Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-05-05 / 9. (314.) szám
2005. május 5. Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 02.) számú Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állatok tartásának egyes feltételeiről a következő önkormányzati rendeletet alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Jelen rendelet célja, hogy a lakossági panaszok hatékony elbírálása érdekében - a magasabb szintű jogszabályok keretei között, illetve a magasabb szintű jogszobályokbon nem szabályozott kérdésekben - meghatározza az Önkormányzat közigazgatási területén tartható állatok körét, valamint az állattartás egyes feltételeit. 2. § (1) Jelen rendelet hatálya az Önkormányzat közigazgatási területén történő állattartásra és az állattartókra terjed ki. (2) Jelen rendelet alkalmazása során az őrző-védő szervezetek szolgálati ebei - a magasabb szintű jogszabályok eltérő rendelkezése hiányában - az egyéb ebekkel egy tekintet alá esnek. 3-§ A jelen rendeletben meghatározott állattartással kapcsolatos feladatok és hatáskörök ellátása, valamint az állattartással kapcsolatos kérelmek elbírálása - a külön jogszabályok által a jegyző hatáskörébe utalt ügyek kivételével, illetve a jelen rendelet eltérő rendelkezése hiányában - o polgármester hatáskörébe tartozik. AZ ÁLLATOK TARTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI M (1) Állatot csak a jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint és a külön jogszabályokban meghatározott előírások betartásával lehet tartani. (2) Az állatot az emberek és állatok életének, testi épségének, valamint egészségének veszélyeztetése nélkül kell tartani. AZ ÁLLATOK TARTÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 5-§ Az Önkormányzat közigazgatási területén belterületen - a 6. §- ban meghatározott kivételekkel - mezőgazdasági haszonállat nem tartható, illetve mezőgazdasági tevékenység körébe eső egyéb állattartás nem folytatható. 6’§ Az Önkormányzat közigazgatási területén belterületen az alábbiakban meghatározott állatok a következő feltételekkel tarthatóak: a) Házinyúl: csak engedéllyel tartható és csak önálló családi házas ingatlanhoz tartozó kertben (udvaron). Ingatlanonként legfeljebb 10 állat tartható. A nyúlketrecet a legközelebbi lakóépülettől legalább 8 m-re, a szomszédos telket elválasztó kerítéstől legalább 3 m-re kell elhelyezni, b) Szárnyasok (baromfi): ingatlanonként legfeljebb 10 állat engedély nélkül, míg az ezt meghaladó számú állat csak engedéllyel tartható és csak önálló családi házas ingatlanhoz tartozó kertben (udvaron). Az ólat a legközelebbi lakóépülettől legalább 6 m-re, a szomszédos telket elválasztó kerítéstől legalább 3 m-re kell elhelyezni, c) Galamb: csak engedéllyel tartható és csak önálló családi házas ingatlanon. Az engedély kiadásának feltétele a galambtartással érintett ingatlan közvetlen szomszédai 75%-ának írásbeli hozzájárulása és legalább egy államilag elismert és galambtartókat tömörítő szervezet vezetőjének írásos ajánlása, d) Macska: kizárólag lakásban vagy önálló családi házas ingatlanon tartható, e) Lakásban tartható egyéb kedvtelésből tartott kisállatok (kis testű állatok): lakáson belül engedély nélkül tarthatóak, amennyiben magasabb szintű jogszabály a tartásukat nem korlátozza, illetve nem zárja ki. AZ EBTARTÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 7-§ (1) Lakásban - az eb korától és fajtájától függetlenül - csak egy eb tartható. (2) Egylakásos önálló családi házas ingatlanon - az eb korától és fajtájától függetlenül - legfeljebb két eb tartható. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb számú eb csak külön engedéllyel tartható. M (1) Többlakásos lakóépületben az eb kizárólag csak a lakáson belül tartható. (2) Többlakásos lakóépületben lévő lakásban egynél több eb tartásához csak akkor adható engedély, ha ahhoz az ebtartó közvetlenül érintett szomszédainak a 75%-a hozzájárul. A szomszédok írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát az ebtartónak kell beszereznie. 9-§ (1) Lakáson, illetve önálló bekerített telekingatlanon kívül a) az eb pofájára a marós lehetőségét teljesen kizáró (az eb által le nem szedhető) szájkosarat kell felhelyezni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az 1. számú mellékletben meghatározott ebfajtákra. b) az ebet - a nyakörvre csatolt - 2 méternél nem hosszabb pórázon kell vezetni. Ezt a szabályt a kutyafuttatóként kijelölt területeken nem kell alkalmazni. (2) Többlakásos lakóépület közös használatú udvarán és közös használatú helyiségeiben (lépcsőház, lift, átjáró, pince, tároló, stb.) az ebet szoros pórázon fogva és - az 1. számú mellékletben meghatározott ebfajták kivételével - szájkosárral ellátva kell tartani és vezetni. (3) Tilos az ebet a) bekerítetlen ingatlanon tartani, b) parkba - ide nem értve a kutyafuttatóként kijelölt területeket - bevinni vagy beengedni, c) vendéglátó-ipari egységekbe, üzletekbe, piacok területére, bevásárlóközpontokba, nevelési-oktatási, humán egészségügyi, szociális, kulturális, sport- és egyházi intézményekbe, valamint ügyfélforgalmat is lebonyolító közintézmények területére bevinni. (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a mozgáskorlátozott személy közlekedését segítő eb o közintézmények területére bevihető. 