Újpest, 2005 (13. évfolyam, 1/306-25/330. szám)
2005-04-07 / 7. (312.) szám
8 ÚJPEST 2005. április 7. (folytatás a 7. oldalról) Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó Rt. vezér- igazgatója: - Egy helyett három magyar és három külföldi művet szeretnék megnevezni. A magyar lista: Szathmárí Sándor: Kazohínia, Kertész Ákos: Makra és Ördögh Szilveszter: Koponyák hegye; míg a külföldi sorrend: Thomas Mann: Mario és a varázsló, Dosztojevszkij: Fehér éjszakák és Stefan Zweig: Ámok című kötete. Szathmári Sándor, e méltatlanul elfeledett író azért került a sor élére, mert Kazohínia című regénye minden idők egyik legsikeresebb fantasztikus- szatirikus műve. Értékét mi sem mutatja jobban, mint hogy a világ száz legjobb science-fictionje között tartják számon. Ez a regény, messze megelőzve a korát, a különféle diktatúrák és a techni- cizmus szellemének karikatúrája. A történet valójában egy óriási felkiáltójel, hogy merre is tart a világ. A Kazohíniát Huxley: Szép új világ című könyvével említik együtt. A szerzőről sokan úgy vélekednek: „egyetlen problémája, hogy magyarnak született.” Málnai Zsuzsa színművész: - „A Nagy Könyv” számomra Tanja Kinkel: A bábjátékosok című történelmi regénye. A 15. század második felében játszódó történet egy fiatalember életét követi nyomon gyermekkorától a felnőtté válásáig. A fiú német származású apja korán meghal. Szaracén származású anyja betegeket gyógyít. Amikor az asszony visszautasítja egy pap „szerelmi” ajánlatát, a férfi panasza alapján perbe fogják, és boszorkányság miatt fia szeme láttára megégetik. Az árva kamasz a Fuggerekhez kerül, majd végigvándorolja a reneszánsz Itáliát. Látja Michelangelót, megfordul a Mediciek udvarában, szemtanúja a pápaságért vívott harcoknak, a Borgiák cselszövéseinek. Útja során barátokra és szerelmekre lel. A fiú nagybátyja elégedetten észleli, hogy tehetséges és talpraesett unokaöccse a felnőttkor határán rendkívüli műveltségre tesz szert. A szerző alapos korrajza engem is magával ragadott, és remélem, más olvasókat is a reneszánsz világába repít. Szabó Ervinné könyvtáros, a Király könyvtár vezetője: Nem tudom, hányán kezdenek el olvasni „A Nagy Könyv” program hatására, de már az is biztató, hogy a Való Világ és a Big Brother után egy értelmesebb és nemesebb játékkal próbálják az emberek szabad idejét kitölteni. Én szívem szerint megtartottam volna ennek a játéknak az eredeti angol címét: „The Big Read”, azaz „A Nagy Olvasás”, mert nem a kedvenc könyvet kellene megtalálni, hanem az olvasás örömét megismertetni jobbnál jobb szépirodalmi művek segítségével, ha lehet, már kisgyerekkortól. Nagyon sok kedvencem van. Kilencéves korom óta olvasok, és ahogy öregszem, egyre elszántabban és egyre nagyobb gyönyörűséggel. Legjobban azt szeretem, amikor úgy alakul a szabad időm, hogy hosszú órákon át beletemetkezhetek egy jó könyvbe.. Ilyen „egy szuszra” elolvasható könyv Szabó Magda: Az ajtó című, csodálatos regénye. Háromszor olvastam, utoljára, amikor beteg voltam, egy nap alatt „végeztem vele”, mintha egy nagyon izgalmas krimit olvasnék. Pedig nem az. A tartalmát nem mondom el, nem is lenne értelme egy kivonatnak, hiszen Szabó Magda oly gyönyörű, kerek egészet alkotott, hogy én azt bukdácsoló szavaimmal úgysem tudnám visszaadni. Csak arra tudok mindenkit buzdítani, olvassa el. Lehet, hogy a végén ő is rájön arra, hogy az ajtók nemcsak valóságosan, hanem képletesen is léteznek, és nemcsak a műben, hanem a mi világunkban is, mely érzelmeink birodalmát zárja el, és időnként nagyon nehéz kinyitni és beengedni a másikat, vagy feltárni a titkot, érzéseinket. ❖ Trokán Péter színművész: Először filmen láttam, majd színdarabként találkoztam John Steinbeck: Édentől keletre című művével. Amikor a Budaörsi Játékszínben próbálni kezdtük a darabot, akkor vettem kezembe a regényt. Bár ismertem a cselekményt, a könyv annyira elementáris erővel hatott rám, hogy nem tudtam letenni. A két kötetet három nap alatt olvastam el. A történet valójában egy önéletrajzi elemekkel átszőtt, modern Káin és Ábel változat. A szerző az emberi választás jogát és felelősségét kutatja a jó és a gonosz harcában. Lebilincselő, ahogy Steinbeck az emberi kreativitást, a küzdelmet, az élni akarást, a család, a hit és a talpon maradás kérdéseit ábrázolja. Ez a kötet azért időt álló, mert az emberiség minden nagy kérdésére benne van a válasz. Rojkó A. .John Steinbeck ÉdentŐI keletre Könyvbemutató Könyvbemutatóra várja az érdeklődőket a Könyves Kálmán Gimnázium öregdiák-alapítványa, az N. J. Pro Homine április 12-én, kedden 17 órára a Tanoda tér 1. szám alatti gimnáziumépületbe. Babits Mihály: Zsoltár férfihangra című könyve versein és értekező prózáinak válogatásán túlmenően a Rónay György, Német G. Béla, Nemes Nagy Ágnes, Reisinger János által írt tanulmányokat is tartalmazza. A könyvet a szerkesztő, Reisinger János irodalomtörténész mutatja be. A könyvbemutató alkalmával lehetőség nyílik arra is, hogy az érdeklődők megvásárolhassák az alapítvány által korábban kiadott könyveket is. BABITS MIHÁLY ZSOLTÁR FÉRFIHAriGRA Várják a javaslatot Újpest Gyermekeiért díjra Újpest Önkormányzata a mindenkori felnövekvő nemzedék érdekében „Újpest Gyermekeiért díjat” alapított 1992-ben. Ezzel a kitüntetéssel ismeri el mindazon pedagógusok, közművelődési szakemberek és egyéb területen dolgozó személyek és kollektívák munkáját, akik a gyermekek ellátásában, nevelésében, oktatásában, közösségük segítésében, szabadidejük hasznos, értelmes eltöltése érdekében folyamatosan kiemelkedően tevékenykednek. Azért, hogy ez a díj 2005-ben is a legméltóbbakhoz kerüljön, várjuk városrészünk civil szervezeteinek, intézményeinek, gazdálkodószervezeteinek javaslatait azokra a személyekre, akik a fenti kívánalmaknak megfelelnek. A javaslatokat kizárólag az erre a célra szolgáló adatlapon lehet megtenni. Az adatlap beszerezhető az ügyfélszolgálati irodákban (IV., István út 15., illetve Hajló u. 42-44.), amelyet pontosan kitöltve 2005. április 15-ig lehet eljuttatni Hock Zoltán alpolgármester titkárságára (Polgármesteri Hivatal, IV., István út 14.).
