Újpestben ismerkedtek meg a labdarúgással, ám azóta sajnos másfelé vitte őket a sors... ” A dérisek és az úmszkisok csatája különösen jó mérkőzést hozott „Emlékszem, számunkra a hét csúcspontja volt, amikor az iskola mögötti betonon végre focizhattunk egy jót - emlékezett vissza tanulóéveire a rendezvény fővédnöke, a szintén egykori Könyves-diák dr. Somos András ügyvéd, Újpest díszpolgára. - A mai napon is hasonló lelkesedéssel találkoztam, hisz igen színvonalas mérkőzéseknek lehettünk tanúi. Szeretnék köszönetét mondani a szervezőknek áldozatos munkájukért, valamint minden vendégnek, amiért a gimnázium első hívó szavára elvállalták a mai napon való szereplést. ” „Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk, ám az eső így sem tudta elmosni ezt a remek ünnepet - nyilatkozta az egyik főszervező, Buda Tibor, a Könyves testnevelő tanára. - Köszönjük az UTE-nak, hogy a rendelkezésünkre bocsátotta a pályát, hiszen nálunk, azon a bizonyos bitumenes játéktéren aligha lehetett volna ilyen színvonalú labdarúgó-eseményt lebonyolítani. Ráadásul itt futballozni, valamint a labdarúgónagyságokkal találkozni a diákok számúra is hatalmas élményt jelentett. ” Egy hittanos gyermeknap apropóján J ó volt megtapasztalni, hogyan tudnak látszólag „ismeretlen” emberek egymás segítségére lenni a közös cél érdekében. „Egymás terhét hordozzátok..." (Galata 6. rész 2. verse). A teher ebben az esetben édes teher volt, hiszen kerületi hittanos gyermeknapra készültünk, ez volt az első közös. Már évek óta szervez a három újpesti református gyülekezet külön-külön gyermeknapot, de ez a mostani abban volt más, hogy egyesítettük benne erőinket. A helyszín is adta magát: az Újpesten szeptember óta gyermekeket fogadó Református Általános Iskola. Az igazgató, Pavletttsné Egressy Mária nagyon készségesen fogadott bennünket, és örült a kezdeményezésnek. Napunk témája a hűség volt, amit bizony ebben a mai világban külön és hangsúlyozottan kell tanulnunk, illetve tanítanunk. Először A boldog herceg című bábműsor alapján, majd a bibliai József történetén keresztül, végül aranymondás formájában is felismerhettük, mi Isten törvénye és igazsága: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját!” (Jelenések könyve 2. rész 10. verse). Nem maradhatott ki e napból a sok ének, köztük a nap éneke sem: Mindig áldom hű Megváltóm, lelke vezeti szívemet..., melyet egy szívvel harsogott az egybegyűltek apraja és nagyja. Természetesen kisebb, korosztályok szerinti csoportokban meg is beszéltük, hogy mit jelent Istenhez és másokhoz hűségesnek lenni, valamint azt, hogy micsoda személyre szóló kincs Isten hozzánk való ragaszkodása. Utána következhetett az ebéd, rengeteg süteménnyel, végül a játék és a mókás feladatok a tornateremben. A nap záró koncertjén, melyen a Szövetség zenekar szolgált, mindenki lecsen- desülve hallgathatta végig a napot záró áhítatot, melyre már a szülők is visszaérkeztek. Azt gondolom, jó lehetőség volt ez a nap gyermeknek, szülőnek, vezetőnek egyaránt a közös játékra és tanulásra, az ismerkedésre és a testvéri együttlétre. Köszönjük a szülők bizalmát is! Lazsádi Ákos gyülekezeti hittanoktató, Újpest Belsővárosi Református Egyház A Könyves Kálmán Gimnázium fennállásának 100. évfordulójára rendezett labdarúgótorna részletes eredményei: I. Bródy Imre Gimnázium, II. Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium CÚMSZKI), III. Könyves Kálmán Gimnázium, Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Külkereskedelmi Szakközépiskola „A” csoport: Bródy-Bay 7:0, a Csokonai visszalépett „B” csoport: Könyves-Kanizsay 3:0, Babits-Könyves 0:2, Kanizsay-Babits 3:2 „C” csoport: Berzeviczy-ÚMSZKI 1:5, Déri-Berzeviczy 0:5, ÚMSZKI-Déri 3:2 A legjobb 2. helyezett: Bay-Berzeviczy 0:1 Elődöntők: ÚMSZKI-Berzeviczy 8:7, Bródy-Könyves 9:0 Döntő: Bródy-ÚMSZKI 3:1 Könyves-diákok-UTE-öregfiúk 1:5 Könyves-tanárok-UTE-öregfiúk 5:12 Szöveg és kép: Hanula Zsolt