10. § Harapós vagy támadó természetű eb tartása esetén - az eb kiszökését (kijutását) biztonságosan megakadályozó kerítés létesítése mellett - az ingatlan, illetve lakás bejáratán (ajtaján) a harapós ebre utaló, jól látható figyelmeztető táblát kell elhelyezni. 11. § Vakvezető kutya esetében a jelen rendeletben meghatározott előírásokat csak akkor kell alkalmazni, ha azok a kutya rendeltetésszerű alkalmazását nem akadályozzák. 12. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a kutyafuttató területetek kijelölésére. JOGELLENES ÁLLATTARTÁS 13. § (1) Ha az állattartó engedély nélkül o jelen rendeletben meghatározottnál nagyobb számú állatot tart, a polgármester a többlettartást megtilthatja. (2) Amennyiben az állattartás birtokháborítást valósít meg, úgy a birtokvédelem általános szabályai szerint kell eljárni. Egyéb esetekben a polgármester a jelen rendeletben foglalt előírások és kötelezettségek megsértése, illetve be nem tartása esetén az állattartást korlátozhatja vagy megtilthatja, illetőleg az állattartót a jogellenes állapot megszüntetésére kötelezheti. (3) Postagalamb tartása esetében az állattartás korlátozása vagy megtiltása alól a Képviselő-testület indokolt esetben, az eset összes körülményének mérlegelése alapján mentesítést adhat, feltéve, hogy a galambtartás a szomszédok számára nem jelent aránytalan érdeksérelmet. 14. § (1) Aki a jelen rendeletben előírt valamely tilalmat megszegi, vagy valamely kötelezettségének nem tesz eleget - amennyiben bűncselekmény vagy más jogszabály által meghatározott szabálysértés nem valósul meg -• szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a) közterületen állatot etet, b) közterületnek nem minősülő ingatlanon vadon élő vagy kóbor állatot etet, ide nem értve az énekesmadarak madáretetőből történő etetését. (3) Szabálysértés elkövetése esetén el lehet kobozni azt oz állatot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették. (4) Közterületen elkövetett szabálysértés esetében a közterületfelügyelő helyszíni bírságot szabhat ki. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 15. § Jelen rendelet alkalmazásában: (1) állattartó: az állat tulajdonosa, illetőleg aki oz állatot vogy állatállományt felügyeli, (2) mezőgazdasági haszonállat: bármely állat, amelyet élelmiszer (hús, tej, tojás, méz), gyapjú, toll, bőr vagy más állati eredetű termék termelésére tenyésztenek, tartanak vagy hizlalnak, az igósállatok, valamint a hótasló, (3) kedvtelésből tartott állat: oz ember által nem gazdálkodás céljából tartott olyan állat, melynek húsa az európai étkezési szokások figyelembevételével nem szolgálhat emberi fogyasztásra, (4) többlakásos lakóépület: a) társasházi és lakásszövetkezeti lakóépület, ahol egy épületen belül egynél több lakás céljára használt önálló ingatlan található, b) olyan családi házas ingatlan, amelyen egynél több önálló lakás található. 16. § A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései az irányadók. 17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az állatok tartásának egyes feltételeiről szóló - többször módosított - 23/1999. (XI. 01.) számú önkormányzati rendelet. (3) A jelen rendelet hatályba lépését megelőzően a jelen rendelet előírásaitól eltérő feltételekkel kiadott állattartási engedélyek - a jelen rendelet hatályba lépésekor meglevő állatok vonatkozásában - változatlanul érvényben maradnak. dr. Vitáris Edit jegyző , dr. Derce Tamás polgármester ZÁRADÉK A rendelet kihirdetve a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodáján 2005. május 2. napján. dr. Vitáris Edit jegyző 1. számú melléklet Azok' a törpe- és szobakutyafajták, melyek kb. 10-35 cm marma- gasságúak, 5 kg-nál kisebb a testsúlyuk és pofájuk mérete, valamint anatómiai adottságaik miatt a szájkosár használatára nem kötelezettek: si-cu, csivava, papillon, pekingi palotapincs, máltai selyempincs, havannai pines, bolognai pines, phaléne, törpe- spániel (bleinheim), tibeti spaniel, Cavalier King Charles spaniel, tibeti terrier, boston terrier, beagle, japán csín, majompincser, durvaszőrű törpepincser, törpegriffon, törpespicc, selyemspicc, japánspicc, bichon frisé, oroszlánkutya, mopsz, Lhasa apso, se- lyempudli, csincsa bulldog, francia bulldog, toy bulldog, törpeuszkár, törpeschnauzer és ezek fent jelzett méretekkel bíró keverékei.
